Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

75 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 76 sunk 30. évfordulója méLtó és jó alkalom volt a megtett jelentős történelmi út áttekintésére. A XI. pártkongresszus elemezte eddigi építőmunkánkat, határozataival megszabta, hogy a változó külső világ és belső fejlődésünk ellentmondásait is figyelembe véve, hogyan haladjunk tovább szocialista építésünk útján. A képviselői választások, az Országgyűlés megalakulása, majd az Elnöki Tanács és a kormány megválasztása pedig megteremtette az új és sürgető tennivalók kereteit és feltételeit. Most előttünk a kormány programja, amelynek célja a megtett út elemzése, az eredmények és hibák felmérése, feltárása és a tennivalók olyan kijelölése, amely a feladatok megvalósítását elősegíti. Lázár elvtárs expozéja áttekintette országunk és népünk életét és a közös munkákkal kapcsolatos problémakört. A megállapításokkal és a javasolt tennivalókkal egyetértek. Felszólalásomban néhány olyan témakörhöz és megállapításhoz kívánok kapcsolódni, amelyek — mint budapesti képviselőnek és mint műszaki-gazdasági szakembernek — a figyelmemet különösen megragadták. Egyetértek a Minisztertanács elnökének azzal a megállapításával, hogy gazdaságirányítási rendszerünkön nem kell alapvető változtatásokat végrehajtani, mert a szocialista tervgazdaság munkánk hatékony eszköze. A népgazdasági tervezés, a gazdasági szabályozás, a népgazdaság irányításának szervezeti rendszere és jogi szabályozása együttesen biztosították és biztosítják a jövőben is a népgazdaság tervszerű, dinamikus fejlődését és a termelés jobb alkalmazkodását az igényekhez, a piaci viszonyokhoz. A szabályozók egyes konkrét rendszerén, a szabályozás megoldási módján és mértékén viszont sürgősen, és nem is jelentéktelen változtatásokat kell végrehajtani, mindenekelőtt a változó külső gazdasági és politikai helyzet miatt. A kialakult belső termelési struktúra fejlesztése, korszerűsítése, a munkaerőhelyzet ugyancsak megköveteli, hogy terveinket ezekhez igazodó, a hatékonyság jelentős növelését kiváltó gazdasági szabályozással befolyásoljuk. Ezért, és ilyen módon tudunk érvényt szerezni a párt XI. kongresszusa állásfoglalásának, mely szerint erősíteni kell a központi irányítást, növelni hatékonyságát, és ez úgy valósítandó meg, hogy építeni kell a vállalatok önállóságára, felelősségére és figyelembe kell venni javaslataikat, kezdeményezéseiket. Tisztelt Képviselőtársaim! A tennivalók terén három fontos elvet emelek ki, amelyekre a kormány programja külön-külön is nagy hangsúlyt helyez. Az első a folyamatosság és ütemesség, a második a specializalás, illetve szelektivitás, a harmadik pedig az, hogy egyidejűséget és közös cselekvést kell biztosítani a szigorító, korlátozó, illetve befolyásoló intézkedések végrehajtása során. E külön-külön is jelentős, és nem könnyen megvalósuló irányelvek fontosságát engedjék meg, hogy néhány budapesti ténnyel illusztráljam és indokoljam. A főváros szerepe és súlya az ország életében minden vonatkozásban kiemelkedő. Budapesten él és dolgozik az ország népességének egynegyede, itt koncentrálódik az ipar egyharmada, a tudományos és kutatóintézetek, 80 százaléka, és itt bonyolódik le a kiskereskedelem csaknem 30 százaléka, valamint a külkereskedelmi tevékenység zöme. A negyedik ötéves terv időszalkában a főváros dinamikusan fejlődött. Budapest fejlesztésére csaknem 42 milliárd forintot fordítottunk, kétszer annyit, mint a harmadik ötéves terv időszakában. Köszönet illeti a párt- és kormányzati szerveket, hogy többszöri segítségük — párosulva a sokoldalú társadalmi összefogással és a tanácsok erőfeszítéseivel — előmozdította, hogy a negyedik ötéves terv során elért fejlődéssel minden korábbi időszakot túlszárnyaljunk. Az ötéves terv végéig 78 000 új (lakás épül és 280 000 fővárosi lakos költözhet új, egészségesebb lakásba. Fejlődik a tömegközlekedés, a közműhálózat, a járóbeteg-ellátás, bővül és korszerűsödik a főváros kereskedelmi hálózata. Ám a negyedik ötéves tervidőszak nagy eredményei mellett is maradnak még jelentős problémák. Annak ellenére, hogy soha ennyi nem épült és szépült ebben a városban, keletkeztek és keletkeznek feszültségek, és némely vonatkozásban tartósan, tendenciajelleggel. E téren azt várjuk, hogy a kormány programjában meghirdetett intézkedések, fejlesztési tervek és irányítási módszerek már az ötödik ötéves terv időszakában segíteni és javítani fognak a budapesti helyzeten. Tisztelt Országgyűlés! Lázár elvtárs különösen hangsúlyozta, hogy megtartjuk és továbbfejlesztjük azokat a módszereket, amelyek helyesek voltak, de késlekedés nélkül változtatni fogunk ott, ahol az újonnan felismert követelmények vagy fogyatékosságok azt megkívánják. Ezzel egyetértek. A fővárosban és a főváros nagyüzemeiben dolgozik munkásosztályunk derékhada, és gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a nagyüzemek folyamatosan megkapják az indokolt támogatást a termelési szerkezet korszerűsítésére, a szükséges rekonstrukció megvalósításához. Az eddigi gyakorlaton éppen ezért változtatni kell. A struktúraváltoztatásra javasolt hat nagyüzem közül öt Budapesten van, a 49 kijelölt ipari nagyvállalat, amely a szocialista ipar termelésének felét, exportjának pedig csaknem 60 százalékát adja, szintén Budapesten található. Jogos kritika illette a gazdasági vezetést, mert nem fordított kellő figyelmet egyes nagyüzemek termelési szerkezetének korszerűsítésére, a termelési feltételek javítására. Valamelyest előrébb jutottunk, de a munka folyamatossága és ütemessége igen fontos. A gazdaságtalan termelés felszámolása nagy körültekintést kíván. Gyorsabban ez csak ott történhet meg, ahol mód és lehetőség van a termékek mindenekelőtt szocialista importból való pótlására vagy hazai helyettesítésére. Nem nyugodhatunk bele, hogy a gazdaságos termékszerkezet kialakításának üteme a népgazdaság egészében, — de különösen Budapesten — lassúbb, mint amire szellemi és anyagi erőink lehetőséget nyújtanak. Egyetértek azzal, amit erről Méhes elvtárs mondott. A szükségletekkel nem indokolható, gazdaságtalan termelés sokszor még ak-