Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

745 Az Országgyűlés 11. ülése, li teli lesz a törvényelőkészítés befejező aktusa, nevezetesen az a pillanat, amikor a javaslatot törvényerőre emeljük. (Taps.) ELNÖK: Gyulás Emiiné képviselőtársunk felszólalása következik. GULYÁS EMILNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Szocializmust építő népünk jelentős vívmánya, hogy az Országgyűlés előtt szerepel a közművelődési törvénytervezet, hazánk történetében első ízben. Szabolcs-Szatmár megye és választókerületem, a szatmári táj lakosságának műveltségi szintje talán a legjobban bizonyítja a törvénytervezetben rögzített eredményeket, s egyben a közművelődési törvény szükségességét. Megyénkben is — csakúgy, mint az ország más területein — alakulnak, formálódnak a törvénytervezetben megfogalmazott, a fejlett szocialista társadalmat tudatosan építő, műveltségüket és szakmai képzettségüket folyamatosan tökéletesítő szocialista világnézetű és magatartású személyiségek. A törvénytervezet célkitűzéseinek megvalósítása reális alapokon nyugszik. Megyénk lakosságának többsége is élt a szocialista kultúra lehetőségeivel. Mivel bizonyítjuk ezt? Nemcsak az iskolai végzettséggel, bár azzal is. A lakosság közel 50 százaléka rendelkezik általános iskolai végzettséggel, gyorsan fejlődő, korszerűsödő, új üzemeinkben dolgozó munkásoknak 60 százaléka végezte el az általános iskolát, 46 százalékuk szakmunkás. A termelőszövetkezeti parasztság műveltsége is jelentősen gyarapodott. Kiépült oktatási és kulturális intézményhálózatunk, 2 főiskola, 29 gimnázium és szakközépiskola működik a megyében, s a 8 osztályt végzett gyermekek 80 százaléka tanulhat tovább. Képviselőtársaim bizonyára érzik, mit jelent ezeket az eredményeket számbavenni egy olyan megyében, ahol 1938ban 75 000 analfabéta volt, s a dolgozók jelentékeny része csak éppen a nevét tudta leírni. Az iskolai végzettségnél is többet mond talán a munkások, a parasztok, az értelmiségiek munkája, magatartása, világnézete, a szocializmus céljaival való azonosulás, a közösség ügyéért tanúsított áldozatvállalása. Lakosságunk szívesen vállal társadalmi munkát szocialista céljainkért, további fejlődésünkért, az iskolák, az óvodák, a kultúrházak korszerűsítéséért. A társadalmi munka felbecsülhetetlen értékű a közösségi ember formálásában. Napjainkban is sok tízezer ember dolgozik társadalmi munkában az őszi betakarítás sikeréért, az „Együtt Nyíregyházáért" mozgalomban a falvak, a városok fejlesztéséért szervezett társadalmi munkában. Véleményünk szerint ez az összefogás egymásért, a közös jelenért, a jövőért érzett felelősség mutatja a megváltozott tudatot, az új viszonyt a hazához, a szülőföldhöz, a szocializmushoz. A lakosság megváltozott tudatát, kulturáltságát bizonyítják termelési eredményeink is. Egy megyei tanácsülésen, amikor a közművelődés volt napirenden, egy tanácstag megkérdez. október 14-én, csütörtökön 746 te, mondjam meg, hogyan jelentkezik a népművelés hatása a termelésben, hány mázsával, hány kilogrammal termelünk többet a jó népművelő munka hatásaként. Ekkor egy kicsit meghökkentem a kérdéstől, de a kérdezőnek igaza volt. Ha nem is lehet mázsában, kilogrammban kifejezni a hatását, nyilvánvaló, a korszerű műveltséggel rendelkező ember termelő munkája hatékonyabb. Mutatják ezt megyei eredményeink is. Teljesítjük a negyedik ötéves tervünket, ez évi terveink is megvalósulnak iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Az ipari munkások, a szövetkezeti parasztok egyre hatékonyabban alkalmazzák a korszerű technikát, és ennek eredménye a jó minőségű szabolcsi termékek. Például az, hogy 36—40 ezer vagon jó minőségű téli almát termelünk, amelynek 70 százalékát exportáljuk. Az ipari üzemek termékeit is értékesíteni tudjuk. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ez még nem* elég. Kádár János elvtárs az MSZMP XI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában mondotta: ,,A párt nagy figyelmet fordít az ideológiára, a közoktatásra, a kultúra kérdéseire, mert nem kis mértékben ezeknek megfelelő megoldásától függ társadalmunk további felemelkedése." A kongresszus reális feladatokat tűzött elénk, és a törvénytervezet is érzékelteti, hogy vannak még műveltségbeli különbségek a városok, a falvak, az egyes területek között. A rendelkezésre álló kulturális lehetőségekkel még nálunk, a mi megyénkben sem él mindenki. Ahhoz, hogy a kultúra áldásaiból mindenki egyenlően részesüljön, a kulturális szolgáltatások szintje kiegyenlítődjék, a műveltség megszerzése belső szükségletté váljon minden emberben — ezért kell dolgozni, ez a mi dolgunk és nem is kevés. Egyetértünk a törvénytervezettel abban, hogy a közművelődés fontos feladata a dolgozók általános és szakmai műveltsége megszerzésének segítése. Nálunk a nagy változás ellenére az általános iskolás korú gyermekeknek sajnos még közel 20 százaléka nem végzi el tanköteles korban az általános iskolát. Nem tűrhetjük és nem tarthatjuk sokáig, hogy a megyében születő gyermekek hátránnyal induljanak az életbe. A magunk példájából tudjuk, hogy felnőtt korban, munka mellett az alapműveltséget, a szakmai képzettséget megszerezni nagyon nehéz. A megyei pártbizottság és a tanácsi, társadalmi szervek kidolgozták feladattervüket a Központi Bizottság közoktatási rendszerünket továbbfejlesztő határozatának megvalósítására. Hitünk, meggyőződésünk: segít ebben a közművelődési törvény is, hogy több gyermek szerezze meg a 8 osztályt. Erre nagy szükség van, de szeretnénk hangsúlyozni, hogy a művelődés, a kulturált életmód mindenkinek alapvető egyéni érdeke. Hatékonyabban kell tudatosítani az egész társadalomban, hogy a fejlett szocialista társadalom az emberért, az emberek boldogulásáért épül, és ezért mindenkinek tennie kell saját maga érdekében is. Ügy látjuk — egyetértve Úszta elvtárssal —, hogy a tanulás, az iskola tekintélyét jobban kell hangsúlyozni, tovább kell ,növelni. Igaz, az