Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

713 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 714 nék azon megtisztelő megbízatásnak eleget tenni, hogy a közművelődésről szóló törvényjavaslatot tisztelt képviselőtársaimnak vitára, majd elfogadásra ajánljam. Tisztelt Országgyűlés! A két bizottság együttes ülésén több módosító javaslatot fogadott el. A módosításokról szóló jelentést képviselőtársaim kinyomtatva kézhez kapták. Az előterjesztett szövegtervezetek a törvényjavaslat eredeti szövegével összevetve önmagukban is érthetőek, így kérem, hogy részletes indokolásuktól eltekinteni szíveskedjenek. Szeretném megemlíteni, hogy a módosító javaslatokat dr. Gonda György, Káli Ferenc, Palásti Józsefné és S. Hegedűs László képviselőtársaink terjesztették elő. Kedves Elvtársak! Pártunk XI. Kongresszusának határozata többek között kimondta, hogy tovább kell erősíteni a törvényalkotás nyilvánosságát. Azt a követelményt is is megfogalmazta, hogy mind tudatosabban törekedjünk közelebb jutni ahhoz a lenini követelményhez, hogy az állampolgárok többsége váljon részesévé a hatalom gyakorlásának, a közügyek intézésének. A most napirendre tűzött törvénytervezet előkészítése e határozat szellemében, s több hasonló társadalmi vita tapasztalata alapján történt. Megtisztelő kötelességem, hogy e helyről is köszönetet mondjak az előzetes vitában részt vett, több ezer választópolgárnak, a gazdag élettapasztalattal rendelkezőknek, s a közéletben most tájékozódóknak, munkásoknak, szövetkezeti parasztoknak, értelmiségieknek egyaránt, mindazoknak, akik népünk művelődésének ügyét magukénak érezve, felelősségteljesen, számos javaslattal segítették a törvénytervezet megalkotását. Az aktivitásra, a széles körű érdeklődésre jellemző, hogy a Hazafias Népfront által szervezett vitákon 2500 fő véleményét rögzíthették. A javaslattevők köre azonban még szélesebb volt, ugyanis a tanácskozások résztvevői saját munkahelyük közösségeivel is konzultációkat folytattak, törekedtek sok ember véleményét megismerve, érdemben részt venni a törvényalkotás felelősségteljes munkájában. A javaslatokat a törvényelőkészítő bizottság — ahogy erről Pozsgay elvtárs is szólt — hasznosította. A vélemények, javaslatok számszerűségén túl említést érdemel, hogy a vitában részt vevők azonosultak a közművelődési törvénytervezetben megfogalmazott célkitűzésekkel és alapelvekkel, ami az eredményes végrehajtásnak fontos feltétele. A társadalmi vitán túl a parlament kulturális bizottsága két alkalommal tűzte napirendjére a tervezetet; a már említett együttes ülést megelőzően ez év februárjában is. A vita középPontjába került kérdéscsoportokról az alábbiakban szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést : Valamennyi hozzászóló elismerően szólt arról, hogy e javaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974-es művelődéspolitikai határozatára épül, azzal teljes összhangban áll. A törvény eszközével is jól szolgálhatja, és kell hogy szolgálja azt a célt, hogy olyan kulturális és közművelődési tevékenység folyjon valamennyi közoktatási és közművelődési intézményben, a különböző munkahelyeken, amely az eddigieknél is tudatosabban formálja lakosságunk szocialista gondolkodását, eszmevilágát, magatartását. A vitában nagy hangsúlyt kapott az a tény, hogy a közművelődés harmincéves fejlődését alapvetően elősegítette, gazdagította a hazánkban végbement társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos-technikai forradalom, melynek nagyszerű eredményeivel nap mint nap találkozunk. Egyetértést váltott ki, hogy a törvény megjelenését nem kezdetnek minősíti, még akkor sem, ha az első ilyen jellegű törvényre adhatjuk igenlő szavunkat. A tervezet épít az elmúlt három évtized során elért eredményeinkre, népünk évszázadokon át vívott harcaira, nemzeti kultúránkra, forradalmi munkásmozgalmunk értékes hagyományaira. Több hozzászóló méltatta a tervezet előretekintő tulajdonságát, külön hangsúlyozva a pártunk programnyilatkozatában rögzített célkitűzésekkel való harmóniáját, amikor a jelent és jövőt is alakító alkotó ember személyiségének sokoldalú' fejlesztésére, formálására vonatkozóan szab meg feladatokat azért, mert társadalmunk szocialista fejlődésének elválaszthatatlan része a társadalmi tudat fejlődése, az emberek gondolkodásának, erkölcsi arculatának változása, műveltségének gyarapodása. Szinte valamennyi hozzászóló egyetértésével találkozott az a tény, hogy a közművelődést komplex módon értelmezi, s az egész emberi tevékenységre vonatkoztatja. Az alapműveltség megszerzése, a politikai műveltség gyarapítása, a közéletben való részvétel, a szabad idő hasznos eltöltésére vonatkozó ösztönzésen át rögzíti azt az igényt, hogy az élet minden területén, az ízlésben, az életformában, szokásokban tovább gyarapodjanak a szocialista vonások. A vitában részt vevők egyetértésével találkozott, hogy a törvényjavaslat fontosságához méltóan épít a Központi Bizottság 1972-es oktatáspolitikai határozatára, az abban foglaltakra. Képviselő társaim saját választókörzetük sokszínű tapasztalataival bizonyították az utóbbi évek során bekövetkezett pozitív irányú változást, ami jellemző a szemléletre, magatartásra egyaránt. Ezen állítás alátámasztásául szeretnék néhány összehasonlító adatot megemlíteni. A dolgozók általános iskolájába 1970-ben alig 23 ezer, de 1975-ben több mint 43 ezer hallgató járt. A dolgozók középiskolájában 1970-ben 56 ezer, 1975-ben közel 160 ezer fő végzett tanulmányokat. Úgy gondolom, e számok önmagukért szólnak. E kedvező tendencia utal egy kedvezőtlen jelenségre is, következésképpen arra, hogy évről évre az általános iskolai tanulók egy része nem végzi el az általános iskolát. Például az elmúlt tanévben a nyolcadik osztályos tanulók 9 százaléka 16 éves koráig fejezte be, 10 százalékuk viszont lemorzsolódott. A lemorzsolódottak csak egy kisebb százaléka iratkozott be a dolgozók általános iskolájába. Az ebből fakadó nehézségeket nem kívánom részletesen elemezni. A bizottsági vita a fentiek ismeretében, egyetértve az Oktatási Minisztérium ez irányú törekvésével, hangsúlyozottan szólt a tankötelezettségi törvény maradéktalan végrehajtásáról, s annak fontosságáról.