Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

707 Az Országgyűlés 11. ülése, 1 Éppen ezért elutasítunk mindenféle formális megoldást. Nem szeretnénk, ha a bürokrata észjárása mozgatná ezt az ügyet. Azé a bürokratáé, aki ha látja, hogy egy feladat magas politikai piedesztálra emelkedett, minden mást félre söpörve törekszik megfelelni a várakozásnak, vagy a vélt várakozásnak. A közművelődési program nem tatárjárás a társadalmi-gazdasági viszonyokban, hanem alapos átgondoltságot és rátermett, elkötelezett embereket igénylő, meggyőződésen és meggyőzésen alapuló, messzetekintő társadalmi feladat. Nem invázió, amely megbontja a gazdasági egyensúlyt és szétzilálja a bevált intézményeket, hanem szívós, nagy felkészültséget igénylő munka, amely persze egyre nehezebben képzelhető el megfelelő gazdasági alapozás nélkül. A közművelődési tevékenységben alapvető feladatai vannak az állami szerveknek. Nyilvánvaló, hogy az állam feladata a közművelődési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése, a közművelődés személyi és anyagi feltételeinek biztosítása és a tevékenység egészének irányítása. Ugyanakkor nyilvánvaló a közművelődés társadalmi jellege, s természetes, hogy szervezésében, bizonyos fokig feltételeinek biztosításában is jelentős szerepet vállalnak ezután is a különböző társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek. Ezért különösen fontos törekvése a törvényjavaslatnak, hogy jobban lehetővé tegye a tevékenység és a feltételek biztosításának összehangolását. Ehhez szükség van az állami irányító és koordináló munka erősítésére, valamint a közös szervezés és finanszírozás szorgalmazására azokban az esetekben, amelyekben ez szükséges és lehetséges, amikor az érdekazonosságnak, az ügyek előrevitelének ez a támogatási forma felel meg. Az állami szervek feladatainak és felelősségének hangsúlyozott kiemelése nem jelenti a közművelődés államosítását. Ellenkezőleg, azt a célt szolgálja, hogy a szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a Hazafias Népfrontban és más fontos társadalmi szervezetekben és mozgalmakban felhalmozott óriási és értékes közművelődési kapacitást segítse a társadalom érdekeinek megfelelően még hatásosabban érvényesíteni. Ezek a szervezetek határozott állami, kulturális irányítást várnak tőlünk ahhoz, hogy tagságuk és a társadalom érdekében az eddiginél is eredményesebb kulturális tevékenységet folytathassanak. A közművelődésügy irányításának a törvényjavaslatban is szabályozott egyik kulcskérdése a központi állami szervek és a tanácsok határozott, elvi alapokon álló, jól egyeztetett együttműködésének a fejlesztése. A közművelődés elvi és szemléleti egysége megköveteli a kulturális élet irányításának decentralizálásával együtt az irányítás egységét is. A törvényjavaslat egésze, annak szelleme a közművelődési tevékenység társadalmi megbecsülését kívánja elősegíteni. Ehhez nagyban hozzájárul az a tény, hogy az Országgyűlés törvényt hoz a közművelődésről, és ezzel a közfigyelmet erre a fontos társadalmi tevékenységre irányítja. Természetesen a törvényjavaslat egyes rendelkezései külön-külön is segítik ezt. Ez idő szerint a közművelődés társadalmi megbecsülé5. október 14-én, csütörtökön 708 sével az elért eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. Ennek részint értelmezési oka van, és a szemléletben mutatkozik meg, részint pedig a személyi és az anyagi ellátottság elégtelenségében keresendő az ok. A törvény egésze hivatott feloldani az előbbi, a szemléletbeli ellentmondásokat, a közművelődés személyi és anyagi ellátottságának fokozatos javítását pedig azok az egyes rendelkezések, amelyek a törvényjavaslatban is helyet kaptak, de amelyek egyéb intézkedések sorát követelik a továbbiakban olyan mértékben, ahogyan ezt az ország anyagi fejlődése lehetővé teszi, nem utolsósorban a kultúra segítségével. Természetesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén nem tekinthetjük — sőt még kevésbé tekinthetjük — elintézett ügynek a közművelődés fejlesztését. További részintézkedésekre és következetes irányító-szervező munkára van szükség. Ennek tudatában készül a minisztertanácsi határozat, amely az egyes főhatóságoknak, országos hatáskörű szerveknek ad tennivalókat. De két fontos feladatnak a megoldásán már most is, az eddig tett eredményes lépéseket folytatva határozottabban kell munkálkodnunk. A munkások és az ifjúság művelődéséről van szó. Mintha a mai tanácskozásunk részvevője lenne ,,a dolgozó nép okos gyülekezetében" József Attila, aki azt írta: ,,A jövő kultúráját az az osztály fogja megalkotni, amely a jövőt megteremti. Ez az osztály a proletariátus." Ez a gondolat szól az ifjúságról is, hiszen a jövőt említi benne, s mindezt jobban ma sem mondhatnánk. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan olyan jelentős dokumentumok születtek már eddig is, mint a közművelődés távlati fejlesztésének 1990-ig szóló irányelvei, amely a közművelődés ellátási szintjeit határozza meg, s a kiemelt fejlesztési feladatokat. Ezt az irányelvet a Minisztertanács elfogadta, s ez képezi alapját a népgazdaság távlati fejlesztési tervével együtt készülő távlati tervnek. Ugyancsak a közelmúltban fogadta el az Elnöki Tanács az új könyvtári törvényerejű rendeletet, és az Oktatási Minisztériummal együtt most dolgozunk egy irányelv kiadásán, amely a kistelepülések ellátását, illetőleg korszerű közművelődési ellátottságát kívánja elősegíteni, s az úgynevezett komplex közművelődési intézmények telepítésére, építésére, szervezeti megoldásaira ad iránymutatást. Sok és csak lassan érlelődő eredményekkel kecsegtető munka vár ezen kívül is ránk. Például a szocialista brigádok művelődési tevékenységének javítása, megújítása érdekében; a művelődési otthonok korszerűbb tevékenységének kialakításában; a közművelődésben dolgozók helyzetének javításában, illetve képzésük és továbbképzésük folyamatos fejlesztésében, a különböző művelődési intézmények és szervezetek munkájának összehangolásában, munkájuk tervszerűbbé tételében. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok — cigányság, tanyán élők stb. — kulturális ellátására. E feladatok megvalósítása természetesen csakis a különböző minisztériumok, társadalmi szervek összehangolt, együttes munkájával lehetséges. Ezt igényli a közmű-