Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1365 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1366 rozatát megyénk lakossága a várakozásnak megfelelően megértően, jói fogadta. A Központi Bizottság állásfoglalásában kifejeződött a pártnak a munkásosztály általános helyzetén való javítása. A Központi Bizottság állást foglalt többek között az iparban dolgozók bérének általános emelésére. A határozatban előírt elosztási elveket az érintett vállalatok dolgozói igazságosnak tartják, illetve azok találkoznak a közvélemény helyeslésével is. Az általános megítélés szerint 1966 óta ez a legjelentősebb munkásbéremelés, amelynek végrehajtását nagy várakozás előzte meg. A központi bérrendezés végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról a bérrendezésben érdekelt gazdasági és mozgalmi szervek vezetőit a központi felügyeleti szervek időben tájékoztatták a sajátos szakmai feladatokról, majd 1973 februárjában a szakszervezetek megyei tanácsa kibővített ülésén részletesen ismertetésre kerültek a Központi Bizottság határozata alapján teendő konkrét intézkedések. Előzetes felmérések szerint a megyében 63 gazdálkodó egység több mint 43 000 fővel 67 710 000 forint összegű béremelésben részesült. A kormányhatározatnak megfelelően a bérfejlesztési összeg 80 százalékát kötelezően, 20 százalékát a munka nehézségi foka, a műszakok száma, valamint a foglalkoztatott nők aránya alapján differenciálták. A saját erőből történő bérfejlesztés mértékét a vállalatok általában a kollektív szerződésben meghatározott 2—4 százalékban irányozták elő. Az üzemek dolgozói március 1 óta konkrétan ismerik az őket kedvezően érintő bérfejlesztést. A végrehajtás jól sikerült. Különösen kedvező ez számunkra, mert Szolnok megyében a munkás-átlagkereset elmaradt az országos átlagtól. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tevékenységéről szóló_ kormány-elnöki beszámolót elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra iavaslom. A megvében dolgozók, valamint saiát nevemben is elmondhatom, hocrv a rólunk való BoiiHoskoHast be^síilp+p« helvtállással viszonozzuk. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.37—15M. Flnök: VARGA GÁBORNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kíván szólni. DR. HORGOS GYULA: Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak abban a kölcsönhatásában, amelyet Fock elvtárs, a kormány elnöke beszámolójában felvázolt, nyilvánvaló a kohó- és gépipar jelentősége. Szerepe a nemzeti jövedelem növelésében, a beruházási lehetőségek, a külkereskedelmi mérleg és az állami költségvetés egyensúlyának alakulásában, ezen keresztül az életszínvonal emelésében meghatározó. A kohó- és gépipari vállalatok tevékenysége, termelési struktúrája, műszaki, technikai, termelékenységi színvonala a vállalati gazdálkodás hatékonysága népgazdaságunk egészének fejlődését nagymértékben befolyásolja. Ennek tudata, az ezzel járó felelősség határozta meg céljainkat, törekvéseinket az elmúlt években. A kohó- és gépipar a IV. ötéves tervidőszak első két évében teljesítette a népgazdasági tervből a két ágazatra háruló legfontosabb feladatait, kedvező eredményekkel zártuk a múlt évet. A kohászat termelése az elmúlt évhez képest 5,9 százalékkal emelkedett. Az 1972-ben elért fejlődés meghaladta az ötéves tervben előirányzott átlagos éves növekedési ütemet. Nyersacélgyártásunk több mint 3,2 millió tonna volt. Az acélgyártó berendezések fajlagos teljesítményének javításával és a jobb munkaszervezéssel elért termelési eredmények hatására mérséklődött az acélhiány. A szükségletek teljesebb kielégítése a hengerművi kapacitások jobb kihasználása érdekében hasznosítottuk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ennek következtében javult a feldolgozóipar anyagellátása. Azzal számolunk, hogy ez a kedvező irányzat 1973-ban és a következő években is tovább folytatódik. A gépipar termelése 1972-ben az ipari átlagot jóval meghaladó mértékben 11,3 százalékkal nőtt. ötéves tervünk első két évében a termelés növekedési üteme nemcsak a gépipar egészében, hanem valamennyi alágazatban elérte, illetve túlhaladta az előirányzott éves átlagot. A többlet, a túlteljesítés 60 százalékát a közúti járműipar, a híradástechnika és a műszeripar szolgáltatta. Az eddigi eredmények, s az idei tervszámok alapján az ágazat az ötéves terv célkitűzéseit is várhatóan túlteljesíti. A termelés ilyen nagyarányú fejlődését elsősorban a központi fejlesztési programokban előírt feladatok végrehajtása, és a termelékenység javulása segítette elő. A közúti járműfejlesztési programban részt vevő vállalatok a korábban megvalósult fejlesztések alapján termelésüket az elmúlt évben 18.6 százalékkal növelték. A program jelenlegi második szakaszában a fejlesztés gerincét az autóbuszgyártás bővítése képezi. Ennek keretében az IKARUS gyár a nemzetközi színvonalnak megfelelő gyártmánykonstrukciót fejlesztett ki, s a gyártmánycsalád egyes tagjainak sorozatgyártását megkezdte. Késedelemmel indultak el azonban az autóbuszgyártással kapcsolatos beruházások a vállalatoknál levő pénzügyi nehézségek miatt, ami a vállalatokat gazdaságtalan külső kooperációra kényszerítette az elmúlt években. Kormányunk a múlt évben a központi intézkedésekkel ezt a problémát megoldotta. így most az a legfontosabb feladat, hogy a vállalatok gyorsított ütemben hajtsák végre a már megkezdett beruházásokat, az új konstrukciónak megfelelő legkorszerűbb technológia bevezetését, számollak fel a gazdaságtalan kooperációt, s mindezek hatásaként növeljék az autóbuszgyártás gazdaságosságát.