Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-30
2251 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2252 SZVIRIDOV IVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A most folyó ülésszakon az Országgyűlés egy olyan törvény végrehajtását ellenőrzi, amelynek hatályosulása az állampolgárok legszélesebb körét érinti, így mondhatjuk, hogy politikai jelentőségét tekintve az alkotmány után egyik legjelentősebb törvényünk. Az előttem szóló képviselőtársaim szóltak a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegének hatályosulásával kapcsolatban. Ezért én a tanácsok államigazgatási feladatairól kívánok szólni. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a lakosság ellátásának javítása, ügyei gyorsabb és szakszerűbb intézése, a párt politikai célkitűzései jelentős mértékben a tanácsi szervek tevékenységén keresztül valósulnak meg. A tanácsi szakigazgatási szervek tevékenysége az emberi életviszonyok szinte teljes körét átfogóan valamennyi állampolgárt érinti, a lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásolja, az állampolgárok többsége a tanácsi szervek munkája, döntései alapján alkot véleményt a párt és az állam politikájáról. A tevékenység továbbfejlesztése tehát alapvetően politikai kérdés, ehhez biztosítja a megfelelő feltételeket a tanácstörvény. Megfelelő súllyal adott számot Papp elvtárs a tanácsi szervek ez irányú tevékenységéről. Megyénk területén is a beszámolóban foglaltakkal egyezőek tapasztalataim. Az államigazgatás egységesítése érdekében tett intézkedések a gyakorlatban helyesnek bizonyultak, a decentralizálás tapasztalatai összességében kedvezőek. A központi intézkedéseken túl a megyei tanács végrehajtó bizottsága sok községet elsőfokú építési, iparhatósági, kereskedelmi iparhatósági jogkörrel ruházott fel. A hatósági jogkörök döntő többsége így megyénk területén is a helyi tanácsok szakigazgatási szerveihez összpontosul. A helyi tanácsi szakigazgatási szervek hozták 1973. évben az összes első fokú határozatnak a 81,2 százalékát, az 1968. évi 47,5 százalékkal szemben. A járási hivatalok ugyanakkor 1973. évben már csak 17,4 százalékát hozták az első fokú határozatoknak az 1968. évi 50,5 százalékkal szemben. A hatáskörök decentralizálása és leadása folytán a lakosságot széles körben és közvetlenül érintő ügyek helyben és rövidebb idő alatt intézhetők. Sok száz és ezer munkanap-kiesést takaríthatunk meg azzal, hogy nem kell ezekben az ügyekben a járásokhoz beutazgatni. Nőtt ugyanakkor a hatáskörök leadása kapcsán a nagyközségi, községi tanácsi szervek tekintélye és felelősségérzete is. A nagyközségi, községi tanácsi szerveknél a hatósági ügyekben való jártasság hiányát nagy részben ellensúlyozta a helyi ismeret, a széles körű informálódás lehetősége. A tanácsi szervek államigazgatási munkája megyénkben is javult. Az ügyintézés általában törvényes, valamelyest egyszerűsödött is. A tanácsi szervek külön gondot fordítanak arra, hogy a közös tanácsok nem székhely-társközségeiben és a népesebb külterületi tanyákon is megfelelően biztosított legyen a lakosság alapellátása, ügyeinek intézése, a közéleti tevékenység se essen vissza e helyeken. Fejlődött a tanácsi szervek állampolgárokkal való kapcsolata is. Az állampolgárok nagy többsége elégedett a hozott első fokú határozattal, azoknak csupán mintegy 3—4 százalékát fellebbezik meg. Mindezek ellenére még sok hiányosság tapasztalható a tanácsi szakigazgatási szervek munkájában. Nem sikerült még eléggé csökkenteni a bürokratizmust. Az államigazgatási munka színvonalának növelése, demokratizmusának erősítése, az ügyintézés egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése nagyon sok és következetes erőfeszítést kíván a tanácsi vezetőktől és dolgozóktól, ugyanakkor néhány vonatkozásban az egyes vonatkozó párthatározatok következetes végrehajtásaként további központi intézkedésekre is szükség van. Egyes területeken ugyanis jogosan vetik fel, hogy az ügyintézés hatékonyságát többek között nehezíti a túlszabályozás. Erről a kérdésről ugyan részletesen beszélt már Borbándi elvtárs és Prieszol elvtársnő, de azért szeretném még én is továbbiakban aláhúzni. A törekvések és a megtett intézkedések ellenére egyes ágazatokban még mindig sok a kiegészítő, módosító rendelkezés, amelyek következtében az ágazat joganyaga viszonylagosan áttekinthetetlen. Jelentős az ágazati belső utasítások, körlevelek, irányelvek, állásfoglalások, közlemények száma. Esetenként ezek a szakközlönyben közzétett jogszabály-anyag többszörösét teszik ki. A joganyag ilyen viszonylagos áttekinthetetlensége nehezíti a végrehajtásért felelős szervek munkáját, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az első fokon eljáró szakigazgatási szervek jelentős részében még a politikai és a szakmai felkészültség sem mindig megfelelő, másrészt, hogy a tanácsi szakigazgatási szervezetben az ügyintézők döntő többsége nem igazgatási, illetve jogi képzettségű szakember. Az állampolgárok az írásban intézett ügyeiken túl ügyes-bajos dolgaikkal személyesen is nagy számban keresik fel a tanácsi szerveket, másrészt a szakigazgatási szervek sok esetben kérik fel megjelenésre vagy idézik az egyes állampolgárokat. Végül meg kell jelenniük az állampolgároknak évenként több esetben a jogszabályban előírt kötelezettségük, mint például védőoltás, tüdőszűrés vagy rákszűrés teljesítése végett. A tanácsi dolgozók az ügyfelekkel szemben általában szívélyes, előzékeny és udvarias bánásmódot tanúsítanak. Előfordul azonban még, ha elvétve is, hogy egyes állampolgárok ügyükben nem kapnak megfelelő felvilágosítást, tanácsot, segítséget. Küldözgetik, vagy esetenként nem fogadják őket megfelelő kulturáltsággal. Ez az egyik oka annak, hogy egyes nem indokolt esetekben is az állampolgárok ügyeikben szóval vagy írásban a járási, megyei, sőt központi párt-, állami, sajtó vagy más szervekhez fordulnak. Bár a hatáskörök decentralizálása jelentős mértékben csökkentette az ügyintézés céljából való utazgatást, a munkából való kiesést, nagyon sok munkanap-kiesést okoz a termelő vagy más fontos munkából — túlnyomórészt fizetve — az, hogy a hivatalok, intézmények munkaideje általában egybeesik a vállalatok, intézmények munkaidejével. Indokolt ezért az ügyintézés,