Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-29
2117 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2118 (Elnök: APRÓ ANTAL. — 11.02) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. . Tisztelt Országgyűlés ! Legutóbbi ülésszakunk óta fájdalmas veszteség érte Országgyűlésünket: két képviselőtársunk elhalálozott. Szeptember 1-én 51 éves korában elhunyt Borsod megye 21. számú választókerületéből dr. Zsidai László képviselőtársunk, a Mezőnagymiháiyi Anami Gazdaság igazgatója. Zsidai elv/tars Nógrád megyei munkáscsalád szülötte volt, mezőgazdasági mérnökként állami gazdaságoKban dolgozott, nagy felelősségtudattal minden energiáját a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság szolgálatába állította. 19o4-tői a Borsod megyei Mezonagymihályi Állami Gazdaság főagronomusa, 19ö2-tól haláláig annaK vezetője volt. Igen jelentős eredményedet ért el az áiiami gazdaság fejlesztéséoen. Példás emberi magatartásáért, kommunista helytállásáért munkatársai, választói Koréoen általános megbecsülés övezte. Szeptember 2 i-éa einunyt bzaoó Mátyás képviselőtársunk, a bóiyi Kossuth Termelőszövetkezet nyugalmazott Állami Díjas elnöke. Szabó Mátyás képviselőtársunk mezőgazdasági munkásként kezdte. Számára is a felszabadulás tette lehetővé a felemelkedést, tehetségének teljes kibontakozását. A bólyi Kossuth Termelőszövetkezetben 1951-től dolgozott és 17 éven át volt annak kiváló vezetője. Irányításával a termelőszövetkezet korszerű, magas színvonalú mezőgazdasági nagyüzemmé fejlődött, országos hírnevet szerzett. A megye szövetkezeti mozgalmában végzett példaadó munkája mellett képviselői és egyéb közéleti tevékenységét is mindvégig lelkiismeretesen, közmegelégedésre látta el. Dr. Zsidai László és Szabó Mátyás képviselőtársaink emlékét megőrizzük, az Országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítjük. Kérem, hogy egyperces néma felállással adózzunk emléküknek. (Mindenki feláll.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés ez év június 28-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést Képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Biró József külkereskedelmi miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az illetékes állandó bizottságoknak kiadtam és az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: Először: a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását; másodszor: dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácstörvény végrehajtásáról. A beszámolóról szóló részletes tájékoztató anyagot képviselőtársaim között szétosztattam. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot elfogadta. Következik a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter elvtársat illeti a szó. DR. BIRÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elvtársak! A külkereskedelem helye és szerepe népgazdaságunkban szükségessé tette, hogy megalkossuk az önök előtt fekvő törvényjavaslatot. Feladatomnak tekintem, hogy megindokoljam, miért kell törvényben szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a javaslat tartalmaz. A felszabadulás óta eltelt immár harminc év tanúsítja, hogy létfontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi munkamegosztásban való részvételhez. A belső adottságok, éspedig az a tény, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagymennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá, hogy belső felvevő piacunk, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak, arra késztetnek bennünket, hogy maradéktalanul bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyek a termelés fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szükségesek. A nemzetközi munkamegosztás nyújtotta lehetőségek révén szélesítjük felvevő piacainkat, a beruházási és kutatási erőforrásokat és a népgazdaság termelési szerkezetét a követelményeknek megfelelően alakíthatjuk ki. Tanúi és cselekvő részesei vagyunk annak a tudományos-műszaki forradalomnak, amely országok és emberek életét alakítja át, vívmányaiból csak a nemzetközi munkamegosztásba való fokozott bekapcsolódás útján részesülhetünk. A belső adottságok és a külső lehetőségek felhasználása az a kettős érdek, amely bennünket a nemzetközi munkamegosztásban sokoldalú részvételre ösztönöz. A nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználása számunkra parancsoló szükségszerűség. A tudományos-műszaki forradalom és a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedése a szo.cialista és a tőkés világgazdaságban egyaránt mélyreható változásokat idézett elő. Hatásukra mindkét világgazdaság gyors ütemben fejlődött, jelentősen bővült a termelés. Azt látj-uk, hogy a mennyiségi igényeket fokozatosan a korszerű, magas színvonalú termékek előtérbe kerülése váltotta fel világszerte. Általában élénkült a nemzetközi együttműködésre való hajlandóság és jellemzővé vált a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű formáinak kibontakozása. A nemzetközi munkamegosztás szélesedése következtében a világkereskedelem erőteljesen fejlődik és ennek növekedési üteme meghaladja a világtermelés növekedését. Ma már egy ország