Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2077 Az Országgyűlés 28. ülése, 1974. június 28-án, pénteken 2078 ötéves tervben meg kell valósítanunk. Egyik ilyen dolog, hogy a minisztérium a kis- és középüzemek fejlesztését a nagyiparéval egyenlő súlylyal vegye számításba. Ennék megfelelően jelentős fejlődési lehetőség mutatkozik Békés megyében. E gondolatkörön belül a Békés megyében működő gyáregységekre gondolunk, mint a Pamuttextilművek békéscsabai és mezőberényi gyárai, ahol 80—100 éves gépek dolgoznak, ahol a műszaki fejlesztéssel jelentős új kapacitást lehet nyerni. A további fejlődéshez megfelelő szakmunkásgárdával és szellemi bázissal rendelkeznék. Itt említeném meg a tanácsi könnyűipari üzemeket is, ahol a megfelelő termelést a jelenlegi feltételek mellett már biztosítani nem lehet. E gondolatot továbbviszem a szövetkezeti ipar felé, ezen belül is a cipőiparra irányítanám a figyelmet, ugyanis Békéscsabán, Endrődön és Medgyesegyházán jelentős kapacitások jöhetnek létre. A IV. ötéves tervben megkezdődött a sárréti iparfejlesztési program megvalósítása, amelynek folytatását nagytömegű női munkaerő várja az V. ötéves terviben. A Könnyűipari Minisztérium felső vezetése ismeri Szeghalom és térségének foglalkoztatási gondjait. Bizalommal teli várakozással tekintünk a konkrét döntések elé, a megvalósulás felé. E helyen is szeretném kérni a minisztérium vezetését, hogy az ott levő nagyszámú, foglalkoztatásra váró munkaerőre tekintettel az V. ötéves tervben a megoldást mindenképpen keresse. Számolni kell azzal is, hogy Békéscsaba, Gyula, Békés, Mezőkovácsháza vonzáskörzetéből a mezőgazdaság gépesítésével egyidőben nagylétszámú munkaerő szabadul fel, amely szakképzetlen női munkaerőt kínál, kérjük a tervezésnél majd erre is figyelemmel lenni. A munkaerőhelyzettel kapcsolatosan két dologra szeretném a figyelmet irányítani, egyik a háromműszakos foglalkoztatottság, a másik a szakközépkáder és a szakmunkásképzés. A megye könnyűiparában dolgozók 70 százaléka nő, és nagyon sok köztük a fiatal. Ez fölveti az éjszakai műszak problematikáját. A gazdasági érdek, a gyors megtérülés szinte kötelezően előírja a gépek három műszakos üzemeltetését. A dolgozó és a család oldaláról egyre több kérés hangzik el az éjszakai műszak alóli mentesítés miatt. Amennyiben e kérdést mi nem tudjuk megoldani, a munkaerő eláramlik olyan üzembe, ahol egy-, illetve kétműszakos foglalkoztatottság van. Mi a munkaerőt meg akarjuk tartani. Gazdaságosan akarunk termelni. Az eszközeinket ki akarjuk használni. Éppen ezért indokoltnak látjuk azon könnyűipari üzemek esetében, ahol a továbbiakban is háromműszakos üzemeltetésben folyik a termelés, a vállalati lehetőségeket meghaladó fedezetet kell biztosítani az éjszakai műszakban tevékenykedő dolgozók jobb anyagi megbecsülése érdekében. A fejlesztéssel együttjáró szakmai képzés és továbbképzés feltételeinek megteremtése a szakmához való kötődést erősíti. Békés megyében az ágazaton belül 24 ezres létszámot számolunk, és ha emellett figyelembe vesszük a fejlesztés létszámigényét, akkor ezt a létszámot korszerű gépeket jól kezelő, képzett és kulturált szakmunkásokból kell az ipar rendelkezésére bocsátani. Ennek érdekében a szakmunkásképzés a megyei tanács irányítása alatt működő szakmunkásképző intézetekben már folyik. Jól segíti a szakközépiskolák kihelyezett osztálya is ezt a tevékenységet. Azonban a szakközépkáder utánpótlás és annak oktatása nincs megoldva a megyében. Ezt keresni kell. Örömünkre szolgál, hogy a műszaki főiskola beindult, a kötszövő és hurkoló levelező tagozaton tanulnak a fiatal szakkádereink, azonban nem áll ez rendelkezésre a ruházati iparban, és elsősorban a konfekciósok részére. És ezért sürgősen kérnénk ennek lehetőségét biztosítani. Tekintve, hogy a megye szocialista iparában elég nagy helyet foglal el az ágazat, kérnénk megvizsgálni annak lehetőségét is, hogy az Országos Anyag- és Minőségvizsgáló Intézet bázisa létrejöhessen Békés megyében. Mi ezt indokoltnak látnánk. Kérjük megfontolni és támogatni. Gondjainkkal tudjuk, mi nem vagyunk egyedül. És ez gondja ugyanúgy az ágazat vezetésének is. Éppen ezért bízunk abban, hogy az ágazati elképzelésekben ezek a gondok helyet kapnak és megoldásuk támogatást fog nyerni. Tisztelt Országgyűlés! A IV. ötéves terv során eddig elért eredményeink még nem is tükrözik kellően a kormánynak és a minisztérium vezetésének az ágazat rekonstrukciója érdekében tett erőfeszítéseit. De az eddig elért eredmények minden esetre bizakodásra késztetnek bennünket, és meggyőződésem, hogy a mi megyénkben a IV. ötéves terv idejére előirányzott feladatokat teljesíteni fogjuk. Felszólalásomat azzal fejezem be, hogy a Békés megyei képviselőcsoport a beszámolót elfogadja és dolgozni is kíván azért, hogy a közös célok minél előbb megvalósuljanak. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kemenczés Sándorné képviselőtársunk. KEMENCZÉS SÁNDORNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a textilipar rekonstrukciójával kívánok foglalkozni. Elsősorban annak eredményeivel, a munkaerőhelyzettel való összefüggésében. Kerületünkben több textilüzem működik, én pedig a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyárában dolgozom, így lehetőségem van a rekonstrukció eredményeivel úgy a kerületben, mint az üzemünkben nap mint nap találkozni. E tapasztalatokat szeretném hozzászólásomban felhasználni. Mi textilesek nagyon örülünk annak a kormányhatározatnak, mely jelentős összeget biztosított a textilipar rekonsrukciójára a IV. ötéves terv keretében. Ez az örömünk még tovább fokozódott, amikor szemünk előtt láttuk megvalósulni a rekonstrukció eredményeit. A XVIII. kerület Budapest egyik peremkerülete, és az üzletekben nemcsak láthatók, hanem kaphatók is azok a termékek, amelyeket a terület vagy a kerület textilüzemei állítottak elő. A kirakatokat nézve, megnyugtató látvány, hogy a textil- és textilruházati termékek korszerűbbek, divatosabbak és a textilipar egyre inkább képes a lakosság differenciált igényeinek kielégítésére. Ma már nem csupán kiállítási bemuta-