Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2077 Az Országgyűlés 28. ülése, 1974. június 28-án, pénteken 2078 ötéves tervben meg kell valósítanunk. Egyik ilyen dolog, hogy a minisztérium a kis- és közép­üzemek fejlesztését a nagyiparéval egyenlő súly­lyal vegye számításba. Ennék megfelelően jelen­tős fejlődési lehetőség mutatkozik Békés megyé­ben. E gondolatkörön belül a Békés megyében működő gyáregységekre gondolunk, mint a Pa­muttextilművek békéscsabai és mezőberényi gyárai, ahol 80—100 éves gépek dolgoznak, ahol a műszaki fejlesztéssel jelentős új kapacitást lehet nyerni. A további fejlődéshez megfelelő szakmunkásgárdával és szellemi bázissal rendel­keznék. Itt említeném meg a tanácsi könnyűipa­ri üzemeket is, ahol a megfelelő termelést a je­lenlegi feltételek mellett már biztosítani nem le­het. E gondolatot továbbviszem a szövetkezeti ipar felé, ezen belül is a cipőiparra irányítanám a figyelmet, ugyanis Békéscsabán, Endrődön és Medgyesegyházán jelentős kapacitások jöhetnek létre. A IV. ötéves tervben megkezdődött a sár­réti iparfejlesztési program megvalósítása, amelynek folytatását nagytömegű női munka­erő várja az V. ötéves terviben. A Könnyűipari Minisztérium felső vezetése ismeri Szeghalom és térségének foglalkoztatási gondjait. Bizalommal teli várakozással tekintünk a konkrét döntések elé, a megvalósulás felé. E helyen is szeretném kérni a minisztérium vezeté­sét, hogy az ott levő nagyszámú, foglalkoztatás­ra váró munkaerőre tekintettel az V. ötéves terv­ben a megoldást mindenképpen keresse. Számol­ni kell azzal is, hogy Békéscsaba, Gyula, Békés, Mezőkovácsháza vonzáskörzetéből a mezőgazda­ság gépesítésével egyidőben nagylétszámú mun­kaerő szabadul fel, amely szakképzetlen női munkaerőt kínál, kérjük a tervezésnél majd erre is figyelemmel lenni. A munkaerőhelyzettel kapcsolatosan két do­logra szeretném a figyelmet irányítani, egyik a háromműszakos foglalkoztatottság, a másik a szakközépkáder és a szakmunkásképzés. A me­gye könnyűiparában dolgozók 70 százaléka nő, és nagyon sok köztük a fiatal. Ez fölveti az éj­szakai műszak problematikáját. A gazdasági ér­dek, a gyors megtérülés szinte kötelezően előírja a gépek három műszakos üzemeltetését. A dol­gozó és a család oldaláról egyre több kérés hang­zik el az éjszakai műszak alóli mentesítés miatt. Amennyiben e kérdést mi nem tudjuk megol­dani, a munkaerő eláramlik olyan üzembe, ahol egy-, illetve kétműszakos foglalkoztatottság van. Mi a munkaerőt meg akarjuk tartani. Gazdasá­gosan akarunk termelni. Az eszközeinket ki akarjuk használni. Éppen ezért indokoltnak lát­juk azon könnyűipari üzemek esetében, ahol a továbbiakban is háromműszakos üzemeltetésben folyik a termelés, a vállalati lehetőségeket meg­haladó fedezetet kell biztosítani az éjszakai mű­szakban tevékenykedő dolgozók jobb anyagi megbecsülése érdekében. A fejlesztéssel együttjáró szakmai képzés és továbbképzés feltételeinek megteremtése a szak­mához való kötődést erősíti. Békés megyében az ágazaton belül 24 ezres létszámot számolunk, és ha emellett figyelembe vesszük a fejlesztés lét­számigényét, akkor ezt a létszámot korszerű gé­peket jól kezelő, képzett és kulturált szakmun­kásokból kell az ipar rendelkezésére bocsátani. Ennek érdekében a szakmunkásképzés a megyei tanács irányítása alatt működő szakmunkáskép­ző intézetekben már folyik. Jól segíti a szakkö­zépiskolák kihelyezett osztálya is ezt a tevé­kenységet. Azonban a szakközépkáder utánpót­lás és annak oktatása nincs megoldva a megyé­ben. Ezt keresni kell. Örömünkre szolgál, hogy a műszaki főiskola beindult, a kötszövő és hurkoló levelező tagoza­ton tanulnak a fiatal szakkádereink, azonban nem áll ez rendelkezésre a ruházati iparban, és elsősorban a konfekciósok részére. És ezért sür­gősen kérnénk ennek lehetőségét biztosítani. Te­kintve, hogy a megye szocialista iparában elég nagy helyet foglal el az ágazat, kérnénk meg­vizsgálni annak lehetőségét is, hogy az Országos Anyag- és Minőségvizsgáló Intézet bázisa létre­jöhessen Békés megyében. Mi ezt indokoltnak látnánk. Kérjük megfontolni és támogatni. Gondjainkkal tudjuk, mi nem vagyunk egyedül. És ez gondja ugyanúgy az ágazat vezetésének is. Éppen ezért bízunk abban, hogy az ágazati elképzelésekben ezek a gondok helyet kapnak és megoldásuk támogatást fog nyerni. Tisztelt Országgyűlés! A IV. ötéves terv so­rán eddig elért eredményeink még nem is tük­rözik kellően a kormánynak és a minisztérium vezetésének az ágazat rekonstrukciója érdeké­ben tett erőfeszítéseit. De az eddig elért eredmé­nyek minden esetre bizakodásra késztetnek ben­nünket, és meggyőződésem, hogy a mi megyénk­ben a IV. ötéves terv idejére előirányzott fel­adatokat teljesíteni fogjuk. Felszólalásomat azzal fejezem be, hogy a Bé­kés megyei képviselőcsoport a beszámolót el­fogadja és dolgozni is kíván azért, hogy a közös célok minél előbb megvalósuljanak. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kemenczés Sándorné képviselőtársunk. KEMENCZÉS SÁNDORNÉ: Tisztelt Ország­gyűlés! Hozzászólásomban a textilipar rekonst­rukciójával kívánok foglalkozni. Elsősorban an­nak eredményeivel, a munkaerőhelyzettel való összefüggésében. Kerületünkben több textilüzem működik, én pedig a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyárában dolgozom, így lehetőségem van a rekonstrukció eredményeivel úgy a kerület­ben, mint az üzemünkben nap mint nap talál­kozni. E tapasztalatokat szeretném hozzászólá­somban felhasználni. Mi textilesek nagyon örü­lünk annak a kormányhatározatnak, mely jelen­tős összeget biztosított a textilipar rekonsruk­ciójára a IV. ötéves terv keretében. Ez az örö­münk még tovább fokozódott, amikor szemünk előtt láttuk megvalósulni a rekonstrukció ered­ményeit. A XVIII. kerület Budapest egyik perem­kerülete, és az üzletekben nemcsak láthatók, ha­nem kaphatók is azok a termékek, amelyeket a terület vagy a kerület textilüzemei állítottak elő. A kirakatokat nézve, megnyugtató látvány, hogy a textil- és textilruházati termékek korszerűb­bek, divatosabbak és a textilipar egyre inkább képes a lakosság differenciált igényeinek kielé­gítésére. Ma már nem csupán kiállítási bemuta-

Next

/
Thumbnails
Contents