Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-27

202? Az Országgyűlés 27. ülése, 1974. június 27-én, csütörtökön 2028 deményezés a korszerűsítésre, az általános prob­lémák és tennivalók feltárására azonban egyes szórványos, csak parciális területeket érintő munkáktól eltekintve az ipar fontosabb anyag­mozgatási területeit differenciáltan magában foglaló fejlesztés megvalósítására — mindeddig nem került sor. Az anyagmozgatás fejlesztésének különös je­lentősége van a következő ötéves tervek mun­kaerő biztosításának kérdésében. Ma Magyaror­szágon az iparban 250 000 ember, az építőipar­ban 150 000 ember, a mezőgazdaságban 300 000 ember, a szállításban 60 000 ember, a kereskede­lemben 90 000 ember, összesen 900 000 ember foglalkozik anyagmozgatással s ezek mellett még 150—200 ezer ember hol anyagmozgatással fog­lalkozik, hol senki sem tudja, hogy mit csinál az üzemékben, ez összesen 1 100 000 ember. Nem mindegy, hogy 1990-ig ezekből a lét­számokból helyes munkaszervezéssel és az anyagmozgatás gépesítésével meg tudunk-e ta­karítani az iparban 60—80 ezer embert, az építő­iparban 20—30 ezer embert, a mezőgazdaságban pedig közel 80, vagy 100 ezer embert, összesen 180—240 ezer, korábban anyagmozgatással fog­lalkoztatót embert tudunk-e termelőmunkába, vagy a hiányzó munkaerő pótlására mint mozgó­sítható tartalékot a gazdaságosabb termelés érdekében az üzemekben átcsoportosítani. Ennek a csökkentésnek a szükségessége nemcsak abban van, hogy a felszabaduló lét­szám máshol használható, hanem abban is, hogy a fiatalok ma már nem vállalják ezt a nehéz és szerintük lealacsonyító munkát, s ha nem gépe­sítünk időben, ez a 180—200 ezer ember mint munkaerő egyáltalán nem is lesz a következő 15 évben megfogható. Az anyagmozgatás jobb megoldását a gyártó kapacitások kialakulatlanságán kívül jelentősen akadályozták a nálunk 'kialakult ár- és bérviszo­nyok. A munkabér viszonylag alacsony, s a gép­árak viszonylag magas szintje olyan hosszú meg­térülési időket mutatott egyes esetekben, hogy az üzemek nem kellő perspektívában gondolko­dó egyes vezetőinek nem volt érdekes a szűkös saját eszközeiket erre a célra használni. Ez a helyzet a jövőben alapvetően változni fog, az üzemeknek általában több saját eszköz és hitel áll majd rendelkezésükre ilyen jellegű fejlesztés­re mint eddig. A munkabér-költségek jelentősen emelkednek. Az anyagmozgatás, szállítás és raktározás korszerűsítésének alapvető feltétele a gépék és eszközök fejlesztésének, tervezésének és gyár­tásának rendezése, mert a munkavédelmi elő­írások és szabványok olyan sűrűn változnak, hogy nem tudják őket a tervezésben követni, és ezért nehéz a tipizálás. Ez is oka annak, hogy egy gyártmánycsoportnál sem olyan erősek a fejlesztést gátló körülmények, mint az anyag­mozgató berendezéseknél. A fejlesztés meggyorsítása érdekében a ter­vezendő berendezéseket a lehetőséghez mérten tipizálni kell. Ki kell alakítani a hazai profil­ban gyártandó anyagmozgató és raktári beren­dezések családját. Azonban a hazai fejlesztésnek és a tervezésnek ésszerű határt is kell tudni szabni. Nem az a cél, hogy minden igényt ki tud­junk elégíteni — még a különleges területen is —, hanem az, hogy a vállalt alkalmazási terüle­tet uralni tudjuk. A fejlődés egyik jellemzője a termelés minden területén a munkamegosztás fokozása országos és nemzetközi méretekben egyaránt. Ennek előnyei a termelés hatékonysá­gát illetően közismertek. Ez a fejlődés már eddig is jól érzékelhető minőségi változásokat eredményezett. Ennek pél­dáit hosszan lehetne sorolni a mezőgazdaság spe­cializált termelési rendszereitől a Zsiguli-koope­ráción át a legkülönbözőbb, a KGST-ben szako­sított termékekig. Kevésbé vált még nyilvánva­lóvá, hogy ezzel összefüggésben egy másik te­rületen is változásnak kell bekövetkeznie. Ez a terület az áruk félkész- és késztermékei forgal­mának lebonyolítása a kooperáló partnerek kö­zött. Míg korábban a termék elkészítése és en­nek a terméknek a felhasználóhoz való jutta­tása egymástól elkülönülő tevékenységként volt kezelhető, addig a jövőben ezt egyre inkább mint egységes mozgásrendszert kell kezelni. Már nem túlzás olyan hasonlattal élni, hogy mondjuk a Bakony Művek és a togliattigradi autógyár egy ipari futószalagrendszer két viszonylag távoleső állomása. De belföldi példákat is sorolhatnánk: a félvezetők eljuttatása az Egyesűit Izzóból a VI­DEOTON-ba, vagy a kismotoroké az IMI-ből a Hűtőgépgyárba vagy a HIM-hez, vagy akár a házgyári elemek eljuttatása az épületszerelés he­lyére. Annak, hogy ez a minőségi változás bekö­vetkezzék, hogy ez a mozgásrendszer valóban rendszerré váljék, számos feltétele van. Az egyik a szervezettségi színvonal azonossága és a szer­vezettség koordinációja a rendszer valamennyi részvevőjénél. Ennék feltétele elsősorban az, hogy gyarapodnia kell az olyan szakemberek számának, akik már a kiképzésüktől kezdve a mozgásrendszer szemléletében nőnek fel. A má­sik feltétel viszont az, hogy rendelkezésre állja­nak az egységes technikai eszközök. Az e téren elért eredményekkel még nem lehetünk megelé­gedve. Gyorsítani kellene a KGST-országok e te­rületre vonatkozó fejlesztési terveinek egyezteté­sét, mert az említett minőségi változás a többi KGST-országban is most válik aktuálissá és egy­idejűleg most alakulnak ki a koncepciók a hiány­zó mozgató-, rakodó-, csomagológépek és -esz­közök gyártásának megindítására. Meggyőződé­sem, hogy hazánk számára előnyös volna az ilyen célú berendezésék gyártásába erőteljesen bekap­csolódni. Hogy a gépipari termékstruktúra mó­dosításának ezek pozitív elemei lehetnek, arra egyebek közt a HAFE convey or jainak a szovjet piacon aratott sikere, vagy a Magyar Hajó- és Darugyár konténerjeinek bővülő nemzetközi ke­reslete is példa. Másrészt időszerű már, hogy az ezen a te­rületen meglevő és kialakítani tervezett gyártó kapacitások koordinációjának erősítésére és irá­nyításuk egységesítésére gondoljunk. Mindezek a feladatok, amelyekről eddig be­széltem, elsősorban a termelés szervezettségét, hatékonyságát és nem utolsósorban gazdaságos­ságát vannak hivatva biztosítani. Engedjék meg, hogy néhány szóval befeje­. zésül utaljak arra, hogy a termelés hatékonysága.

Next

/
Thumbnails
Contents