Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-26

1933 Az Országgyűlés 26. ülése, 1974. április 25-én, csütörtökön 1934 tudományos alapon — csak zűrzavart látnak a nemzetközi helyzetben, még örülnek is neki, és igyekeznek halászni a zavarosban. Nem az eddigi enyhülés törékenységét hirdetik, nem valódiságát vitatják azok, akik igazán megértik a helyzetet, hanem harcolnak, hogy újabb megállapodások segítségével még szilárdabb alapokon nyugodjon] Tisztelt Országgyűlés ! Az Országgyűlés nemzetközi tevékenységének fontos eleme képviselőinek az Interparlamentáris Unióban végzett munkája. Ez az 1889 óta működő, tehát igen régi nemzetközi szervezet egykor a polgári parlamentek afféle klubja volt. Amióta azonban munkájában a szociális ta országok is részt vesznek — számszerint tíz, köztük immár a Német Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság — az Interparlamentáris Unió érdemi, azaz fontos nemzetközi kérdésekkel foglalkozik és tevékenysége némi késéssel ugyan, de követi a világpolitikai helyzet alakulásiát. Hasznos, tartalmas határozatok születnek a békés egymás mellett élésről, az európai biztonságról, a leszerelésről és más fontos kérdésekről. Az elmúlt év októberében a chilei fasiszta puccs miatt nem lehetett megtartani Santiagóban az évi konferenciát. Helyette tanácsülés volt Genfben, amely elítélte a fasiszta katonai juntát. Ideiglenesen bár, de elnökévé választotta Dhillon urat, az indiai parlament alsóházának elnökét. Az agressziót szenvedett arab népek igazságának megfelelő határozatot hozott a közel-keleti kérdésben. Néhány nappal ezelőtt küldöttségünk részt vett Bukarestben az Interparlamentáris Unió tanácsának tavaszi ülésszakán. Itt a leszerelésről, az ifjúságnak a békére, a barátságra, a nemzetközi együttműködésre való neveléséről és más fontos kérdésekről fogadtunk el határozati javaslatokat, és elhatároztuk, hogy 1975 januárjában Belgrádban összeül az Interparlamentáris Unió második európai biztonsági értekezlete. A tanácsülés elítélte a chilei fasiszta juntát az alkotmányos jogok sárfoatiprása, képviselők és szenátorok törvénytelen fogvatartása miatt. Azért mondtam azt, hogy az Unió némi késéssel reagál a nemzetközi helyzet alakulására, mert a tőkés országok parlamenti képviselői nem viselvén kormányzati felelősséget, olykor csak vonakodva követik kormányuknak esetleg már a békés egymás mellett élés felé hajló politikájá't. Ennek ellenére meg lehet állapítani, hogy az Interparlamentáris Unióban végzett munka évről évre hasznosabb, merit elősegíti a parlamentek közötti együttműködést, személyes kapcsolatot teremt több minit 60 ország képviselői és szenátorai között, és ami a legfontosabb, mind hatékonyabban mozdítja elő a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a világ államai közötti baráti kapcsolaltokat. Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy az Országgyűlés helyeslőleg vegye tudomásul a külügyminiszteri expozét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Antalffy György képviselőtársunk. DR. ANTALFFY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom azzal kezdem, hogy külügyminiszterünk beszámolájóval magam is teljes egészében egyetértek. A szocialista közösség, benne a Magyar Népköztársaság külpolitikai eredményei valóban jelentősek. Az is igaz azonban: a nemzetközi politikában messzemenően figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a tőkés világ nem jószántából módosította álláspontját. Éppen ezért az imperializmus természetével, hátsó gondolataival szemben nincsenek és nem is lehetnek illúzióink. Erre figyelmeztet bennünket többek között a chilei ellenforradalmi fasiszta rendszer létrejötte és kegyetlen terrorja. Engedjék meg, hogy ennél az egyetlen kérdésnél maradva röviden szóljak azokról a benyomásokról, amelyeket mint az Országos Béketanács küldötte nemrégiben Helsinkiben szereztem azon a bizottsági ülésen, amely a chilei katonai junta bűneit volt hivatott kivizsgálni. Mint ismeretes, ennek a bizottságnak az volt a feladata, hogy jelentésekét, dokumentumokat tanulmányozva, tanúkat és szakembereket hallgasson meg, valamint egyéb írásos bizonyítékokat vizsgáljon meg munkája során. A chilei katonai junita bűneit kivizsgáló nemzetközi vizsgálóbizottság Helsinkiben tartott első ülése alkalmából három lényeges aspektusból vizsgálta meg ezt a problémát. Először összeesküvés, nevezetesen külföldi beavatkozás a chilei nép törvényes kormánya ellen. Másodszor az alapvető emberi jogok megsértése. A kivégzések, a kínzások, a politikai, a gazdasági és a társadalmi üldözés problematikája. Harmadsorban a politikai foglyok és menekültek helyzete, ennek következményei családjuk számára. Ennek a bizottságnak, mint ismeretes, nincs jogi értelemben vett bírósági hatalma, így a büntetéshez való jogosultsága sincs. Különböző társadalmi rendszerű országokból, különböző világnézetű jogászok, közéleti személyiségek vették részt a bizottság munkájában, akik így bizonyos mértékben és érthetően különböző felfogással bírnak etikai, jogi és politikai értékekről. Minden tag azonban arra törekedett, hogy lelkiismeretesen vizsgálja meg a problémák lényeges összetevőit, és meg is ismerje őket. Megdöbbenéssel hallgattuk a megfigyelőket, a tanúkat, akik saját tapasztalataikról adtak számot, a fényképekkel, filmekkel és más dokumentumokkal együtt teljes képet adtak a chilei államcsínyről és az azóta eltelt időszakról is. A bizottság a kapott információk alapján egyhangú egyetértésben mutatott rá a chilei katonai junta létrejöttének törvénytelen voltára,, elképesztő kegyetlenségére. A katonai junta a hatalomnak ezt a minden törvényes alapot nélkülöző átvételét azokkal a koholt vádakkal próbálta igazolni, amelyek szerint a törvényes Allen de-kormány összeesküvést szőtt volna külföldi gerillákkal együtt polgárháború kirobbantására. Ennek a vádnak egyetlen bizonyítékát sem találtuk. Allende kormányát mint ismeretes, demokratikus úton választották meg, és az elnök mindvégig hű maradt ahihoz a szándékához, hogy tiszteletben tartsa az ország alkotmányát.