Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-25
1849 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1850 ruló nyilatkozatát megteheti anélkül, hogy tudná: ki fogja a gyermekét örökbe fogadni. Erre a rendelkezésre a visszaélések megelőzése végett van szükség. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy a vér szerinti szülő egyáltalán nem törődik a gyermekével, a gyermek gyakran nem is tudja, hogy őt örökbe fogadták, mert új családja saját gyermekeként neveli. Amikor azonban a gyermek felnő, keresete van, vagy ahhoz közel áll, az őt felnevelő örökbefogadók is támogatást igényelhetnének tőle, akkor megjelenik a vér szerinti szülő és visszaköveteli a gyermekét. Hogy egy-egy ilyen eset mennyi bánatot és keserűséget, sokszor tragédiát okoz, hogy a gyermek lelkivilágába is milyen hasadást idéz elő, azt nem kell bővebben magyarázni. A törvényjavaslat segít az ilyen esetek megelőzésében és az eljárás titkosságának előírásával garanciát ad az örökbefogadó szülőknek is. Ügy véljük, hogy ez az intézkedés is hozzájárul majd az örökbefogadás szélesebb körű vállalásához. Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az egyedülállók által történő örökbefogadást, de mivel annak néhány kérdése nem volt jogilag megfelelően szabályozva, kevesen éltek vele. A törvényjavaslat most elősegíti az ilyen örökbefogadásokat. Főleg az egyedülálló nőknek lesz nagyobb lehetősége így gyermeknevelésre, örökbefogadás útján, amely társadalmilag hasznos nemcsak a gyermekek, hanem az ilyen szülő szempontjából is. Az örökbefogadás új szabályai közül szólok még arról a rendelkezésről, amely megkönnyíti az olyan örökbefogadások felbontását, amelyek nem töltötték be társadalmi rendeltetésüket. Ilyen okok mind az örökbefogadó szülők, mind a gyermekek részéről felmerülhetnek. Az eddigi szigorú szabályok feloldásával kapcsolatban azonban rá kell mutatni, hogy ez nem vezethet az örökbefogadások 'felbontására, a gyermek „nevelhetetlenségére", vagy más „okukra" hivatkozással. Tehát nem valamiféle fellazításról, hanem az élet által igényelt rugalmas szabályozásról van szó. Tisztelt Országgyűlés! Közismert, hogy a felbomlott házasságok, vagy a szülők különélésének, de adott esetben azok formális együttélésének szenvedő alanyai a gyermekek, ők érzik leginkább a feldúlt házasságok következményeit. Ugyanez vonatkozik a házasságon kívül született gyermekekre is. A gyermekek neveléséhez szükséges anyagi feltételek biztosításának szabályozása ezért fontos közérdék. Az állam nem tudja, de nem is akarja ezeket a terheket teljesen magára venni, bármilyen sok segítséget ad is egyébként a gyermekneveléshez. A jognak ezért szabályozni kell ilyen esetekben a szülők anyagi felelősségét, annak módját, mértékét. A törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet tervezete a gyakorlati tapasztalatok alapján is néhány kérdésit új módon kíván szabályozni. A rendezés elve az, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddiginél hatékonyabban biztosítsuk. A jog kötelező ereje természetesen ez esetben is csak akkor lép előtérbe, ha a szülők "nem egyeztek meg. Ilyenkor a tartásdíjat a bíróság a tartásra kötelezett munkabérek járandósága és egyéb jövedelme, valamint a vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jogszabály hogyan rendelkezzék a bér- és fizetés kiegészítéseként kapott juttatások, mint a jutalom, prémium, nyereségrészesedés stb. tekintetében. Arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a gyermektartásdíj megállapításának alapjául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jövedelem, amiből egyébként a gyermek részesülne, ha a szülők együtt élnének. A jövőre nézve is megtartjuk azt a fő szabályt, hogy a gyermektartásdíj összege egy-egy gyermekre a kötelezett munkabérének, illetve rendszeres egyéb jövedelmeinek 20 százaléka körül legyen, maximálisan azonban több gyermek esetében sem haladhatja meg az ötven százalékot. Minthogy adott esetben a 20 százalékos mérték meghaladhatja a gyermek tartásának valódi szükségletét, lehetőség lesz az összegnek húszszázalék alatti megállapítására is. Igazságosnak ugyanis azt tekintjük, hogy a gyermektartási díjnak a megállapítása ne adjon lehetőséget arra, hogy az így kapott összeg egy részét más célokra használják fel. Ugyancsak előírja a jogszabály, hogy az összeg megállapításánál annak a szülőnek az anyagi viszonyait is vizsgálni kell, ahol a gyermek van. Kiindulási alapunk, hogy mindkét szülő anyagilag egyenlő mértékben járuljon hozzá a gyermek tartásához. Eddig a bíróságok a tartásdíjat meghatározott összegben állapították meg. Ez a gyakorlatban oda vezetett, hogy ha a tartásra kötelezett szülő anyagi körülményeiben változás állt be. csakis újabb bírósági döntés változtathatott a tartási díj összegén. Ez a szabályozás is hozzájárult, hogy jelenleg évente körülbelül 40 000 ilyen ügyet tárgyalnak a bíróságok. Az új rendelkezés bevezeti a tartásdíj százalékos megállapítását azzal, hogy első esetben a százaléknak megfelelő forintösszeget is meg kell határozni. Ez azzal jár, hogy ha a kötelezett fizetése, jövedelme emelkedik, akkor automatikusan, tehát külön bírósági döntés nélkül emelkedik a tartásdíj összege is, amit a munkáltató már úgy köteles számfejteni. Ez az intézkedés nemcsak a gyermekek, hanem az azokat nevelő szülő, rendszerint az anya érdekeit is szolgálja. Az automatizmus természetesen csak a tartásdíj alapjául szolgáló összeg növekedésére vonatkozik. Ha a munkabér stb. csökken, bírósági döntés nélkül akkor sem.lelhet alacsonyabb öszszeget levonni, mint amennyit a bíróság alapösszegként korábban megállapított. Az új jogszabály határozott előírásként tartalmazza, hogy a jogosult szülőt a másik szülő munkáltatója kérelemre tájékoztatja a kötelezett munkabérének, valamint minden olyan juttatásának összegéről, aminek alapján a tartásdíjat ki kell számítani. Arra is lehetőség lesz, hogy a bíróság akár kérelemre, akár hivatalból ellenőrizze, hogy a munkáltató a tartásdíjat helyesen számította-e ki és a levonás, kifizetés a jogszabálynak megfelelően történik-e. A gyermekvédelem fokozott biztosítása vezette a kormányt arra, hogy egyes esetekre bevezesse a tartásdíjnak az állam által történő előlegezését. Ha ugyanis a tartásdíj fizetésére kö-