Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1841 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1842 sadalmi elismerésére, a nőknek a (háztartás robotja alóli felszabadítására, állampolgáraink életés munkakörülményeinek javítására. Tudjuk, hogy még tennivalóink is vannak e téren. Mindenki legyen meggyőződve, hogy a Magyar Népköztársaság a lehetőségekihez mérten a jövőben is megtesz minden olyan intézkedést, amely hazánk dolgozóinak, megkülönböztetett módon pedig a nők és a gyermekek, az ifjúság javát, azzal együtt szocialista céljainkat szolgáljia. Ez Ugyanúgy vonatkozik társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi területekre, mint a szükséges jogszabályok előterjesztésére vagy megalkotására. Mindez egyenesen következük a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság politikájából. . ... Ä most benyújtott törvényjavaslat szerves részét képezi államunk tevékenységének a mai és a jövő generációk érdekében. Ezekben az öszszefüggésekben kell vizsgálnunk a családjogi törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot is. Társadalmi viszonyaink mai állapota és a jövő fejlődésének iránya újabb követelményeklet támasztanak a jogi szabályozás, így a családjog területén is. Ezeket kívántuk kifejezésre juttatni a törvényjavaslatban. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az 1952. évi IV. törvény alapvető rendelkezéseinek zöme időtállónak bizonyult és azok megváltoztatására nincs szükség. Néhány lényeges kérdésben azonban megértek a féltételek a hatályos rendelkezések olyan módosítására és kiegészítésére, amelyek elősegítik a családi kapcsolatok további fejlesztését, szocialista tartalmának kiteljesedését. Jól tudjuk, hogy a családi viszonyok alakításában a jog csak egyik esziközünk. Ha valahol nagy jelentősége van a szocialista erkölcsnek, a nevelésnek, a tudatformálásnak, az állampolgári személyes felelősségnek, az különösen vonatkozik a család intézményére. A jogi szabályozás csak ezekkel együtt képes betölteni rendeltetését. A törvényjavaslat fő célkitűzései a következőkben foglalhatók össze: .,1. Célunk az, hogy fokozottabban védjük a házasság intézményét, növeljük a házasulok és a házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségét. 2. Célunk az, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család mint közösség további erősítését,, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét, tegyük teljesebbé a női egyenjogúságot a családon belül is. 3., Célunk az, hogy fokozottabb védelmet adjunk a, gyermekeknek, jobban biztosítsuk azoknak a családi környezeitben való nevelését, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket. .. ' Meggyőződésünk, "hogy a felsorolt célkitűzések alapján megfogalmazott rendelkezések törvénybe foglalása összhangban áll a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló törekvéseinkkel. Ë célok törvényi megfogalmazása egyben világosan kifejezi azt is. hogy mennyire más a-mi véleményünk a család szerepéről, jelentőségéről, mint azoknak, akik számos nyugati országban kérdésessé teszik a házasság és a család intézményének létjogosultságát, a családi élet nihilista fellazítását, a törvényes házassági kötélékek elvetését hirdetik, inert szerintük a mai modern világban a családjogi intézmények elavultak. Ilyen nézetekkel szórványosan bár, de hazánkban is találkozunk. Nékünk szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista társadalomban a fejlődés iránya éppen az ellenkező. A családot mint a társadalmunk egyik fontos alapegységét ezután is óvnunk, fejlesztenünk és védenünk kell. Ezért állami, jogi intézkedéseinkkel is hozzá kell járulnunk, hogy az mind jobban, és igazán szocialista tartalommal töltse be fontos szerepét. Ezt a követelményt tartalmazza alkotmányunk is. .... Ismeretes, hogy a család intézménye szoros kapcsolatban van a mindenkori társadalmi, gazdasági viszonyokkal. Ezt az emberiség történelme jól példázza. A szocializmus előtti osztály társadalmakban például a nőknek a családon belüli alárendelt helyzete a női nem társadalmi lebecsülésének tükröződése. Ezért mondhatjuk, hogy a nők társadalmi és gazdasági felszabadulása, egyenjogúsítása a feltétele a családon belüli helyzetük alapvető megváltoztatásának is. Ezt csak a szocialista társadalom tudja igazán megvalósítani. Azt is hangsúlyozni kell, hogy e tekintetben sem érvényesül valamiféle automatizmus. Ha így lenne, nálunk már nem lenne gond a nőknek a családon belüli helyzete, hiszen a társadalomban mi már régen megteremtettük a nők egyenjogúságának politikai és jogi feltételeit. Mégis szinte naponta harcolni keli ennek igazi valóraváltásáért a munkában, a tanulásban, még a közéletben is, különösen pedig a családokban, hiszen évezredek alatt meggyökeresedett szokásokról, hagyományokról van szó, amelyek nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is nagyon kötik. E beidegződött hagyományok megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra, és ahhoz a szocializmusban is időre és generációk gondolkodásmódjának, tudatának átalakulására van szükség. Csakis így alakul (ki a szocialista család igazi intézménye. Ezzel társadalmunk többsége ma már egyetért, ideértve a fiatal nemzedéket is. A benyújtott törvényjavaslat előzetes társadalmi vitája során mindenütt hangsúlyozták az állampolgárok, hogy helyeslik a kormány eddig tett intézkedéseit, és azokat a célkitűzéseket, amelyek elősegítik a család intézményének további erősítését. Ezúton is megköszönöm azt a nagy segítséget, amelyet különösen a Hazafias Népfront és a Magyar Nők Országos Tanácsa, és a vitákon részt vevő dolgozók nyújtottak számunkra, ahogy véleményük kifejtésével, javaslataikkal" hozzájárultak a módosítások és az új rendelkezések végső kialakításához. Biztos ' vagyok abban, hogy a társadalmi vita aktív részvevői majd a törvény elfogadása után maguk is cselekvően részt vesznek annak gyakorlati megvalósításában. Tisztelt Országgyűlés ! Az előbbiekben vázolt fő célkitűzéseket a következő rendelkezésekkel kívánja biztosítani a törvényjavaslat: 1. a házasság intézményének, fokozott vé-