Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1823 Àz Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1824 Közérdekű kérdés az is, hogy a meglevő épületek, intézmények, lakóépületek állagát megfelelően karbantartsuk, felújítsuk. Elmondhatom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a költségvetési intézmények és a lakóházak felújításához képződő pénzügyi alapokat a költségvetés kereken mintegy b milliárd forinttal egészíti ki. Ezzel együtt tárgyilagosan el kell ismerni, hogy ezen a területen előrehaladásunk nem kielégítő, és valóban fennáll az a helyzet, amiről az interpelláló képviselő elvtárs szólt. Ami a jövőt illeti; ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani — hivatkozva Faluvégi elvtárs zárszavára is — hogy a negyedik ötéves terv előttünk levő éveiben a fő erőt arra kell összpontosítani, hogy a jelenlegi lendület ne törjön meg és minél jobb feltételeket teremtsünk az előkészítés tekintetében az ötödik ötéves terv számára. Az ötödik ötéves terv kidolgozása a kezdeti szakaszban tart, ezért ma még nem érett meg az idő arra, hogy előirányzatokról és konkrét mértékekről dönteni lehessen. Az eddigi munka azonban már elég világosan feltárta — és ezért biztonsággal elmondhatom —, hogy a következő Ötéves tervidőszakban is az első helyre kell sorolni a lakásépítkezést, az általános iskola, az óvoda, a szakmunkásképzés fejlesztését azok között a beruházások között, amelyeket a lakosság életkörülményeinek javítására fordítunk és így természetesen a lakásokhoz kapcsolódó létesítmények megvalósítását is ennek megfelelő rangsorban kell kezelnünk. Nagyon egyetértek Kárpáti elvtársnő délelőtti felszólalásával, aki arról beszélt, hogy a következő években még mindig a mennyiségi igények kielégítésére kell törekednünk a lakásépítkezésben is, ezért nagyon gondosan mérlegelni kell majd, hogy a lakáscélra rendelkezésre álló összegeket belsőleg milyen arányban osztjuk fel és használjuk fel. Mindezek mellett is lehetségesnek és szükségesnek tartom — rátérve a kérdés konkrét megválaszolására —, hogy a jelenlegi gyakorlatot és helyzetet felülvizsgálva, mindenekelőtt a iakótelepszerűen épülő társasházakra is kiterjesszük, megvizsgáljuk a kiterjesztés lehetőségét a kapcsolódó létesítmények norma szerinti ellátására. Természetesen ez központi ßenzforrásokat igényel, s az előzetes kalkulációk szerint ez önmagában el fogja érni, elérheti a 4—5 milliárd forint többletráfordítást. Indokolt és szükséges felülvizsgálni az egyéb, tehát meglevő normákat is. Meg kell mondjam azonban, hogy itt csak differenciált és szerény mértékű fejlődést irányozhatunk elő — már tudniillik a normák emelésében — a következő ötéves tervidőszakra is, hacsak nem tudjuk elérni, hogy a célokat jól szolgáló, de a mainál lényegesen racionálisabb és takarékosabb megoldási és kivitelezési módokat honosítsunk meg. Mert erre is komoly lehetőségek vannak. Ez egy nagy tartalék lehet még. Ami a felújítási kulcsokat illeti, a következő ötéves tervidőszakban is úgy gondolom, helyes lesz fenntartani a finanszírozásnak a jelenlegi kettős alapját, vagyis hogy részben az automatikusan képződő pénzügyi alapok adják a fedezetet, másrészt központi, differenciáltan elosztott kiegészítésre kerüljön sor. Faluvégi elvtárssal egyeztetve azonban úgy látjuk, lehetséges a kulcsoknak a felülvizsgálata és esetleg emelése is, természetesen ezt is differenciált módon lehet majd megtenni. Kérem a tisztelt Képviselő Elvtársat és a tisztelt Országgyűlést, a választ azzal vegyék tudomásul, mindezek a kérdések nagyon gondos mérlegelést kívánnak még a következő ötéves terv kidolgozásának menetében, de azon leszünk, hogy az ügyhöz méltó felelősséggel és gondossággal végezzük el ezt a vizsgálatot és olyan javaslatokat dolgozzunk ki, amelyek az előrehaladást biztosítják és lehetőleg meg is gyorsítják. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Schumeth János képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? SCHUMETH JÁNOS: Először is elnézést kérek, ha sokan talán hosszúnak találták okfejtésemet az interpellációmban. Máskülönben köszönettel fogadom Lázár elvtárs álláspontját és magamévá teszem. (Taps.) ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést: az Országos Tervhivatal elnökének, a Minisztertanács elnökhelyettesének válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Megállapítom, hogy az Országos Tervhivatal elnökének és a Minisztertanács elnökhelyettesének válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Tollár József képviselőtársunk interpellációja a murakeresztúri állomás és a nagykanizsai vasúti csomópont rekonstrukciója tárgyában a közlekedés- és a postaügyi miniszterhez. Tollár József képviselőtársunkat illeti a szó. TOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Interpellációmat írásban beadtam, ezért csak vázlatosan kívánom ismertetni annak lényegét. A nagykanizsai vasúti csomópont 127 éves fennállása óta földrajzi helyzeténél fogva igen jelentős szerepet tölt be az egyre növekvő hazai és nemzetközi forgalom lebonyolításában. Az állomás forgalmát a murakeresztúri, valamint a gyékényesi határforgalom megnyitása, Nagykanizsa város iparának fejlődése, valamint az ehhez tartozó termelőszövetkezeteknek a létrehozása ugrásszerűen megnövelte. Tudomásom van arról, hogy a közlekedési tárca a negyedik ötéves tervben jelentős szociális és üzemi beruházásokat hajtott végre e két területen. Ismeretes előttünk a pécsi igazgatóság ötödik ötéves terv koncepciója, amely a két állomás fejlesztésére vonatkozik, azonban úgy látjuk, hogy ha ezek a fejlesztések megvalósulnának, teljes egészében a jelenlegi nehézségeket nem oldanák meg. A felvetett kérdések ismeretesek a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium előtt, azonban megoldásukat az élet sürgeti, felveti és azért kérdezem a miniszter elvtárstól, kérek szíves választ, hogy milyen intézkedés várható a