Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1809 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1810 Helyesnek tartom, hogy a költségvetés pontos összeget határoz meg az oktatási intézmények ellátási színvonalának arányosítására. Ez az intézkedés elősegíti a hátrányos helyzetű megyékben tanulók magasabb szintű képzéséhez a feltételek javulását. Az ágazati minisztériumok 1974. évi költségvetéseiben megelégedéssel tapasztalom, hogy a munkások továbbképzésének anyagi feltételeit az előző évnél magasabb öszszegben irányozták elő. Ezen túlmenően szükségesnek tartom, hogy a tanácsok, a vállalatok az anyagi, pénzügyi feltételeken túl, szervező, nevelő munkával is segítsék a továbbtanuló dolgozókat a biztosított lehetőségek hatékony kihasználásában. Ebben az üzemi kollektívák, a szocialista brigádok segítségére, kezdeményezésére is nagy szükség van. Tisztelt Országgyűlés! Településünk lakossága örömmel fogadta az Elnöki Tanács 16/1972. számú határozatát, amellyel Nyírbátor nagyközséget várossá szervezte. Tekintve, hogy erre a jelen középtávú tervidőszak közepén került sor, így az állami támogatás mértéke behatárolt. A város fejlesztésével járó feladatokat az anyagi eszközök gondos felmérésével a tanács a ciklusprogramjában meghatározta. Az ipar fejlődésével a munkaviszonyt létesítő nők száma napról napra növekszik. Az Auróra Cipőipari Vállalat 633 dolgozójának 72 százaléka nő, de számuk többi üzemünkben is jelentős. Ez a tény elsősorban az óvodai férőhelyek számának növelését sürgetően követeli, mivel a jelenlegiek kihasználtsága 137 százalékos. Pártbizottságunk tanácsunkkal együtt óvodaépítési akciót indított, és a társadalmi összefogás eredményeként közel 4 millió forintból a jövő év szeptember l-ig egy 100 férőhelyes óvodát épít. A programban szereplő egyéb fontos feladatok megoldását is a társadalmi, gazdasági és szellemi kapacitás hatékonyabb összefogásával kívánjuk megoldani. Városunk lakossága már eddig is bizonyította, hogy nemcsak igényekkel lép fel, hanem azok kielégítésében, illetve a jelentkező feladatok megoldásában tevékenyen részt is vesz. Ennek példája a fürdőépítési akció is, ami gyáregységünk felhívásával indult. Vannak viszont olyan problémák, amelyek közös összefogással is csak nehezebben oldhatók meg. Ilyen a lakásépítés. Az iparban foglalkoztatottak létszámának növekedésével nagyarányú munkaerő települ városunkba, amivel a lakásépítés üteme közel sem tud lépést tartani. Ezen a területen csak központi támogatással tudnánk a jogos igényeken enyhíteni. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett 1974. évi költségvetést elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Valaska László képviselőtársunk. VALASKA LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő Elvtársak! Az állami költségvetés indokolása a 34. oldalon foglalkozik a tanácsi költségvetési és fejlesztési alapokkal. Szembetűnő, hogy milyen jelentős a szociális, egészségügyi ellátottság területére befektetendő összeg. A tanácsok költségvetése az 1973. évi várhatóhoz képest 7,4 százalékkal, fejlesztési alapjuk pedig 11,7 százalékkal növekszik, örvendetes, hogy a kommunális ellátottság területén a megyék között tapasztalható aránytalanságok javítására a költségvetés 63 millió forintot irányoz elő. Ennek szükségességét az élet igazolja. Tisztelt Országgyűlés ! A Borsod megyei képviselőcsoport f. hó 12-én nagy figyelemmel tárgyalta megyénk költségvetési és fejlesztési tervét. Megállapította, hogy az 1974. évi terv jól visszatükrözi a községi tanácsok kommunális problémáit is, hiszen e téren megj'énk községei a megyei tanács erőfeszítései ellenére, jelentős lemaradásban vannak. Borsod megye iparfejlesztési eredményei az országos átlag felettiek. Mind jobban kielégítik a korszerű igényeket. Jelentős mértékben fejlődik a vaskohászat, a vegyipar, a gépipar, az energiaipar, az élelmiszeripar. Ennek ellenére megállapítható, hogy az infrastrukturális fejlesztés alacsonyabb, így a lakosság szükségleteinek kielégítése a nehézipar gyors modernizálódása ellenére lassúbb, mint az ország más területein. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a jövedelmi viszonyok is rosszabbak és a piaci ellátottság is kívánni valót hagy maga után. Szeretnék itt utalni dr. Havasi Béla Borsod megyei képviselőtársam hozzászólására. Mindezek mellett a falusi lakosság kommunális helyzete is javításra vár. Ennek érdekében a megye elkészítette a 7 éves vízhálózat építési, fejlesztési tervét, de ennek realizálása, valamint a belvízrendezés megvalósítása, a parkosítás, a járda-, közvilágítás, útépítés, szennyvíztisztítás területén levő elmaradás különös gondot okoz, helyi erőforrásokból csak lassan oldható meg. Véleményem szerint a vízellátás fejlesztése érdekében indokolt volna Borsodnak nagyobb arányú támogatást biztosítani. A tanácsüléseken, beszámolókon, falugyűléseken a lakosság szóvá teszi, hogy a községekben levő állami épületek, óvodák, iskolák, tanácsháza, kultúrház, műemlékek felújításának üteme lassú. A megye gazdasági helyzete lényegesen nagyobb ütemet nem tesz lehetővé. Kedves Elvtársak! A tanácsok szabályozó rendszere alapjában véve bevált, jónak mondható. Néhány jelenség mégis zavarja megyénk gazdálkodását. Hiányzik az a pénzmennyiség, ami a helyi bevételek szférájában a vállalati befizetések ütemének csökkenése miatt nem folyt be Borsodban. A megye területén működő állami, főleg alapanyagot gyártó nagyipari vállalatok árkonstrukciója, a belföldi, de különösen a külföldi piac árváltozásai kevesebb nyereség képződését és a tervezett tanácsi bevételek nem számított csökkenését eredményezték. Remélhető, hogy 1973-ban a vaskohászatban és a vegyiparban tapasztalható, a megye bevételeire pozitívan ható tendenciák a jövő évben tovább erősödnek. Kommunális problémáink, a falusi lakosság ellátottságának gondjai sürgetőleg hatnak megyénk vezetésére. Tudom, hogy az elmaradást nem lehet egyetlen költségvetési esztendőben rendezni. 78 ORSZÁGGYŰLÉSI ERTESlTÖ