Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1779 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1780 szocialista brigádtag, udvariasan, figyelmesen és szakszerűen szolgálja ki a naponta sokféle vásárlási elképzeléssel megjelenő sok százezer vevőt, úgy ahogyan ez helyes és elvárható. A kereskedelem vezetőivel együtt a kereskedelmi dolgozók nagy többsége munkájában alapvető követelménynek tartja a figyelmességet, az udvariasságot, és hozzátehetem, a szakértelmet. Néhány mondat erejéig a kereskedelmi dolgozók szociális ellátottságáról és munkakörülményeiről is szeretnék szólni. A fogyasztási cikkeket forgalmazó kereskedelemben a dolgozóknak 65—70 százaléka, az eladóknak majdnem 80 százaléka nő. A 'kereskedelemnek ma még alig vannak saját szociális létesítményei, óvodái, bölcsődéi, üzemi konyhái. A tanácsi bölcsődék és óvodák pedig nem alkalmazkodnak az üzletek nyitvatartási idejéhez, erre valószínűleg nem is képesek. A kereskedelmi munka kevés kivételtől eltekintve ma még nagy fizikai igénybevétellel jár. Sok szaküzletben, például az élelmiszerboltokban, naponta hatalmas árutömeget mozgatnak meg az ott dolgozók. Mindezért is igen nagy jelentőségű a belkereskedelmi ágazat csaknem 400 ezer dolgozójának életében az a párthatározat, illetve a nyomában megszületett kormányhatározat, hogy a következő évben a belkereskedelem területén is csökkentjük a munkaidőt. A kereskedelmi dolgozók érezhetik az intézkedésből, hogy a társadalom becsüli és elismeri munkájukat, hogy a párt és a kormány megérti helyzetüket és lehetőségei arányában javít rajta. A kereskedelmi dolgozók — úgy vélem — nagyra értékelhetik, hogy bár jelentős terhek nehezednek az államháztartásra, a kormány 1974-foen 185 millió forint állami hozzájárulást nyújt a munkaidő-csökkentés anyagi feltételeinek megteremtéséhez. A rövidebb munkaidő bevezetése felelősségteljes, gondos előkészítő, szervező munkát kíván a kereskedelmi vállalatoktól, a szövetkezetektől és a tanácsoktól. A munkaidő-csökkentés ugyanis még átmenetileg sem okozhat zavarokat a lakosság áruellátásában, nem ronthatja a kiszolgálást. A bonyolult tennivalók, a nehézségek illusztrálására megemlítem, hogy a 44 órás munkahét bevezetése következtében a kieső munkaidő körülbelül 33 ezer kereskedelmi dolgozó egy évi teljes munkaidejének felel meg. A munkaidő-csökkentést fokozatosan fogjuk bevezetni, a fővárosban 1974. április 1-én, vidéken 1974. július 1-én, miután a vállalatok és a szövetkezetek megteremtették a szükséges és előírt feltételeiket. Tisztelt Országgyűlés ! Azt remélem, hogy a beszámolóm közvetve kapcsolódott az előterjesztett költségvetéshez és kiegészítette pénzügyminiszter kollégám nagyon reális expozéját. Meggyőződése'm, hogy az 1974. évi költségvetés jól szolgálja a népgazdasági tervben kitűzött céljainkat, közöttük az ellátás további javítását és a belkereskedelem fejlesztését. Ezért azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Kovács Károly képviselőtársunk. KOVÁCS KÁROLY: Tisztelt Országgyűlésl Az 1973-as év társadalmi, gazdaságpolitikai szempontból egyaránt jelentős népünk életében. A munkát az állami, gazdasági és társadalmi szervek a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i állásfoglalásai alapján, ennek szellemében végezték. így volt az az én választási körzetemben és a főváros XIII. kerületében is. A termelés, a gazdálkodás, a népgazdaság nyugodt egyensúlyi és hozzáteszem, alapvetően javuló politikai és munkahelyi körülmények közepette valósultak meg, s ezek kialakításában döntő jelentőséggel bírtak a Központi Bizottság határozatai, s ennek végrehajtására tett kormányzati intézkedések. Ezen intézkedésekből jelentős politikai kihatása miatt külön is megemlítem a nagyüzemi, ipari, építőipari munkások helyzetének javítására és a munkásosztály vezető szerepének növelésére tett intézkedéseket, amelyeket természetesen elsősorban az érintett nagyüzemi munkásaink fogadtak örömmel, de más rétegek is megértést tanúsítottak és egyetértettek az intézkedéssel. Az 1973-as évre a javuló egyensúlyi helyzet mellett a termelés növekedése, az ütemesség javítása, amit kerületünkben a túlórák csökkenése is jelez, a termékszerkezet fokozatos átalakulása, számos gazdaságtalan, korszerűtlen termék gyártásának megszüntetése, a készlet, és; általában a gazdálkodás lassú javulása volt a jellemző. Az egy-egy mutatóval jelzett átlagolás azonban nem mutatja, hogy kerületi vállalataink között is szinte minden iparágban vannak az átlagosnál nehezebb gazdasági helyzetben levők. Ezek a problémák részben a vállalat belső, részben és van ahol alapvetően külső körülményekkel kapcsolatosak. Vállalataink, szövetkezeteink munkájára egészében jellemző, hogy az említett fejlődést a vezetők és dolgozók aktív, helyenként és időnként feszített, hősies munkával érték el. Ennek elismerése erkölcsi és politikai kötelességünk. Annál is inkább, mert az 1974. évi nagyobb feladatot jelentő népgazdasági terv és állami költségvetési előirányzatok teljesítése is döntően az ő tevékeny részvételükkel fog megvalósulni. Az 1974. évi népgazdasági terv irányelveiről, a Központi Bizottság november 28-i üléséről adott tájékoztatás alapján kerületünk dolgozói már értesültek, s a célkitűzésekkel egyetértenek. A tervet egészében megfontoltnak, megalapozottnak, a párt politikájával összhangban levőnek tartják. Kedvezően fogadják a gazdasági eredményeken alapuló, a lakosság életkörülményeinek javítására tervezett intézkedéseket. Magam is nagy jelentőségűnek tartom, hogy a reáljövedelmek és reálbérek eddiginél nagyobb mértékű emelésével 'megteremtjük a feltételeit a IV. ötéves tervben rögzített, életszínvonallal összefüggő célkitűzések teljesítésének. Az 1974. évre vonatkozó állami költségvetés előirányzatai, összhangban a népgazdasági tervvel, számottevő növekedést jelentenek. Teljesen egyetértek az előirányzatok megvalósulására megjelölt forrásokkal és feltételekkel..