Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1763 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1764 cukorbeteggé válhatnak. Az érelmeszesedéssel együtt pedig a lakosságnak több mint 60 százalékáról van szó. E betegségek létrejöttében igen nagy szerepe van az egészségtelen, cukrokban és zsírokban bőséges túltáplálkozásnak. Mivel pedig együttesen e betegségek az emberek többségét érintik, megelőzésük nemcsak egészségügyi, hanem igen fontos népgazdasági érdek is. Ezek a körülmények adták annak indítékát, hogy nemrégen Kaposvárott táplálkozástudományi kongresszust hívtak össze, ahol orvosok, élelmiszertechnológusok és mezőgazdászok, először tárgyaltunk együtt, hogy a jelenlegi helyzetet felmérjük és közösen keressük a megoldás lehetőségeit. Úgy vélem, néhány közösen leszűrt álláspont jelentőségében olyan mértékű, hogy az Országgyűlés előtt is szükséges szóvá tenni. Célszerű lenne az örvendetesen egyre csökkenő régi népbetegségek — mint például a tbc — szűrésére és kezelésére rendelkezésre álló és felszabaduló kapacitás helyén az új népbetegségek szűrésére és kezelésére is minél előbb berendezkedni. Egy modelltelepülés adatain, ahol az urbanizáció következményeit is jól követni lehet, például a falusi lakosság városba települése útján, behatóan tanulmányozni lenne szükséges a munka, az életfeltételek és a racionális táplálkozás közötti viszony kialakulásának, illetve kialakításának a lehetőségeit. Kézenfekvő, hogy a korszerű táplálkozás terjesztésében óriási feladata van a táplálkozásegészségügyi ismeretterjesztésnek. Ez a tevékenység a sajtóban, a televízióban az utóbbi időben fellendülőben van és remélhetőleg a jövőben sem fog lanyhulni. Ahhoz azonban, hogy korszerűen táplálkozzunk, korszerű táplálékra is szükség van. Ügy látszik, hogy ebben a vonatkozásban csak a kezdeti lépések történtek meg, a továbbhaladást azonban még több tényező akadályozza. Élelmiszereink forgalombahozatala mintegy 100 éve rendeletileg szabályozva van. Ezek a rendeletek azonban általában nem tartalmazzák a korszerű élelmiszerek gyártási feltételeit. Egy 1962-ben kiadott rendelet szabályozza a diétás élelmiszerek gyártását, illetve forgalmazását. Célszerű lenne külön rendeletben előírni a nem gyógyszerek, illetőleg a gyógyszeres kezelések kiegészítésére szolgáló kalóriaszegény táplálékok gyártását és forgalmazását is. A korszerű táplálkozás egyik fontos feltétele a táplálékok fehérje-, ásványi anyag- és vitamintartalma. Az újabb ismereték szerint a fehér jeellátás napjainkban már nemcsak a hiány kiegészítésére irányuló törekvés, hanem az egészségtelen túltáplálfcozás elleni küzdelem fontos tényezője is. Nagy ellentmondás bontakozik ki a korszerű növénytermesztési és állattenyésztési technológiák alkalmazása és az így termelt takarmányok, illetve emberi táplálékok biológiai értéke között is. A nagy adagú műtrágyák a növénytermesztésben, a monodietikus takarmányozás az állattenyésztésben növeli a terméseredményeket, gazdaságosabbá teszi a termelést, de ugyanakkor módosítja — minden bizonnyal előnytelenül — a biológiai érték csökkenésével a takarmányok, illetve az emberi táplálékok összetételét. Ezt a szükségszerű folyamatot azonban ellensúlyozni lehet. Egyrészt a keveréktakarmány iparnak kell teljes értékűvé tennie az állatok takarmányozását, másrészt az élelmiszeriparnak is megvannak a technológiai lehetőségei a fehérjekoncentrátumokkal és izolátumokkal történő kiegészítésre. Sajnos élelmiszereink választéka, valamint a jelenlegi fogyasztói igények alakulása sem kedvez táplálkozásunk korszerűségének. Idestova már a negyedik colaüzemünk jön létre, de még mindig gyér a választék a natúr gyümölcsés zöldséglevekben, és csak elvétve található a kereskedelemben ezeknek csökkent kalóriatartalmú változata. Pedig például a cola úgynevezett üres kalóriákat juttat a szervezetbe, vitaiminokat, ásványi sókat és nyomelemeket nem tartalmaz, a táplálkozási igények szempontjából előnytelennek tekinthető. Tejiparunknak is jó lehetőséget kínálna például a hagyományos termékek mellett a zsírés tejcukorszegény, fehérjedús, nagy telítő és élvezeti értékű újfajta termékek előállítása. Az előbbiekben már utaltam arra, hogy lakosságunk mintegy 30—40 százaléka túltáplált, összes élelmiszerválasztékunkból legalább ilyen arányban kellene rendelkezésre állnia a kalóriaszegény, nagy biológiai értékű táplálékoknak, üdítő italoknak, amelyek közé a tej is besorolható lenne. Természetesen azt is meg kell említenem, hogy a korszerű élelmiszertermelés és gyártás drágább, mint a hagyományos. Mégis szükségesnek tartom ezt a kérdést jelenleg felvetni, amikor élelmiszeriparunk nagymértékű rekonstrukció előtt áll, amely rekonstrukciónak már a következő évtizedek fogyasztói igényeit is szolgálnia kell. Tisztelt Országgyűlés! Egy hozzászólás keretei nem teszik lehetővé, hogy a korszerű táplálkozás kérdésének minden összefüggését elemezzem. Űgy vélem azonban, az elmondott néhány gondolat is elég annak bizonyítására, hogy ebben a kérdésben átfogóan és sürgősen tenni szükséges. Ezért javasolom a kormánynak, hogy az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárcák, továbbá az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság bevonásával készíttessen táplálkozási és élelmezési prognózist. Ezt össze lehetne kapcsolni a természet- és társadalomtudományok területén kidolgozott prognózisokkal. Ugyancsak célszerű lenne kidolgozni a táplálkozási és élelmezési prognózis területén szükséges cél variánsokat. is. Ügy vélem, hogy ha a mi generációnkat még kötik is régi, sokszor egészségtelen táplálkozási hagyományaink, a következő generáció az előbb javasolt intézkedéseknek mindenképpen hasznát látná. Tisztelt Országgyűlés ! Felszólalásomban még egy olyan kérdést szeretnék szóvá tenni, aimely — úgy vélem — mezőgazdaságunk töretlen továbbfejlődésének igen fontos eleme. Országosan és megyénkben is a mezőgaz-