Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1755 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973 ez ideig nem éltünk eléggé, és itt nemcsak arról van szó, hogy a ibér- és szociális ügyek intézésébe vonják be a munkásokat; a munkásság érdekképviseleti szerveit. Ez ennek a feladatnak rendkívül leegyszerűsített és szűk értelmezése lenne. Ezt természetesen meg kell tenni. Emellett elemi érdekünk, hogy vállalataink a munka- és üzemszervezés problémáinak megoldásába is bevonják a rátermett munkásokat. Hiszen a munkás látja elsősorban azt, hogy milyen károkat okoz a folyamatos anyagellátás hiánya, a termelés ebből adódó kényszerpihenői, a lógás, a belső szállítás szervezetlensége és más negatív tényezők. i Persze ezzel sem merülnek ki az üzemi demokrácia lehetőségei. A tervezés, a fejlesztés, a piaci kérdések is olyanok, amelyek a munkásosztály széles rétegeit érintik, és érdeklik, amiről tudniuk kell és amiben véleményt kell nyilvánítaniuk. A lehetőségek tehát iszéles körben adottak, csak körültekintéssel, céltudatosabban kell élni velük. Természetesen mások az üzemi demokrácia keretei egy műhelyben, egy gyáregységnél és az egész vállalatnál. Más és

t más kérdéssel kell foglalkozni a műhelyértekezleten, az üzemek és gyáregységek értekezletein, a vállalati értekezleteken. Ennek rendjét, tartalmát vállalatonként kell pontosan körvonalazni és megszabni. Mérlegelni kell, hogy melyek azok a témák, amelyek egy-egy műhely, üzem vagy vállalat, összdolgozói elé kívánkoznak és melyek azok, amelyeket a választott munkások szűkebb körével kell megvitatni. A jó vezetők élnek is ezekkel a lehetőségekkel, de korántsem mondhatjuk el, hogy ez a gyakorlat már általános. Ha e kérdéseket megfelelőképpen el tudjuk rendezni — és ez nem kis munka —, akkor elmondhatjuk, hogy a munkásosztály tulajdonosi szerepe megnőtt a termelésben és a gazdaságban, hogy magáénak érzi a műhelyt, az üzemet, a vállalatot. Az üzemi demokrácia tartalmi részének erősítése a káderkiválasztásnak is fontos eszköze. Ezeken a fórumokon jelentkezhetnek azok a tehetséges, friss erők, akiket fokozatosan be kell vonni a vezetés utánpótlásába is, akikkel szorosabbra lehet vonni a vezetők és vezetettek egységét, akikkel csökkenteni lehet azt a „hálózati veszteséget", amely még sok helyütt jelentkezik. Tisztelt Országgyűlés! Az ipari tevékenységgel kapcsolatban egy sor más fontos kérdésről lehetne még beszélni, azonban a ránk váró feladatok megoldásában a fentiek a leglényegesebbek közé tartoznak. Az ipar és az államháztartás között rendkívül szoros a kapcsolat, eddigi eredményeink szilárd alapot teremtettek a jövő évi feladatok sikeres végrehajtásához. Ügy vélem, magabiztosan munkálkodhatunk a IV. ötéves terv, az 1974-re kijelölt feladatok megvalósításán. Szeretném hangsúlyozni, a kedvező irányú szerkezeti változások, az új műszaki-technológiai eljárások bevezetése, a munka ésszerűbb megszervezése, a termelés zökkenőinek megszüntetése valóságos aranytartaléka a hatékonyság növelésének. Gazdaságunk jövő évi célkitűzéseinek teldecember 20-án, csütörtökön 1756 jesítése szükségessé teszi minden területen a munka hatékonyságának további javítását, a kedvező tendenciák folytatását, újabbak kibontakoztatását. Amennyiben e feladatokat sikerrel teljesítjük, terven felül is növelhetők a költségvetés iparból származó bevételei. Ezzel szocialista iparunk újabb részt vállal népünk jólétér aek emelésében; abban, hogy a tervbe vett fejlesztési és életszínvonal-politikai elképzeléseink mihamarabb valósággá váljanak. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1974. évi költségvetésről szóló törvényben javasoltakat, amelyek megfelelnek szocialista célkitűzéseinknek, fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik K. Papp József képviselőtársunk. K. PAPP JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal, a pénzügyminiszter elvtárs expozéjával, a terv- és költségvetési bizottság szóbeli előterjesztésével egyetértek. Jó érzés azt tapasztalni, hogy népgazdaságunk 1973. évi fejlődése .megfelel pártunk X. kongresszusi és az ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljainak, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972 novemberi állásfoglalása követelményeinek. A népgazdaság 1973. évi fejlődése — hogy számos területen a tervezettnél jobb eredmények születtek és a népgazdaság egyensúlyi helyzete is javult — kedvező feltételeket, nagyobb lehetőségeket biztosít népgazdaságunk 1974. évi fejlesztéséhez és népköztársaságunk költségvetési gazdálkodásához. A törvényjavaslat a nemzeti jövedelem termelésének jövő évi növekedését 'figyelembe véve a költségvetési bevételek és kiadások jelentős, több mint 12 százalékos emelkedésével számol. A megnövekvő költségvetési bevételekből többet fordít beruházási juttatásokra, egyes termelési, forgalmi tevékenységek elősegítésére, a tanácsok fejlesztési alapjához folyósítandó állami hozzájárulásra, nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítésére és költségvetési szerveink költségvetési előirányzataira is. Mindez nagyban segítheti népgazdaságunk dinamikus fejlődését, egyensúlyi helyzetének további javulását. Tisztelt Országgyűlés! Amikor mint országgyűlési képviselő meggyőződéssel méltatom az országos érdeket jól kifejező költségvetési törvényjavaslatot, engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy megyém, Tolna megye és szűken vett választókerületem, a dombóvári választókerület érdekében is szót emeljek. Tolna megye dinamikusan fejlődő mezőgazdasággal rendelkezik. Mezőgazdaságának termésátlagai meghaladják az országos átlagot. A legjobb termelési eredményeket elérő megyék között foglal helyet. Az állattenyésztési ágazat fejlődése lassúbb, az országos átlagnak megfelelő. A megye mezőgazdasága ma gyors ütemben iparosodik, terjed a legfejlettebb technika alkalmazása. Évről évre növekszik a mezőgaz-