Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-23
1729 Az Országgyűlés 23, ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1730 ja. Ez jelenleg a könnyűiparban évemként 863 millió forint értéket képvisel. A Külkereskedelmi Minisztérium összesítése szerint a tőkés beszerzés értéke ágazati szinten 19724)en mintegy 800 millió forint volt, 1975-ben eléri az egymilliárd forintot. A következő ötéves terv végére a gépek korszerűsítése, az áremelkedés és egyéb tényezők miatt ez az összeg várhatóan (megkétszereződik. Felszólalásomra készülve újból és újból megerősödött bennem az a vélemény, hogy a területen való komoly előrelépés első állomásaként a külső szervek koordinált tevékenysége igényének fenntartása mellett magukat a termelővállalatokat kell az eddiginél is fegyelmezettebb, hosszú távon is tervszerűbb és megalapozottabb igénymeghatáirozó rendszer kiépítésére késztetni. Jelenleg ugyanis iparunk mintegy 20 százalékkal szerez be több alkatrészt, mint amennyit a felhasználás indokolttá tenne. így 1968-tól 1972-ig három év alatt mintegy 372 napos kurrens készlet halmozódott fel. Az egész készlet 500 napos, tehát 128 napra tehető az az inkurrencia, ami szintén növekvő tendenciát mutat és mintegy 350 milliós értéket képvisel. Meggyőződésem, hogy a témával szinte nap mint nap találkozó műszaki, pénzügyi ós külkereskedelmi szakemberek nem minősítenék túlzásnak annak megállapítását, hogy az igények kialakítását nem annyira a műszaki szükségszerűség és a gazdasági célszerűség jellemzi, hanem az a kompromisszum, amit a beszerzési bizonytalanságok miatt a biztonságra való törekvés és a vállalat pénzügyi helyzete határoz meg. A könnyűipar alkatrészellátásának egyik, de igen jelentős problémája, hogy a belföldi alkatrészgyártás tervszerű kialakítása elmaradt. A reálisan számbajöbető igények kielégítése helyett nemcsak a neve változott meg a Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalatnak Könnyűipari Gépgyártó Vállalatra, hanem nagyon szerény kapacitása is — mondhatnám — teljes mértékben visszafejlődött, hozzátéve, hogy ugyanennek a vállalatnak a Nyomdaipari-Grafikai Vállalattal együtt a belföldi idegenbeszerzésekiniél, készletezésben, raktári kiszolgálásban is komoly szerepe lenne. Több ok, de elsősorban az információk ellentmondásai csak arra adnak módot, hogy a figyelmet felhívjam a kérdések tisztázása után azok rövid időn belül való, hosszú távon is biztonságot adó megoldásának szükségességére, mivel az ipari meglátás szerint a készletező vállalatok jelen formában való fenntartása nem felel meg az alkatrészellátás szükségletei tervszerű és folyamatos kielégítésének. Tudniillik az érintett vállalat arra hivatkozik, hogy a készletezés finanszírozásának rendje hátrányossá tette számára a készletezési tevékenység fejlesztését, sőt az alkatrészgyártást is. A bank szakértőinek az a megállapítása, hogy olyan önfinanszírozási problémáról van szó, anfelynél az árrésből képződő fejlesztési alap nem fedezet a kívánt mértékű tartós készletszint kialakításához, illetve feltöltéséhez. E probléma gyakran úgy jelentkezik a készletező vállalatok részéről, hogy a bank nem ad hitelt, vagy ha ad, az nagyon drága. A probléma ott kezdődik, hogy a vélemények hangoztatása évek óta tart, közben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkabizottsága ál cal készített felmérések szerint az alkatrészhiány miatti gépidőkiesés éves átlaga iparági szinten 2—4 százalék között mozog, ami a gépi termelékenységet nem kis 'mértékben csökkenti. Ehhez hozzá kell tennünk a még lecserélésre nem kerülő gépek alkatrészellátásának fokozódó nehézségeit, amelyeket a gépet annak idején szállító cég szállítókészségének hiánya okoz, mivel beszüntette az alkatrész gyártását. Tisztelt Országgyűlés ! Hozzászólásomban eddig csak utaltam az import alkatrészbeszerzés volumenére könnyűipari vonatkozásban. Lebonyolítása két külkereskedelmi vállalat feladata, amelyek az adott lehetőségeken belül igyekeztek az igényeket kielégíteni. Bízunk abban, hogy az eddigi, gyakran hathónapos előkészítési, másfél-három évet kitevő szállítási határidők csökkentése, a jelenleg beszerzéseinket még késleltető deviza biztosítása adminisztratív módjának rugalmassá tétele mellett a KGST-szakosítási törekvések szélesítésével sikerül a baráti országokban meglevő beszerzési forrásokat hosszabb időre — mondjuk öt évre — szóló megállapodásra támaszkodó folyamatos ellátást biztosítani. Ebben a hitünkben erősít Lázár György elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese nyilatkozatának az a része, amelyben tájékoztatást adott többek között az INTERTEXTILMAS nemzetközi szervezet megalakításáról, ahol főként mint fogyasztók részesülünk majd az együttműködés előnyeiből. ' Az elmondottak alapján tisztelettel kérem az alábbi javaslatok mérlegelését és a szükséges intézkedések megtételét. A Központi Bizottság november 28-i ülésén elhangzottak alapján, abból az alapállásból kiindulva, hogy az új gépek 'és berendezések optimális hatékonyságának biztosítása elsőrendű ipari és népgazdasági érdek, nem lenne-e célszerű az ellátási tevékenység átszervezése, az általános gyártási kultúra növelése, a gépfenntartási tevékenység tervszerűségének és folyamatosságának biztosítása, az üzemeltetés magasfokú biztonsága céljából? Nem lenne-e helyes annak felülvizsgálata, hogy az új gazdaságirányítás rendszerében az eddigieken felül vagy mellett milyen változtatással, esetleg ösztönzőkkel lehet biztosítani népgazdasági szinten az ellátási és ezen belül a termelő gépek jó karbantartásával kapcsolatos tevékenységet, hasonlóan a termelőtevékenységhez ? Helyesnek tartanám, ha a vállalatok fejlesztési terveikben a fenntartási tevékenységet is megterveznék és a fejlesztések finanszírozásánál a tervszerű karbantartás költségigénye is szerepelne. A tevékenység szakmai színvonalának megalapozása és ütemes fejlesztése céljából javaslom kialakítani a tervszerű megelőző karbantartás módszertanát, a szakértőik köre fejlesztésének feltételeit. Véleményem szerint mér-