Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-23
1703 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1704 tendenciák alapján javaslom, hogy ezzel az állami költségvetés számoljon, és a súlyosabb következmények megelőzésére — részmegoldások helyett — megfelelő hatékony intézkedések történjenek, hogy az üzemek a fokozott terheket el tudják viselni. A szakosított telepek növekvő gépesítése egyre bővülő igényt támaszt a villamosenergiaellátással kapcsolatban a villamosenergia-ipar, az Áramszolgáltató Vállalat felé. A hálózatok nem megfelelő állaga, a nagyfeszültségű betáplálások elégtelensége sok esetben zavart, néhány esetben még termeléskiesést is okoz. Ilyen tapasztalatom ugyancsak a megyében, annak déli részében van. Szükséges a villanyhálózat rekonstrukciója, fejlesztése, mert a villamosenergia-szolgáltatás zavarai jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdasági üzemeknek. Tisztelt Országgyűlés! Mezőgazdaságunkban nagy fontossága van a megfelelő áruellátottság biztosítása céljából a munkaigényes kultúrák fenntartásának, sőt jelentős továbbfejlesztésének : például a zöldségtermesztésnek, a kertészetnek. A jövedelem elszámolás egyik eleménél, az adóelszámolásnál is jelentkezik — véleményem szerint — probléma. A jelenlegi termelőszövetkezeti adórendszer — mivel a jövedelemadó szorosan összefügg a munkadíjazással — a munkaigényes termelést aránylag erősen terheli. Megítélésem szerint megérett a felülvizsgálatra, mert már akadályozza az érintett termelési ágak fejlődését. Ismeretes, hogy a burgonyatermelésnél, szőlészetnél, kertészetnél a magasabb bérfelhasználás miatt jóval magasabb adóteher esik annak a termelésére, mint a kevésbé munkaigényes, különösen jól gépesített gabonatermesztés esetében. Javaslom tehát, hogy a termelőszövetkezetek adóztatását vizsgálják meg, és a jelenlegi követelményeknek jobban megfelelő és ösztönző alapokra helyezzék ezt az adóztatást. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által beterjesztett 1974. évi állami költségvetést jól megalapozottnak, reálisnak tartom, azt elfogadom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés ! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.45—15.17. Elnök: APRÓ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a szünetben az Országgyűlés ipari bizottsága megtartotta elnökválasztó ülését és a bizottság elnökévé Csépányi Sándor bizottsági tagot választotta meg. Tanácskozásunkat folytatjuk. Gáspár Sándor képviselőtársunknak adom meg a szót. GÁSPÁR SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A költségvetési vita minden esztendőben a szocialista fejlődés egy-egy állomását jelenti. Ilyenkor a számok tükrében látjuk a mögöttünk álló évek munkájának eredményeit és ezekre építve további lehetőségeinket, feladatainkat. Ha visszatekintünk az 1973. évi munkára, akkor az elért eredmények jó érzést, jogos büszkeséget váltanak ki. Dolgozó népünk munkája megtermeli gyümölcsét, tovább gyarapodott országunk. A pénzügyminiszter elvtárs által ismertetett tervezet jól összegezi azokat a feladatokat, amelyek végrehajtása hatékonyabbá teszi a termelést, növeli az életszínvonalat, javítja a művelődési feltételeket, egyszóval: sokoldalúan fejleszti életünket. Az ismertetett számok és tények azt bizonyítják, hogy hazánkban a szocializmus társadalmi, gazdasági alapjai gyarapodnak, erősödnek, gazdaságunk minden gond és nehézség ellenére töretlenül fejlődik. Népünk jóléte növekszik. Termelési és életszínvonal-emelési elképzeléseink, terveink megalapozottak voltak, a negyedik ötéves terv időarányos követelményeinek megfelelően alakulnak. A jövő évi költségvetési javaslatnak is az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a realitáson alapszik. Pártunk mindig ügyelt és ügyel arra, hogy olyan program kerüljön az Országgyűlés elé, amely a valóban elérhető célok és a tényleges lehetőségek legjobb összhangjára épül. Ezért az előterjesztett javaslatot megalapozottnak, végrehajthatónak tartjuk. Tudjuk, hogy ez a költségvetés sem tartalmazza mindazt, amit szeretnénk és ami szükséges lenne. Ehhez újabb és újabb eredményeket kell elérni, hiszen ezek alapján, és csakis ezek alapján tudjuk az újabb igényeket és szükségleteket kielégíteni. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évben — amint az a tervezetből, a költségvetésből kitűnik — a nemzeti jövedelmet 5 százalékkal, az ipari bruttó termelést 5,5—6 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelését 2—2,5 százalékkal kívánjuk növelni. Ezek azok a célok, amelyekért a szocializmus minden hívének, minden állampolgárnak, akitől a termelés függ, és minden vezetőnek, aki irányít, még fegyelmezettebben, még nagyobb odaadással kell dolgozni. Ha e tervünket megvalósítjuk, akkor lehetővé válik, hogy az életszínvonal növelése érdekében ismét egy sor konkrét intézkedést tegyünk, úgy, hogy az egy főre jutó reáljövedelem növekedése meghaladja az 5 százalékot, a lakosság fogyasztása pedig 5,5—6 százalékkal emelkedjék. Az intézkedések keretében növeljük a szociálpolitikai állami juttatásokat. Felemeljük a kétgyermekesek családi pótlékát, a gyermekgondozási segélyt, az anyasági segélyt, s több más, már korábban ismertetett elképzelésünk is valóra váliík. Ha azonban gazdasági terveinket túlteljesítjük, akkor minden bizonnyal még többet tudunk tenni az életszínvonal növelése érdekében. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók egyetértéssel fogadják, hogy a jövő évben terveink szerint lelassul a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Ez a tény egy mind szigorúbb árellenőrzéssel és a szabálysértők szigorúbb állami felelősségre vonásával párosulva — úgy véljük — meghozza a kívánt eredményt. Mindannyian jól tudjuk, hogy a keresetek általában a végzett munkától függnek. Arra törekszünk, hogy ez az elv mindjobban érvényesüljön. De jól tudjuk azt is, hogy ma még van-