Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1687 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1688 miatt. A rendelkezésre álló összegek egy részét sok helyütt más célra használták fel a tanácsok, és a célcsoportos lakásberuházásokhoz kapcsolódó tantermi építések egy része is elmaradt. A kisebb pénzeszközökkel végül is az iskoláknál csak átépítésekre lehetett vállalkozni. Ez azonban kényszerhelyzet, amit" a következő ötéves tervben már egyre kevésbé szeretnénk fenntartani. Az 1971-ben alkotott egészségügyi törvény végrehajtásaként az ellátási színvonal viszonylag kiegyensúlyozottan fejlődik. Az egészségügy továbbfejlesztésének két kényes pontja a kórházi beruházás és a körzeti orvosi ellátás. A IV. ötéves terv eddigi éveiben a beruházások elhúzódása, szervezési és más okok miatt elmaradás tapasztalható a kórházak bővítésében. 1974-ben valamennyit behozunk az elmaradásból, amiben jobbára a pavilonépítkezések vannak segítségünkre. Remélhető, hogy a következő két évben befejeződnek a nagykanizsai, nagyatádi, kisvárdai, szegedi, kecskeméti, szombathelyi és miskolci kórházberuházások, és megkezdi működését a kiskunhalasi kórház is. Az úgynevezett területi vezető kórházakban gyorsan fejlesztjük a súlyos betegek életét mentő, intenzív gyógyászati ellátást nyújtó részlegeket. Éppen az elmúlt napokban a kormányszervek 50 millió forint értékű gép és műszer beszerzését tették lehetővé az egészségügyi intézményeknek terven felül. Az egészségügyi rendszerben a lakossághoz legközelebb a körzeti orvos van. Helyenként panaszkodnak azonban még az országban, hogy nincs körzeti orvosuk. Néhány éve még Baranya megyében is ezzel küzdöttek, de a IV. ötéves terv időszakában a megyei tanács minden községben jelentős támogatást adott és ad a körzeti orvosok letelepedéséhez, aminek meg is van az eredménye. Sajnos, számos helyen a szép lakás sem vonzza eléggé a fiatal orvosokat, hogy pályafutásukat községben kezdjék. A mai helyzetből le kell vonnunk azt a tanulságot, hogy még többet kell tennünk azért, hogy az egészségügyi szakkáderek elhelyezkedése jobban megfeleljen a társadalmi igényeknek és a települési viszonyoknak. A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül, 1974-ben pedig 85— 86 ezer lakás készül el. Ez erősíti azt a várakozásunkat, hogy minden bizonnyal felépítjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A több szintes lakásépítéshez nyújtott kedvezményes hitelek, az új pénzügyi feltételek, az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása hozzájárult ehhez az eredményhez. Ez utóbbi támogatási forma már az első évben 1750 -munkásnak adott lakást. Az összpontosított erőfeszítések ellenére is mindenekelőtt a területelőkészítési és közművesítési problémák miatt az állami lakásépítés az ötéves tervcéloknál valamivel kisebb, sőt néhány tervezett alapközmű-létesítmény építésének elmaradása a következő ötéves terv lakásépítési programjára is hatással lehet. Pedig az új otthonok gyarapításához a növekvő támogatás nem marad el, amit az a tény is érzékeltet, hogy lakásépítési célokra a tanácsoknak az ötéves tervben előirányzottnál 1,6 milliárddal nagyobb öszszeg, 13,4 milliárd forint áll rendelkezésére 1974ben. Budapesten és Szegeden a területelőkészítést és a közművesítést külön is támogatjuk, és 300 millió forinttal emeljük jövőre a tanácsok közművesítési célokra felhasználható hitelét. Ugyancsak lehetőség lesz arra is, bár az előzőkben említetteknél mérsékeltebb összegben, hogy további néhány városi tanács állami támogatásban részesüljön, a folyamatban levő alapközműberuházás időbeni befejezése érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Nagy vonalakban áttekintettük a társadalmi-gazdasági fejlődés legfőbb jellemzőit a jövő esztendőben. Nemzeti jövedelmünk és termelékenységünk gyorsan fejlődik, de a termelés tovább növekvő állóalap-igényessége és a nemzetközi cserearányok némi romlása mellett. Gazdálkodásunk hatékonysága tehát nem egyirányba változik, a mennyiségi növekedést belső és külső okok miatt nem kíséri mindenütt a legkedvezőbb minőségi változás. Hogy fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb legyen a végrehajtás során, ahhoz az szükséges, hogy a jövő évi terv- és költségvetés végrehajtásának legfőbb tennivalóit a gazdasági vezetés és a végrehajtás minden posztján jól ismerjék és érvényesítsék. A törvényjavaslat bemutatásakor ezeket szeretném a Tisztelt Országgyűlés plénumán a közvélemény figyelmébe is ajánlani. Mindenekelőtt jelentősek és tovább növekednek a népgazdaságnak azok a terhei, amelyeket a fejlesztési terveknél számításba vett, de a megvalósításnál nem realizált vállalati jövedelmekkel kell pótolni, vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségeiből adódnak. Ezek olyan veszteségek, amelyek csökkentik az új célokra fordítható forrásokat, és végső soron a gazdasági növekedés ütemét is fékezhetik. Alapvető érdekünk, hogy a helyzeten változtassunk, aminek egyetlen útja, a befektetések hatékonyságának az eddiginél gyorsabb növelése. Másodszor: a mai fejlettségi szintünk szigorúan határt szab az igények kielégítési szintjének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi-gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk, az anyagi erőforrásokat eszerint osszuk el, a megvalósításban pedig szerényen gazdálkodjunk, takarékos megoldásokat válaszszunk. Harmadszor: a gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyásoló tevékenységnek, a költségcsökkentésnek, az ésszerű kapacitáskihasználásnak, a vásárlási és értékesítési árak előnyös alakításának. Negyedszer : a gazdaságosabb, minden piacon versenyképes termelési szerkezet alakítása érdekében az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a nemzetközi termelési kooperációknak, mindenekelőtt a szocialista integráció keretében, de más viszonylatokban is. Végül: a jövő évi terv- és költségvetés néhány tekintetben az eddiginél is nagyobb, összetettebb feladatok elé állítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalatok, szövetkezetek és költségvetési intézmények gondosan mérjék fel a gazdálkodásukra ható tényező-