Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-22
1641 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1642 tikai adatok hasznosításának gyorsaságát, hatékonyságát, elemezve azt, hogy mit takarnak az átlagok, és a szükséges mértékre kell csökkenteni a statisztikai tevékenységből a népgazdaságra háruló költséget. Ehhez társadalmunk tagjai is hozzájárulhatnak azzal, ha fegyelmezettebb közlekedés valósul meg, ha még fokozottabb mértékben tartják be a szocialista együttélés szabályait, még nagyobb törődés valósul meg a munkavédelem területén, és ha arról sem kellene statisztikát vezetni, mennyi — például Budapesten a nemtörődömség, hanyagság és vandál pusztítások okozta károk száma. Tisztelt Országgyűlés! E gondolatok kifejezésével a statisztikáról szóló törvénytervezetet elfogadom és a tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szép Zoltán képviselőtársunkat hallgassák meg. DR. SZÉP ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Az előttem szóló tisztelt képviselőtársaim a statisztikai törvény végrehajtása során érvényesíthető szempontokra hívták fel a figyelmünket. A magam részéről a statisztikához szorosan kapcsolódó információ-áramoltatás néhány vonatkozásáról kívánnék szólni. A célszerűen szervezett, terv- illetve tervezési irányultságú információ-áramoltatás gazdaságunkban is a termelőerők egyik lényeges tényezője lett. Elfogadott nézet, hogy hazánk szocialista fejlődését jelentősen felgyorsítani, leghatékonyabban a különböző vezetői szintek számára kellő időben biztosított, mértéktartóan szükséges mennyiségű, vezetési döntéselőkószítő informáéiókkal lehetséges. Éppen ezért caalk örömmel üdvözölhetjük az új statisztikai törvényjavaslatot, mert a felsőszintű államvezetés részére a tervezéshez, az ellenőrzéshez és a döntésekhez a kívánatos menynyiségű és minőségű információkat a törvényjavaslat elfogadása után a végrehajtás biztosítani képes. Az információ-áramoltatás rendszerében rendkívül fontos az információszerzés és szolgáltatás kellő összehangoltsága, hatásfoka. Az előbbi központilag szervezett és irányított statisztikai munkát, az utóbbi pedig értékelt, válogatott információik előállítását igényli, s e kettő együttes és kölcsönös megvalósulása teszi a statisztikát voltaképpen információvá. A mi szocialista statisztikánk éppen ebben a vonatkozásban tér el a kapitalista érdekeltségű statisztikai tevékenységtől, amelyet értelemszerűen többszörösen túlhaladott. Kétségtelen tény, hogy országunkban komoly hagyományai vannak a statisztikai tudománynak — gondolok Fényes Elektől kezdve a statisztikusok egész sorára —, de mégis csak a szocialista statisztika teremtette meg azoknak az új lehetőségeknek a felhasználását, amelyek a statisztikai tudományban rejlenek. Az így értelmezett statisztika feladata nem csupán az, hogy képezze és rögzítse a gazdasági helyzet, a népességalakulás és a társadalmi mozgás mutatóit, hanem konstruktív feladata többek között a népgazdasági tervezéshez szükséges adatok szolgáltatása, az államvezetés folyamatos, illetve eseti gazdasági és politikai döntéseinek hiteles adatokkal és integrált információkkal való megalapozása, s ezek segítségével a felső- és középszintű vezetés döntési színvonalának emelése, a döntési biztonság alátámasztása a számonikérhetőség jegyében is. Ez viszont mindinkább javítja a középvezetői munlka ma elég sokszor kritizált minőségét. Jelentős 'és örvendetes fejlődés tapasztalható, mely mind gazdasági mechanizmusunkban, mind pedig az adatfeldolgozás technikájában egyaránt észlelhető és fokozódik ma is. Az információszolgáltatás terén például a fejlődés napjainkra elérte az információszolgáltatás rendszerének operatíve hasznosítható állapotát. Űj típusok, kísérletek, a hagyományos formákat egyéni tartalommal megtölteni szándékozó kezdeményezések tapasztalhatók szinte országszerte mind egyének, mind közületek részéről. Több tervezéssel foglalkozó szerv, így az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete, és a sajtószervek keresik az információszolgáltatás szélesítése jegyében a számszerű, úgynevezett numerikus mellett a verbális, azaz szöveges dokumentumfeltárás számítógépes lehetőségeit. Alapkutatások és nemzetközi tapasztalatcsere folyik egy, az anyagi bázis létrejötte után megszervezhetőnek látszó, felső szintű tájékoztató és koordinációs központ, elnevezése szerint „kormányadatbank" 'megvalósíthatóságának problémáiról és egyéb nagy távlatú elgondolások jelen és jövőbeni realitásáról. így például egy „sajtóadatbank" későbbi megvalósíthatóságáról is. Ám a fejlesztés rendkívül drága. Csak az ésszerű és szükségszerű fokozatosság mindenkori betartásával igényelhetjük, de állandóan igényelnünk is kell, és készültségben kell lennünk a kitűzött szintek mielőbbi elérésére és túlhaladására. Gazdaságirányítási rendszerünk decentralizálta a hatásköröket. Ezek legkézenfekvőbb öszszefogását az adatfeldolgozás számítógépre épülő technikája teszi lehetővé. Az új gazdasági mechanizmus és a számítógépes információ-technika összefonódásából eredő lehetőségeket eredményesen hasznosítani azonban csak akkor tudjuk, ha biztosítjuk azoknak a követelményeknek a kielégítéséit, amelyek a mechanizmushoz, a számítástechnikához és az információk számítógéppel segített kezeléséhez, az informatikához » kapcsolódnak. Ezen a területen a jelen törvényjavaslat hangsúlyozottan nagy előrelépést jelent. Még fontosabb viszont a törvény szellemében megvalósuló végrehajtás hatékonysága, a végrehajtás hatásfoka. Minél gazdagabb egy ország, annál több nagyvonalúságot engedhet meg magának gazdasági és információs kérdésekben. Ezzel szemben a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a leggazdagabb országok fektetik éppen a legnagyobb súlyt a minél működőképesebb, minél összeihangolhatóbb információ-szolgáltató rendszerek kialakítására, mert akiknek megadatott a bőség, gyakran jobban megbecsülik a kevesebbet, a 'Szűkösebbet, mint akiknek eleve kevesebbel lehet gazdálkodniuk.