Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1637 Az Országgyűlés 22. ülése, lí Aasztja ia kötelező állami statisztikát az önkén­tességen alapuló statisztikai adatgyűjtésedtől; megteremti az egységes, összehangolt, kötelező állami statisztika művelésének lehetőségét; meghatározott feltételek mellett biztosítja az ál­lami, társadalmi, gazdasági szerveknek, tudomá­nyos intézeteknek, hogy a munkájukhoz szük­séges adatok rendelkezésre álljanak. Védelmet nyújt az adatszolgáltató állam­polgároknak az indokolatlan, a túlburjánzó sta­tisztika okozta sok bosszúságot, időrabiást jelen­tő kérésekkel szemben. A törvényjavaslat és a végrehajtási utasítás tervezete tehát szinte minden eddigi gonddal szá­molt, mégis az a gondolat vetődik fel, hogy a , gyakorlatban hogyan fog érvényesülni a tör­vényjavaslat szellemié, vajon egy csapásra meg­szűnnek-e az eddig fölmerült anomáliák. Ügy gondolom, hogy a törvényjavaslat csupán a rendszer lehetőségét teremtette meg, maradék­talan érvényesüléséhez minden szinten a poli­tikai, gazdasági, társadalmi, tudományos élet vezetőinek, de az állampolgároknak is sokat kell tenniük. Gondolom, a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, Bálint József államtitkár elvtárs is egyetért azokkal a megállapításokkal, amelyek a jelenlegi statisztikai, beszámolási rendszer to­vábbi egyszerűsítésére vonatkoznak. Ugyanak­kor arra szeretnők a figyelmet felhívni, hogy a statisztikának követnie kell a társadalmi és a gazdasági élet változásait, ki kell terjednie olyan kérdések vizsgálatára, amelyekre vonatkozóan a partes a kormány határozatot hozott. Föltételezhető, hogy a törvény, illetőleg a végrehajtási utasításáról szóló rendelet alapján létrehozott statisztikai koordinációs bizottság sok átfedést és párhuzamos adatgyűjtést megszün­tet, biztosítja majd az egységes fegyelmi rend­szert. Működése azonban csak akkor lesz ered­ményes, ha a különböző állami szerveik, tanácsok is felülvizsgálják és racionalizálják saját infor­mációs rendszerüket és biztosítják szoros kap­csolatát az állami statisztikai információs rend­szerrel. A Központi Statisztikai Hivatal a területi sízervek létrehozása óta igen sokat tett azért, hogy a megyei párt- és állami szervek a terüle­tükre vonatkozóan megfelelő információk bir­tokában legyenek. Vannak ugyan olyan társa­dalmi és gazdasági jelenségek, amelyeknek mé­i rése megyei szinten nem lehetséges, mégis az a javaslatom, hogy a Központi Statisztikai Hiva­tal szélesítse tovább a megyei szintű információk körét, iés a területi 'statisztika fejlesztésével to­, vábbra is hathatósan segítse a megyei vezető szervek munkáját. Az elmondottak figyelembevételével né­hány javaslatot is szeretnek tenni, amelyeket mindenek előtt a végrehajtási utasításban le­hetne rögzíteni. A mi irányítási rendszerünkben úgy gondo­lom, csökkenteni lehet az adatgyűjtés mennyi­ségét, mivel több észrevétel arra utal, hogy áz igények túlzottak a beszámolók és egyéb jelen­téseik vonatkozásában, amelyeknek csökkentése feltétlenül szükséges lenne. Jelenleg olyan tö­megű adathalmaz áll rendelkezésre, amelyet a vezetés nem tud felhasználni az irányító, ve­zető munkában. A főhatóságok kezdeményezésé­3. október 4-én, csütörtökön 1638 vei és irányításával felül kellene vizsgálni mind­azokat az ez ideig érvényben levő utasításokat, amelyek elsősorban operatív célokra különböző jelentéseket kérnek, viszonylag nagy gyakori­sággal vállalatoktól, intézményektől, szervektől. Ezek nem minősülnek ugyan statisztikai jelen­tésnek, és a szükségességük sokszor nem vitat­ható, de gyakoriságuk és a kért adattömeg nagy részben mérsékelhető lenne. Ugyancsak főhatósági irányítással meg kel­lene ismertetni a középfokú szervekkel, vala­mint a vállalatokkal, intézményekkel, illetőleg vezetőikkel, hogy milyen adatok hol állnak ren­delkezésükre, és nem utolsósorban hogyan hasz­nálják fel ezeket gyakorlati munkájukban. Az eddigieknél jobban figyelembe kellene venni az alsószintű vezetőknek azokat az észre­vételeit, amelyek az információkérések sokasá­gára, vagy gyakoriságára vonatkoznak. El kel­lene érni, hogy a rendelkezésre álló adatokat, információikat az eddigieknél is szakszerűbben hasznosítsuk és még jobban használjuk fel — természetesen azokat, amelyek nem titkosak — a közvélemény tájékoztatására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az el­mondottakat vegye figyelembe. A beterjesztett törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Varga Sándor képviselőtársunk. VARGA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A statisztikai adatszolgáltatással, adatgyűjtéssel kapcsolatban hallottam, tapasztaltam sok pozitív véleményt, de az őszinteség kedvéért hozzáte­szem azt is, hogy olykor-olykor negatív vélemé­nyek is kifejezésre jutnak. A magam részéről a statisztikai adatszolgáltatás, adatgyűjtés pozi­tív oldalát, az elkészített törvénytervezet jogos­ságát, időszerűségét, célját szeretném néhány rövid gondolattal erősíteni. A statisztika akarva-akaratlanul átszövi egész életünket, születésünktől halálunkig, de tudnunk kell, hogy a statisztikai számok, meg­határozások mögött is az ember áll, imint a szo­cialista fejlődés érdeklődésének középpontja. Mindannyian valljuk: célunk az ember szellemi és anyagi igényeinek mind fokozottabb mértékű kielégítése. Fontossági sorrend és a teljesség igénye nél­kül említeném meg, hogy a dolgozók életszínvo­nalának emelkedése, művelődési és szellemi igé­nyeinek kielégítése, a keresetek alakulása, a tár­sadalmi rétegek változása, a nők és a fiatalok helyzete, a mezőgazdaságban dolgozók száma, kora, neme tekintetében nem lehet érzésekre, feltételezésekre támaszkodni. Ha pedig nem le­het és nem is szabad, akkor föltétlenül szükséges és egyet kell értenünk abban, hogy legyen anya­gilag biztosított, egységes folyamatában végig­kísért olyan meghatározott és tartalmában tisz­tázott adat, amely rögzíti a múltat, megbízható képet ad a jelenről és ezekre az alapokra tá­maszkodva összefüggésükben mutat irányt a tennivalóikra is. Szocialista társadalmunk gyors ütemben történő fejlődése az élet minden területén meg-

Next

/
Thumbnails
Contents