Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1595 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1596 Bondor József építésügyi ós városfejlesztési miniszter válasza 1656 Hartai Irén — a közlekedés- és postaügyi miniszterhez — az úttörőcsapatok közlekedési kedvezményé­nek kiterjesztése tárgyában 1658 Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válasza 1658 Szurgyi Istvánné — a közlekedés- és postaügyi miniszterhez — a tiszasülyi közút korszerűsítése tárgyában 1660 Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válasza 1661 Dr. Várkonyi Imre — a munkaügyi miniszterhez — az 1000 Ft-on aluli nyugdíjak rendezése tárgyában 1662 Karakas László munkaügyi miniszter válasza 1663 Az országgyűlés külügyi bizottsága nyilatkozat-tervezetének előterjesztése a chilei katonai junta terror­járól 1665 Nagy Miklós, a külügyi bizottság előadója , 1666 Határozathozatal 1668 Az ülésszak bezárása 1668 Az ülésen jelen voltak: KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB I. titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A Minisztertanács részéről jelen voltak: FOCK JENŐ, a Minisztertanács elnöke, DR. AJTAI MIKLÓS, a Minisztertanács elnökhelyettese, FEHÉR LAJOS, a Minisztertanács elnökhelyettese, LÁZÁR GYÖRGY, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, DR. TÍMÁR MÁTYÁS, a Minisztertanács elnökhelyettese, BEN KEI ANDRÁS belügyminiszter, DR. BÍRÓ JÓZSEF külkereskedelmi miniszter, BONDOR JÓZSEF építésügyi és városfejlesztési miniszter, DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszter, DR. DI M ÉN Y IMRE mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, FALUVÉGI LAJOS pénzügy­miniszter, DR. HORGOS GYULA kohó- és gépipari miniszter, KARAKAS LÁSZLÓ munkaügyi miniszter, KESERŰ JÁNOSNÉ könnyűipari miniszter, DR. KOROM MIHÁLY igazságügy­miniszter, NAGY MIKLÓS művelődésügyi miniszter, DR. SZABÓ ZOLTÁN egészségügyi minisz­ter, DR. SZEKÉR GYULA nehézipari miniszter, SZURDI ISTVÁN belkereskedelmi miniszter. (ELNÖK: Apró Antal. — 11.02.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által Alkotmá­nyunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehí­vott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. Tisztelt Országgyűlés! Legutóbbi üléssza­kunk óta fájdalmas veszteségek érték Ország­gyűlésünket és kormányunkat. Július 13-án elhunyt Ilku Pál képviselőtár­sunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ré­gi harcosa. Ilku elvtárs szegényparaszti családból szár­mazott, tanítói oklevelet szerzett, fiatalon, 20 éves korában került kapcsolatba a munkásmoz­galommal. 1937-ben lett a Kommunista Párt tagja. A II. világháborúban a szovjet partizánok soraiban harcolt a fasizmus ellen. Az egykori zsellérfiúból lett tanítónak élet­hivatása volt a nevelés. Már ifjú forradalmár éveiben nagy szenvedéllyel állt a haladó szelle­mű oktatás szolgálatába. Harcolt a dolgozó nép öntudatra ébresztéséért és egész életét a szocia­lista jövőnek, az új ember nevelésének szentelte. A felszabadulás után hosszú éveken át a pártoktatásban, majd a néphadseregben tábor­noki rangban jelentős politikai nevelőmunkát végzett. 1958-tól művelődésügyi miniszterhelyet­tes, 1961-től haláláig művelődésügyi miniszter­ként dolgozott. Az Országgyűlésnek 1947-től 1967-ig, majd 1971-től volt tagja, legutóbb a székesfehérvári választókerületet képviselte. Ilku elvtárs kimagaslóan sokat tett a szocia­lista oktatás és köznevelés korszerűsítéséért, a szocialista kultúra fejlesztéséért. Elhunytával a haza hű fiát, pártunk régi harcosát, a magyar művelődésügy jelentős személyiségét vesztet­tük el. Szeptember 1-én közlekedési baleset kö­vetkeztében elhunyt Z. Papp Sándor elvtárs, a Veszprém megyei 5. számú választókerület or­szággyűlési képviselője. Szegényparaszt szülők gyermeke volt, 16 éves korában lépett a dudari szénbányaüzemnél munkába, és ott dolgozott haláláig. Z. Papp Sán­dor elvtárs a legjobb bányászok közé tartozott. Kiváló, szorgalmas munkájáért 1966-ban front­mesteri beosztást kapott. A munkásmozgalomban már ifjú éveitől részt vett, és mindvégig hűséges harcosa volt pártunknak, a dolgozó népnek. Példamutató helytállásáért többször jutalmazták magas ki­tüntetésekkel. 1971 óta volt az Országgyűlés tagja, és e megbízatásában is nagy felelősségtudattal és ügyszeretettel tevékenykedett. Mindezért él­vezte munkatársainak, választóinak osztatlan bizalmát, őszinte szeretetét. Szeptember 11-én elhunyt dr. Beresztóczy Miklós képviselőtársunk, címzetes prépost, az Országgyűlés alelnöke, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának és az Országos Béketanács elnökségének tagja, az Országos Béketanács Ka­tolikus Bizottságának főtitkára. Beresztóczy Miklós képviselőtársunk fiatal kora óta különböző egyházkormányzati tisztsé­geket töltött be. A felszabadulás után népünk iránti szeretete, mély embersége hamar elvezet­te a béke- és a népfrontmozgalom soraiba. Nagy

Next

/
Thumbnails
Contents