Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-21
1569 Az Országgyűlés 21. ülése, SÁNDOR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról készült törvényjavaslat bemutatása minden képviselő számára, egy pillanatra felvillantja az elmúlt évi költségvetés tárgyalásának vitáját. Azonnal érzékeli azt a sok-sok fáradságos munkát is, ami mögötte van. Csak az elismerés és a tisztelet hangján szólhatunk azokról a fizikai dolgozókról, akik kétkezi munkájukkal, azokról a műszakiakról, akik irányító készségükkel és szellemi kapacitásuk maximális kihasználásával megteremtették a költségvetés fedezeti oldalát. Az elmúlt év sem volt a gondoktól, az izgalmaktól mentes. Ha csak a mezőgazdaságot vizsgáljuk, egyfelől a rekordtermés, másfelől a dunántúli betakarítási gondok, és végül a pusztító és legnagyobb területet érintő állati ragályos betegségek. Költségvetésünk, amelyet 1971 decemberében jóváhagyott az Országgyűlés, igen reális alapokon nyugvó, mértéktartó és kellő optimizmust sem nélkülöző költségvetés volt. Azok a szervek, amelyek hivatva voltak a végrehajtás figyelemmel kísérésére, nagy felelősséggel és megalkuvásmentesen, sőt kellő eréllyel igyekeztek érvényesíteni a jóváhagyó Országgyűlés ülésszakának szellemét, és az azt megelőző bizottsági ülések hangulatát. Takarékosabban gazdálkodni és többet tartalékolni. E téren a kezdeti lépéseket megtettük. Van még azonban bőven tennivaló : a munkafegyelem, a munkaintenzitás, a munkaszervezés, a társadalmi tulajdon megóvása, a túlköltekezés mind-mind javítandó és további tartalékként ielentkezik. Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi költségvetésünk teljesítését figyelemmel kísérte egész dolgozó népünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése különösen ráirányította a lakosság figyelmét az ország gazdasági helyzetére, az életszínvonal emelésének további lehetőségeire. A költségvetés 1972. évi eredményei tették lehetővé, hogy a párt, a legfelsőbb vezetés olyan döntést tudott hozni, amely lehetővé tette 1973. március 1. napjával a nagyüzemi munkások és művezetők bérrendezését. Békés megyében, amely közismerten mezőgazdasági jellegű megye, csak a tanácsi iparban 4745 dolgozót érintett és 1973. évben 5 millió 808 ezer forintot használnak fel béremelésre. Különösen jó hatást váltott ki, hogy a nagy többségben nőket foglalkoztató üzemek külön is kiemelten lettek kezelve. A novemberi párthatározat, az azt követő konkrét intézkedések a tanácsválasztásokra is hatással voltak. A tanácsválasztást az egész országban, így megyénkben is a jó politikai légkör, a társadalmi aktivitás, az eredmények elismerése és a párt, a kormány, a Hazafias Népfront politikájával teljes egyetértés jellemezte. A választást megelőző jelölő gyűlések felszólalói közérdeket elősegítő javaslatokat tettek, majd a központi politika mellett az elismerés hangján szóltak a megyei, a városi, a községi politikáról. A legtöbb helyen nemcsak, hogy jóváhagyták a helyi politikát, de a község vezetőit személy szerint is } 73. június 15-én, pénteken 1570 megerősítették beosztásukban. A választás napján azután szavazatukkal és a szavazáshoz lelkes hozzáállásukkal fejezték ki határozott véleményüket. Természetesen a választók nem fukarkodtak a bírálatokkal sem, és a község, a város, a megye kulturális, egészségügyi, kommunális problémáiról is elmondták véleményükét és kérték azok megoldását. Ezek a kérelmek, javaslatok azonban mértéktartóak voltak és konkrét felajánlásokat tettek a társadalmi munka végzésére is. Tisztelt Országgyűlés! Lezárult egy eredményes esztendő. A költségvetési hiány a tervezettnél több mint félmilliárddal kevesebb. Ez jó dolog. Tovább javult költségvetésünk egyensúlya. A tervezett feladatok megvalósítása általában minden területen lehetséges volt, ha mégis elmaradt, az nem elsősorban pénzügyi problémából származott. Az elmúlt költségvetési évben sikerült igen sok politikai, gazdaságpolitikai kérdésre választ adni. A lakosság érdekében sok olyan felvetés került a megvalósítás stádiumába, amelyekről csak a legnagyobb elismeréssel és köszönettel nyilatkoztak dolgozóink, választópolgáraink. A képviselőink által tolmácsolt lakossági kérések — amelyek a realitások talaján mozogtak — szemmel láthatóan megvalósultak. E helyen is nyugodtan kijelenthetjük — még ha valamelyest alacsonyabb is a tervezettnél —, hogy országunk lakosságának életszínvonala évről évre növekszik. Különösen igaz az, hogy lakosságunk táplálkozása, ruházkodása a külföldiek előtt is elismert. Éppen ezért nagy figyelemmel kíséri dolgozó népünk az ország nemzeti jövedelmének alakulását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználását illetően komoly javulás van és az export-import alakulása igen pozitív képet mutatott 1972-ben. Külön elismeréssel kívánok szólni e költségvetési év alatt az egyes minisztériumok reagálására a felvetett problémákkal kapcsolatban. Ennek számtalan jelét tapasztaltuk úgy az Országgyűlésen elhangzott hozzászólásokra, mint a különböző levelezésekkel kapcsolatban. Nem tapasztaltuk az egyes minisztériumok részéről sem az ígérgetéseket, s nem hivatkoztak az esetleges év végi osztható pénzeszközökre. Az volt a tapasztalatunk, hogy az ágazati minisztériumok és a Pénzügyminisztérium között is jobb volt az összhang, mint az elmúlt évben. Igen jól bevált gyakorlat alakult ki azon a téren is, hogy az egyes minisztériumok vezetői a következő év költségvetésének előkészítése érdekében a megyék székhelyén helyszíni tárgyalást folytatnak a megyék vezetőivel. Ezek a tárgyalások igen hasznosak. Politikailag, szakmailag és társadalmi szempontból igen termékenyek. Több éves tapasztalat birtokában jelenthetjük ki, hogy a költségvetés új szabályozási rendszere kiállta a gyakorlat próbáját. A bevétel fokozására, a gazdálkodó szervekre ösztönzően hatnak. Ugyanakkor távol tartják „a mindenáron való pénzköltéstől". A megyék jogot kaptak arra, hogy önállóan és differenciáltan határozzák meg a bevételi forrásokat és annak arányát. Ezzel vállalva an-