Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1269 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1270 kai munkában van miről beszélnünk. Ismertes­sük magabiztosain .az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büsz­kék lehetünk. Közeledik a nagyüzemek államosításának negyedszázados évfordulója, amely jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk a munkásosztály veze­tésével elért gazdasági, társadalmi eredményein­ket. Méltassuk a párt X. kongresszusának hatá­* rozatai, a Központi Bizottság novemberi állás­foglalása, a negyedik ötéves terv, az 1973-as évre szóló népgazdasági és tanácsi tervek végrehaj­tását, továbbá a tanácstörvény megvalósítását. Ezek mellett a figyelmet elsősorban a helyi ten­nivalókra célszerű irányítani. Hosszú idő után első ízben válik el az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok válasz­tása. A választások időbeni elkülönítésétől töb­bek között azt várjuk, hogy növeli a helyi ta­. nácsválasztások jelentőségét, a képviselőválasz­tások során pedig fokozottabb hangsúlyt kapnak majd az országos kérdések. Választási rendszerünk alapelvei megfele­lőek, a választásokat a választójogi törvény ki­próbált elvei alapján szervezzük. A választás hozzájárul a szocialista demokrácia szélesítésé­hez, fokozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a közügyekben való aktív részvételéhez. A szo­cialista demokrácia szélesítése, a vita szabadsá­ga, a jelöltek kiválasztásának demokratizmusa járjon együtt a hatékonyabb tanácsi munkával, a rend és az állami fegyelem megszilárdításával, a közösen kimunkált és meghatározott feladatok következetes végrehajtásával. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi életben az elmúlt hónapokban tovább erősödtek az enyhülés irányába mutató tendenciák. Sokasodnak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szálai a szocialista és a kapitalista országok között, tovább szélesedett kétoldalú együttműködésük. A kedvező nemzetközi fejlődésben alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A fél év­századdal ezelőtt megalakult Szovjetunió ered­ményesen valósítja meg azt a békeprogramot, amelyet kommunista pártja hirdetett meg a XXIV. kongresszusán. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőteljes fellépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább érezteti hatását Euró­pában és földünk más térségeiben. A kapitalista világ befolyásos hatalmainak vezetői egyre inkább kénytelenek felismerni, hogy a régi módszerekkel, hidegháborúval, erő­politikával semmire sem mehetnek. El kell is­merniük, hogy a szocialista országokkal csak az egyenjogúság alapján, tárgyalhatnak, le kell ten­niük arról, hogy fenyegetéssel vagy erőszakkal kísérletezzenek. A szocialista világ, a haladó emberiség sike­rei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépnének fel, ha minden szocialista ország vezetői azt keresnék, ami ösz­szeköt bennünket az imperializmus elleni harc­ban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi évtized e nagyon fontos tanulságát. A Magyar Népköztársaság kormánya lehető­ségeihez képest továbbra is tevékenyen részt vesz a nemzetközi problémák megoldásáért, a termonukleáris világháború elhárításáért folyó harcban. Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása volt. A vietnami nép sok éven át tartó hősies erőfeszí­tései, mérhetetlen áldozatai meghiúsították a vi­lág legerősebb imperialista országának agresszív céljait. Az egész világ előtt bebizonyosodott, hogy egy kis nép is sikerrel szállhat szembe a legerősebb imperialista hatalommal, ha igazsá­gos célok, a szocializmus, a haladás eszméje ve­zérli. A vietnami nép győzelméhez nagyban hozzá­járult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül; támogatták a szocialista országok, az egész ha­ladó emberiség. A vietnaimi fegyverszüneti megállapodás aláírása után fellélegzett a világ. Ámde a fegy­verszünet még nem tartós béke. Egyetlen perc­re sem szabad megfeledkezni arról, hogy a sai-, gomi vezetők csak vonakodva írták alá a fegy­verszüneti megállapodást, s csapataik azt ma is megsértik. Kemény, következetes harcra van szükség ahhoz, hogy a megállapodásban foglal­tak megvalósuljanak. A 12 ország külügyminisz­tereinek párizsi értekezlete — mint ismeretes — az ENSZ főtitkárának jelenlétében eredmény­nyel zárult. Az elfogadott dokumentum nagy szerepet játszik majd abban, hogy a vietnami fegyverszünet tartós békévé váljon. Ennek azon­ban az a feltétele, hogy a békeszerető erők ha­tározottan visszautasítsanak minden olyan kísér­letet, amely az elért megállapodások végrehaj­tásának elodázására, kijátszására irányul. A magyar nép kezdettől fogva testvéri szo­lidaritást vállalt a vietnami nép önfeláldozó har­cával. Odaadóan támogatta ezt a küzdelmet, mert abból indult ki, hogy Vietnami földjén az egyetemes emberi haladás ügyéért, így a magyar nép ügyéért is folyt a küzdelem. Ezt tesszük a jövőben is. A Magyar Népköztársaság eleget té­ve a felkérésnek, tagságot vállalt a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban, mély meg­győződése, hogy ezzel a vietnami népnek, a bé­kének tesz szolgálatot. A vietnami fegyverszünet létrejöttével na­pirendre került a másik két indokínai ország, Laosz és Kambodzsa helyzetének rendezése. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy létrejött a fegyverszünet Laoszban. Reméljük, hogy ha­marosan sor kerül a kambodzsai probléma meg­oldására is. Az enyhülés folyamata Európában tovább folytatódik. Az európai biztonsági érte­kezlet 1972. november 22-én megkezdődött elő­készítő tanácskozásának decemberi szakaszában sikerült tisztázni a tanácskozás szervezeti kérdé­seit, a januári—februári ülésszakon benyújtásra kerültek a biztonsági értekezlet napirendjével kapcsolatos indítványok. Jelenleg a napirendi javaslatok egyeztetése folyik, majd pedig sorra kerülnék más; megoldásra váró problémák is. A Magyar Népköztársaság kormányának képviselői aktívan közreműködnek a tanácsko­zás munkájában. Reméljük, hogy hamarosan megszületik a megállapodás a biztonsági értekez-

Next

/
Thumbnails
Contents