Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-17
1269 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1270 kai munkában van miről beszélnünk. Ismertessük magabiztosain .az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk. Közeledik a nagyüzemek államosításának negyedszázados évfordulója, amely jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk a munkásosztály vezetésével elért gazdasági, társadalmi eredményeinket. Méltassuk a párt X. kongresszusának hatá* rozatai, a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása, a negyedik ötéves terv, az 1973-as évre szóló népgazdasági és tanácsi tervek végrehajtását, továbbá a tanácstörvény megvalósítását. Ezek mellett a figyelmet elsősorban a helyi tennivalókra célszerű irányítani. Hosszú idő után első ízben válik el az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása. A választások időbeni elkülönítésétől többek között azt várjuk, hogy növeli a helyi ta. nácsválasztások jelentőségét, a képviselőválasztások során pedig fokozottabb hangsúlyt kapnak majd az országos kérdések. Választási rendszerünk alapelvei megfelelőek, a választásokat a választójogi törvény kipróbált elvei alapján szervezzük. A választás hozzájárul a szocialista demokrácia szélesítéséhez, fokozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a közügyekben való aktív részvételéhez. A szocialista demokrácia szélesítése, a vita szabadsága, a jelöltek kiválasztásának demokratizmusa járjon együtt a hatékonyabb tanácsi munkával, a rend és az állami fegyelem megszilárdításával, a közösen kimunkált és meghatározott feladatok következetes végrehajtásával. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi életben az elmúlt hónapokban tovább erősödtek az enyhülés irányába mutató tendenciák. Sokasodnak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szálai a szocialista és a kapitalista országok között, tovább szélesedett kétoldalú együttműködésük. A kedvező nemzetközi fejlődésben alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A fél évszázaddal ezelőtt megalakult Szovjetunió eredményesen valósítja meg azt a békeprogramot, amelyet kommunista pártja hirdetett meg a XXIV. kongresszusán. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőteljes fellépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább érezteti hatását Európában és földünk más térségeiben. A kapitalista világ befolyásos hatalmainak vezetői egyre inkább kénytelenek felismerni, hogy a régi módszerekkel, hidegháborúval, erőpolitikával semmire sem mehetnek. El kell ismerniük, hogy a szocialista országokkal csak az egyenjogúság alapján, tárgyalhatnak, le kell tenniük arról, hogy fenyegetéssel vagy erőszakkal kísérletezzenek. A szocialista világ, a haladó emberiség sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépnének fel, ha minden szocialista ország vezetői azt keresnék, ami öszszeköt bennünket az imperializmus elleni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi évtized e nagyon fontos tanulságát. A Magyar Népköztársaság kormánya lehetőségeihez képest továbbra is tevékenyen részt vesz a nemzetközi problémák megoldásáért, a termonukleáris világháború elhárításáért folyó harcban. Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása volt. A vietnami nép sok éven át tartó hősies erőfeszítései, mérhetetlen áldozatai meghiúsították a világ legerősebb imperialista országának agresszív céljait. Az egész világ előtt bebizonyosodott, hogy egy kis nép is sikerrel szállhat szembe a legerősebb imperialista hatalommal, ha igazságos célok, a szocializmus, a haladás eszméje vezérli. A vietnami nép győzelméhez nagyban hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül; támogatták a szocialista országok, az egész haladó emberiség. A vietnaimi fegyverszüneti megállapodás aláírása után fellélegzett a világ. Ámde a fegyverszünet még nem tartós béke. Egyetlen percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a sai-, gomi vezetők csak vonakodva írták alá a fegyverszüneti megállapodást, s csapataik azt ma is megsértik. Kemény, következetes harcra van szükség ahhoz, hogy a megállapodásban foglaltak megvalósuljanak. A 12 ország külügyminisztereinek párizsi értekezlete — mint ismeretes — az ENSZ főtitkárának jelenlétében eredménynyel zárult. Az elfogadott dokumentum nagy szerepet játszik majd abban, hogy a vietnami fegyverszünet tartós békévé váljon. Ennek azonban az a feltétele, hogy a békeszerető erők határozottan visszautasítsanak minden olyan kísérletet, amely az elért megállapodások végrehajtásának elodázására, kijátszására irányul. A magyar nép kezdettől fogva testvéri szolidaritást vállalt a vietnami nép önfeláldozó harcával. Odaadóan támogatta ezt a küzdelmet, mert abból indult ki, hogy Vietnami földjén az egyetemes emberi haladás ügyéért, így a magyar nép ügyéért is folyt a küzdelem. Ezt tesszük a jövőben is. A Magyar Népköztársaság eleget téve a felkérésnek, tagságot vállalt a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban, mély meggyőződése, hogy ezzel a vietnami népnek, a békének tesz szolgálatot. A vietnami fegyverszünet létrejöttével napirendre került a másik két indokínai ország, Laosz és Kambodzsa helyzetének rendezése. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy létrejött a fegyverszünet Laoszban. Reméljük, hogy hamarosan sor kerül a kambodzsai probléma megoldására is. Az enyhülés folyamata Európában tovább folytatódik. Az európai biztonsági értekezlet 1972. november 22-én megkezdődött előkészítő tanácskozásának decemberi szakaszában sikerült tisztázni a tanácskozás szervezeti kérdéseit, a januári—februári ülésszakon benyújtásra kerültek a biztonsági értekezlet napirendjével kapcsolatos indítványok. Jelenleg a napirendi javaslatok egyeztetése folyik, majd pedig sorra kerülnék más; megoldásra váró problémák is. A Magyar Népköztársaság kormányának képviselői aktívan közreműködnek a tanácskozás munkájában. Reméljük, hogy hamarosan megszületik a megállapodás a biztonsági értekez-