Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-21

1547 Az Országgyűlés 21. ülése, 1973. június 15-én, pénteken 1548 teljesítették, 1972-ben szintén, időközben a főváros újabb eszközöket kapott, amelyből a negyedik ötéves tervben a fővárosnak a részesedése 8,7 milliárd forint. Ehhez még 438 millió forintot adtunk az elmúlt három évben és ez körülbelül 5 százalékos növelést jelent, és várható, hogy ez a téma még 1974 és 1975-ben napirendre fog kerülni. Azért nem olyan egyértelműen tiszta dolog az, hogy majdnem az jött ki, hogy nem nagyon érdemes új lakást építeni, mert hiszen a régi lakások felújítása 20—30 éves távra biztosítja az újjal egyenlő lakást. Mikor a lakbértörvényt bevezettük, akkor kiderült, hogy az 1 070 000 bérleményből 400 000-et le kellett venni, mert ez komfort nélküli, állagával rendkívül rossz lakás volt. Tehát itt nemcsak egyszerűen tatarozni kellene, hanem komfortizálni olyan lakásokat, amelyeknek a szerkezeti összetétele és állaga sajnos nagyon sok esetben ezt nem bírja el. 1949-től napjainkig 1 286 000 lakást építettünk, plusz már rátettünk az idén körülbelül 10 ezret, ez azt jelenti, hogy az ország lakásállományának egyharmada 1949 óta épült, viszont az első háborút megelőző időben megépült még szerkezetében is viszonylag jó lakások annyira elavultak, hogy nagyon sokszor ezeknek a felújítása sajnos nem 30 vagy 100 ezer forintba, hanem lényegesen többe kerülne és különösen a téglaanyag tönkremenetele nem indokolja, hogy ezekre jelentős, 100 ezer forintokat meghaladó összegeket fordítsunk. A másik dolog az, hogy a tanácsoknak arra kell törekedniük, hogy elsősorban a tanácsi vállalatok végezzék ezt a munkát. Tegnap olvastam az Esti Hírlapból, hogy milyen kiválóan dolgozik a miskolci tanács tatarozó vállalata Bécsben és Kassán. En nem tudom, hogy nem kellene-e inkább Miskolcon tatarozni? (Derültség.) Én szeretném egy másik dologra felhívni a figyelmet, ami legalább ilyen jelentőségű, mint ez. Szeretném megemlíteni, hogy a nem lakás célra használt lakások bére ezt a felújítást szolgálná, és ezt a főváros nem használta ki teljes egészében, mert a béreket 50 százalékkal aláértékelve adta ki, tehát 50 százalékkal kevesebb bért vetett ki az üzlet és egyéb célra használt lakásokra, mint amennyire joga lett volna, és ezzel csökkentette tulajdonképpen ezt az alapot. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az új lakások karbantartását úgy kell csinálni, hogy idő előtt ne kerüljön sor a felújításra. Erre legalább olyan figyelmet kell fordítani, mint a régi házak felújítására, mert akkor a lakásállomány viszonylag hamar romlik le, és itt alapokat kell képezni — véleményünk szerint — a társasházban lakó tulajdonosoknál éppúgy, mint a szövetkezeti lakásoknál, mert egy idő után ezeknek a lakásoknak a felújítása is napirendre fog kerülni. Azt szeretném tehát aláhúzni, hogy mi nagy figyelemmel foglalkozunk ezzçl a kérdéssel, előtérbe fog kerülni a lakásoknak az újraértékelése, nem utolsósorban éppen azért, hogy műszakilag is tisztázzuk azoknak az épületeknek az állagát, amelyeknek a felújítása gazdaságos, és amelyeket érdemes csinálni. Emellett egy jelentős része ezeknek az épületeknek — mint például a Józsefvárosban — szanálásra fog kerülni a város átépítése kapcsán. Elnézést kérek, hogy kitértem erre, de néhány szóval talán egyeztetnünk kellett a véleményt. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972. évi novemberi állásfoglalása az építésügyi ágazat tevékenységét is hosszú időre alapvetően határozza meg. Ezért ennek végrehajtását haladéktalanul megkezdtük, hogy előírt kötelezettségeinknek határidőben eleget tudjunk tenni. Irányító munkánk egyértelmű követelménye, hogy a párthatározatban megjelölt teendőinket a jövőben határidőre, következetesen és színvonalasan teljesítsük. A párthatározat végrehajtására a minisztérium már eddig számos jelentős intézkedést tett, és javaslatot terjesztett elő a kormány számára. Ezek közül megemlíteném a takarékosabb műszaki megoldások előmozdítására, a termelés gazdaságosságának javítására, a vállalati szervezés fejlesztésére, a termelőkapacitások jobb kihasználására, a könnyűszerkezetes program végrehajtására, a káderekkel való foglalkozásra és a szakemberek továbbképzésére tett intézkedéseket. A felsoroltakból a teljesség igénye nélkül néhány jelentősebbet említenék meg. Az államháztartás teherbíróképessége éppúgy véges, mint az állampolgárok háztartásáé. Közismert, hogy a célcsoportos lakásépítés teljesítésének pénzügyi korlátai vannak. Ugyanakkor indokolatlanul elterjedt a nagyarányú szanálásokkal együtt járó és költséges városközpontok építésének igénye. Egyetértünk azokkal, akik az ilyen területen levő indokolt elmaradást fel akarják számolni, de ennek ütemét egyrészt összhangba kell hozni az ország teherbíró-képességével, másrészt esztétikai szempontból sem kívánatos ennek a feladatnak rohammunkával történő megoldása. Ezért e törekvéseket korlátozni kellett oly módon, hogy a városközpontok átépítésének folytatását, illetve megkezdését központi engedélyhez kötöttük. Ennek alapján több városközpont létesítését — ahogy azt a pénzügyminiszter elvtárs elmondta — az Országos Tervhivatallal együtt csak feltétellel, illetve kiegészítéssel engedélyeztük. Az intézkedések nyomán csökkentek a beruházási kiadások. Ez kedvezőbbé teszi a lakásépítési program teljesítését. A takarékossági intézkedések közé tartozik az ún. magasházak építésének korlátozása, illetve engedélyhez kötése is. A vidéki kérelmek kétharmad részét elutasítottuk. Budapesten pedig — a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben — 8000 helyett csak 3300 lakás épül meg magasházakban. Az építőipari árak é$ ezeken belül a lakásépítési költségek stabilizálására a minisztérium jelentős intézkedéseket tett és tesz a jövőben is. Az új építőipari árrendelet az építési munkák jelentős részét a hatósági megkötésekkel kialakítható árformába sorolta, a szabad árat a munkák rendkívül kis körére, a félújításokra korlátozta, ezzel a szabadáras munkák aránya az eddigi 30—35 százalékról 10—12 százalékra csökkent. Az új árszabályozás számos egyéb szigorítást is tartalmaz, amely az árszintnek az eddigi-