Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1517 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1518 ban nemcsak népünk kenyere, hanem a mun­kás-paraszt szövetség további erősödése is érik. A zárszámadás értékeléséből kirajzolódnak tennivalóink, amelyek 1973 évben már megva­lósulóban vannak. Folytatni kell a termelésfej­lesztés, a külkereskedelem kedvező irányzatait, és folytatni kell a gazdaságtalan termelés to­vábbi visszaszorítását. Az is megnyugvással tölt­het el, hogy a vezetés gondol az alapanyagimport árbefolyásoló hatására és tervszerű ellenlépések­re készül. Nyersanyagszegénységünk és megnöveke­dett külkereskedelmünk mellett ez nagyon fon­tos. Ugyanakkor társadalmi közvéleményünk rendkívül érzékeny az árváltozásokra, és ter­mészetesen az árváltozásokat elsősorban a min­dennapi közfogyasztási cikkek árában méri. Az is természetes, hogy az árak mellé teszi a bére­ket. Ezért kelt megnyugvást a Minisztertanács és a SZOT legutóbbi együttes tanácskozása is. Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságunk örven­detes fejlődésének természetesen széles társada­lompolitikai háttere van. Legfontosabb bázisa szocialista gazdálkodásunk elvi szilárdsága, né­pünk jó hangulata, munkakedve, bizalma a ve­zetésben, a jövőben. 1968-ban alapos előkészítés után a gazdaság irányításában jelentős változás történt. Ez a változás alkalmas jelzőrendszernek bizonyult. Lehetővé tette, hogy az egészséges hajtások megerősödjenek, míg a gazdaság gyen­geségei a korábbinál élesebben kiütközzenek. Igaz, a nagyobb mozgási szabadságot ki­használva elburjánzott néhány vadhajtás. Egye­sek visszaéltek ezekkel a lehetőségekkel. Ez tűr­hetetlen, ezt vissza kell szorítani, de nem az egész gazdasági lendület rovására. Kezdetben is látható volt, hogy néhány intézkedésen munka közben kell igazítani, akkor, amikor azoknak valóságos hatása megmutatkozik; és itt nyil­vánvalóan nemcsak gazdasági, hanem társadal­mi, hangulati, politikai hatásokra is gondolni kellett. Éppen az szilárdította tovább a vezetésbe vetett bizalmat, hogy idejében felismerve a helyzetet, megtette a szükséges helyes intéz­kedéseket. Ezek között voltak olyanok, amelyek a gazdálkodásra, különösen a termelésre vonat­koztak, voltak közvetlenül embereket érintők és voltak, amelyek eszmei eligazodásunkat szol­gálták. Hogy mindehhez mit szól a nép, azt fé­nyesen mutatta a választás. A választásokat summásan értékelte az Elnöki Tanács. Az igen tisztelt képviselő elvtársak erről a kiosztott do­kumentumból értesültek. Faluvégi elvtárs is utalt expozéjában a választások fontosságára. A Hazafias Népfront most is megtisztelő feladatának tekintette, hogy e kiemelkedő köz­életi esemény során alkotmányos kötelezettsé­geinek jói megfeleljen. A Hazafias Népfront El­nöksége gondosan elemezte a választási tapasz­talatokat. Mindenekelőtt kitűnt a választásokon, hogy két év alatt is hallatlanul sokat nőtt né­pünk társadalmi érdeklődése és gazdaságpoliti­kai hozzáértése. Sok más soron levő tanácskozás, rendezvény ellenére a választók egyharmada nemcsak szavazni ment el, hanem részt vett a jelölőgyűlések, választási gyűlések, a sok ezer­nyi csoportos beszélgetés igen élénk politikai vitájában. Ezeken az eszmecseréken elenyésző szám­ban hangzott el személyes panasz, s a teret a kö­zösség gondjainak megvitatása töltötte be. Má­sik jellemző előrelépés a hiányosság kizárólagos hangoztatása helyett a megoldásra tett javas­latok nagy száma, s a személyes és kollektív se­gítség felajánlása a megoldáshoz. Népünk való­ságérzékének következménye, hogy a felszólalók nem megvalósíthatatlan követelésekkel álltak elő, hanem igényelték mindennemű pazarlás fel­számolását, a munka szervezettségének biztosí­tását, és a visszaélések megszüntetését. Elisme­réssel nyilatkoztak a Központi Bizottság no­vemberi határozatainak realitásáról, és követel­ték a következetességet a végrehajtásban. A választásnak a tanácsok megválasztásán kívül nagy eredménye volt, hogy az ország fő politikai, gazdasági, kulturális kérdéseit milliók megvitatták és alaposan megtárgyalták a helyi politika alapvető problémáit. A választások el­különítésének nagy haszna, hogy a tanácsi vá­lasztások éppen arra adnak alkalmat, hogy a helybeli problémákat alaposan átgondolják, hogy a nép, a lakosság kifejthesse, mit tart helyesnek a közösség, a község, a város fejlesztése, közéle­tének formálása érdekében. Sokat fejlődött a tanács munkája, amiben nagy szerepe van a tanácsi apparátus javuló munkájának. Ezért indokolt ennek a jó munká­nak jobb anyagi megbecsülése, ahogyan ezt Prieszol Olga képviselőtársam is javasolta. Ezen a választáson tovább fejlődött, gazdagodott a he­lyi politika fogalmának tartalma, és kirajzoló­dott ebben a lakosság személyes érdekeltsége. Ezért vetődött most fel annyi jó ötlet, és szüle­tett oly sok társadalmi felajánlás. Mind mélyebb lesz a felismerés, hogy egy lakóhely előrehaladá­sa nemcsak a központi keretek mértékén múlik, hanem az ott lakók önmagukon is segíthetnek. Viszont sok múlik a központi segítségen ,is, és itt mindenekelőtt erkölcsi, szervezési segítségre gondolok, hogy az a társadalmi munka, ami 1973-ban már egymilliárdot tett ki, akár megtíz­szereződjék. Ma általában az a panasz, hogy a felajánlott társadalmi tevékenységet nem veszik igénybe. Sok helyen nincs szervezetileg, adminisztratíve biztosítva a munka tényleges elvégzése. Számos tényező nem segíti, hanem akadályozza a társa­dalmi közreműködés kiszélesedését, pedig ebben nagy a tartalék. Szeretnék itt a zárszámadás egy számára utalni, hogy az eredetileg tervezett 14 000 óvodai férőhely helyett 18 ezer férőhely létesítése valósult meg. Tudjuk, hogy az óvodaépítésben volt a leg­több társadalmi segítés. Beszélt a pénzügymi­niszter elvtárs az iskolák felszerelésének gyara­podásáról, ami mintegy 400 millió forint nagy­ságrend körül van. Hadd említsem meg, hogy az „egy üzem, egy iskola" akció egyedül Budapes­ten 38 millió forintot hozott az iskoláknak ; a tár­sadalmi munka pedig nemcsak anyagi kérdés, nagy erő és nagy erőgyarapodás, ha együtt épí­tünk. Nagy jelentőségű volna, ha a mainál na­gyobb gondot fordítanánk a közös értékek gya­rapításának erre a költségmentes forrására. A helyi választások népi ötleteit, javaslatait jól lehet hasznosítani a helyi és az országos ötéves terv előkészítésénél. Véleményem szerint

Next

/
Thumbnails
Contents