Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1259 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1260 amelyeknek megoldása gyakran kormányzati döntést, közbelépést tesz szükségessé. Energiahelyzetünk nem könnyű, még az épülő és a továbbiiakban tervezett jelentős kapacitású atomerőművek építése után is nagyon megfontolt, takarékos gazdálkodást követel. Sok milliárd forint 'értékű beruházás szükséges a növekvő energiaigények kielégítéséhez, mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az elkerülhetetlen import biztosításához. A jó irányt sem lehet megalapozatlan gyorsasággal követni, körültekintően kell eljárni az energiagazdálkodásban. Előfordulhat, hogy a termelés területén, ott, ahol a szénhidrogének felhasználásában előreszaladtak, vissza kell ^állítani a széntüzelést. Eredeti elhatározásunknak megfelelően elsősorban a lakosság gáz- és fűtőolaj-igényének kielégítését, valamint a petrolkémiai ágazat gyors fejlesztését biztosítjuk. Ezt követően kerülhet csak sor a belföldi adottságokat és a lehetséges importot is figyelembe véve az ipar fűtőanyag-szükségleteinek kielégítésére szénhidrogénekből. Alumíniumprogramunk összhangban beruházási politikánkkal, valamelyest mérsékeltebb ütemben, mintegy kétéves eltolódással valósul meg. Ennek ellenére alumíniumiparunk fejlesztése összhangban van a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezménnyel, amely a szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyszerű példája. A program végrehajtása során timföldtermelésünk már eddig is több mint kétszeresére, alumínium félkészgyártmány termelésünk pedig több mint két és félszeresére emelkedett. Terveink szerint folytatjuk a bauxitbányászat bővítését, és célszerűnek látszik gyorsítani az új timföldgyári beruházást. A közúti járműgyártás fejlesztésének központi programját alapvetően teljesítjük. A tervezett beruházások elmaradása miatt átmenetileg, a kívánatosnál szélesebb körű, gyakran kevésbé gazdaságos kooperációra van^szükség. A közúti járműgyártás központi fejesztési programjának megvalósításába erőteljesen bekapcsoljuk a Csepel Autógyárat és a Vörös Csillag Traktorgyárat is. Ez az említett üzemekben hozzájárul a korszerűbb gyártmányszerkezet kialakításához és egyben segítséget jelent a kiemelt kormányprogram gazdaságosabb megvalósításához. Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi-műszaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrágyaellátás jelentős fokozásával erőfeszítéseket tettünk a talajerő utánpótlására, nagy gondot fordítottunk a vízgazdálkodás kiterjesztésére. Újszerű szervezeti formákat hoztunk létre, amelyekben a gazdaságok egyesíthetik erőforrásaikat, termelési tapasztalataikat, és egyre inkább iparszerű módszerekkel oldják meg feladataikat. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. A szántóföldi növények összes termelése — különösen a gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól. A gabonaprobléma megoldása után megoldottuk a korszerű kukoricatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A túlteljesítést elsősorban a sertés- és a baromfit art ás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertéshelyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A kormány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél hamarabb újra elérje a tervezett szintet. Az élelmiszeripar egyik fontos feladata a vágó és feldolgozó kapacitásnak a sertéstenyésztéssel összehangolt bővítése. A szarvasmarha-tenyésztés általános föllendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős jarvulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok, és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének föltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és a tejtermelés hoszszabb időszakot igénybevevő feladatait. A kormány minderre kidolgozta munkaprogramját. Meggyőződésünk, hogy az erők összpontosításával, a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó érdekképviseletek segítségével elérjük, hogy a termelési ingadozások tovább csökkenjenek és hosszú távon is biztonságosan és egyenletesen emelkedjék a mezőgazdasági termelés. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotó munka. A távlati tudományos terv tudománypolitikai céljaink megvalósításának alapját jelenti. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibontakoztatását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerű módszereket. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek teljesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azokat a vezetőket, akik ebben a szellemben felelősségteljesen dolgoznak. Emellett azonban gondot kell fordítanunk arra, hogy az államigazgatás és a gazdasági élet vezető posztjain a természetes cserélődés folyamatában fennakadások ne legyenek.