Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-19

1447 Az Országgyűlés 19. ülése, 1973. március 23-án, pénteken 1448 ségvetési vitazáró beszédében úgy nyilatkozott, hogy a kormány foglalkozni fog a villamoshálózat-fejlesztés problémájával. A kormány másfél éven belül két alkalommal is foglalkozott a kérdéssel, és az ország anyagi helyzetével összhangban álló segítséget adott a villamosenergia-ipar számára. Ez a segítség akalmas a legégetőbb problémák megoldására, azonban minden gondot — sajnos — a negyedik ötéves terv során nem tudunk megoldani. Az 1974—75. évi gondok további enyhítésére ez év őszén, a költségvetés készítése során térünk vissza. Tekintettel arra, hogy a népgazdaságon belül a lakosság villamosenergia-igénye fejlődik a legdinamikusabban, mintegy kétszerese az iparénak, évi 13—14 százalékkal növekszik a lakosság villamosenergia-igénye, különös gondot fordítunk arra, hogy a pótlólagos anyagi eszközök jelentős részét a lakosság igényét kielégítő hálózat fejlesztésére fordítsuk. Vámos képviselő elvtárs különösen kedvezőtlennek tartja a külterületi lakott helyek villamosítását, a családiház-építéssel kapcsolatban. Szeretnék rámutatni arra, hogy a lakossági villamosítás költségfedezetét ma is címzetten rögzíti a népgazdasági terv, melynek felhasználási céljait és megyei tanácsokra történő felosztását évről évre az Országos Tervhivatal határozza meg. Az ilyen módon meghatározott állami előirányzatot a városi és községi tanácsok kiegészíthetik saját erőforrásaikból, és a lakosság befizetéseiből. A lakossági villamosítás céljára a népgazdasági tervekben meghatározott keretek kétségkívül az utóbbi években elsősorban az állami lakásépítési program keretében épülő lakótelepek és a nagyobb tömbtelepülések villamosenergia fejlesztési igényeit fedezik és csak szűkösebben jut vagy nyílik lehetőség e keretekből a külterület fejlesztésére, illetőleg villamosenergia-ellátására. Most konkrétan Pest megyéről beszélek, Pest megye villamosításának szintje — sajnos — rosszabb az országos átlagnál. Ezért a múltban is és a jelenben is Pest megye fejlesztését kiemelten kezeljük az anyagi eszközök elosztásánál. Pest megyében a lakosság villamosítási igénye kielégítésére — hogy számot is mondjak —, 1971-ben 13, 1972-ben 15 millió forinttal szemben ebben az évben, 1973-ban 26 millió forintot fogunk fordítani. Ebből a megyei tanács döntésétől függően van mód a legégetőbb külterületi igények kielégítésére. Végül Vámos képviselő elvtárs interpellációjában foglalkozott a villamoshálózatok rekonstrukciójával. A hálózati rekonstrukció kétségkívül a nehézipari tárca feladatát képezi. Természetesen a minisztérium e kötelezettségének olyan mértékben tud eleget tenni, mint amilyen mértékben anyagi eszközök állnak rendelkezésére. Az elmúlt évtizedben alapvető minőségi változást tudtunk elérni ezen a téren. Ugyanakkor a negyedik ötéves terv első két évében — ezt őszintén meg kell mondanom — a hálózatfejlesztésre rendelkezésre álló nem kielégítő anyagi eszközök miatt a rekonstrukciós program lelassult, és a szolgáltatás szintje némileg romlott. Utaltam már arra, hogy a kormány által rendelkezésre bocsátott pótlólagos anyagi eszközök felhasználásánál a lakosság igényeinek kielégítésére különösen nagy súlyt helyezünk. Ennek következtében ez évtől kezdve az elromlott tendenciát országos átlagban megállítjuk. Pest megye helyzetére tekintettel a rekonstrukciós programot ugyancsak kiemelten kezeljük, és a kormány által rendelkezésre bocsátott erőforrásokból Pest megye területén is meggyorsítjuk a rekonstrukciós programot. Ilyen módon a Vámos elvtárs által felvetett mindkét problémára a kormány időközben hozott határozatai alapján pozitív választ adhattam. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést és Vámos képviselőtársat, hogy az adott választ elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Vámos Géza képviselőtársunkat, egyetért-e a miniszteri válasszal? VÁMOS GÉZA: Köszönöm szépen dr. Szekér Gyula miniszter elvtárs segítőkész, részletes és pozitív válaszát. Azt köszönettel elfogadom. ELNÖK: Kérem az Országgyűlést: akik a miniszteri választ elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Csapó Jánosné képviselőtársunk interpellációja a vidék orvosellátottsága tárgyában az egészségügyi miniszterhez. Csapó Jánosné képviselőtársunkat illeti a szó. CSAPÓ JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter elvtárs! Választókerületem orvosi ellátottságának problémáiból kiindulva, kutatni kezdtem az okokat, hogy miért megy olyan nehezen a körzeti orvosi állások betötése. Miért nehézkes a helyettesítés. Talán a vidéki tanácsok, az egészségügyi szervek nem tesznek meg mindent azért, hogy a lakosság minél hamarabb orvosi ellátást kapjon? Mindent megtesznek! De amiről nem tehetnek, nem tudják megtenni. Ez pedig az, hogy nincs elegendő orvos vidékre. Az egészségügyi közlönyöket áttanulmányozva nagyon elkeseredtem. Tudniillik annyi orvost kereső szakrendelőt, tudományos intézetet találtam, hogy arra gondoltam — s úgy vélem — vidékre nem jut orvos. A nagy problémát a pályázati rendszerben látom. Mégpedig — a pályázati rendszer alapján — nem látom biztosítottnak a falusi és kisebb települések orvosi ellátását. Ezért megkérdezem dr. Szabó Zotán egészségügyi miniszter elvtársat: milyen intézkedéseket kíván tenni azért, hogy a vidéki és a kör-