Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-3
187 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 24-én, csütörtökön 188 kedése. De a lényege abban van, hogy a tenyésztői kedvet fenntartjuk, az emberekben megerősítjük azt a hitet, hogy nem kell félni tőle, ha több sertés van, mert akkor a kormány intervenciós felvásárlásokkal is megakadályozza az árak zuhanását, tehát hogy újra a ciklus elkezdődjék úgy, ahogyan sok éven keresztül tapasztaltuk. Most bármennyire húzom a szót, eljutottam ahhoz a kifejezéshez, ami nem tetszett nekem, vagy amit mondjuk a szívemre vettem, ez az, hogy viszont vérszegény a kormány intézkedése a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése területén. (Derültség.) Ha nem szocialista ország miniszterelnöke lennék, hanem kapitalista országé, azt mondanám, nem vérszegény, hanem tőkeszegény az intézkedés. (Derültség.) A kormánynak elhatározott szándéka, hogy ezt a problémát is megoldja. Az eddiginél céltudatosabb, sokrétűbb tevékenységet követel meg a kormánytól, ha ezt meg akarja oldani és hozzáteszem, hogy a sertéskérdésnél hosszabb időt követel ennek megoldása. Ezért mondtam a programbeszédemben azt, hogy a negyedik ötéves tervünkben a szarvasmarha-tenyésztés biztonságos megoldásának alapjait kívánjuk lerakni. Tehát nem megoldani, a megoldás, majd az ötödik ötéves tervnek a feladata lesz, nekünk a csökkenést meg kell tudnunk állítani ebben a ciklusban, valamelyes növekedést el lehet érni a következő években, igazán megoldani a következő öt esztendőben lehet majd, az ötödik ötéves tervben. Itt férőhelyről is van szó, modern férőhelyről, gépesítésről, takarmányellátásról és nem utolsósorban legalább félmillió hektár rét és legelő jelentős föl javításáról, ami önmagában is nagyon sok anyagi eszközt fog megkövetelni. A beruházásokról: a népgazdasági helyzet egyensúlyának fő kérdése a beruházások helyzete. Ezt az Országgyűlés világosan látja, ilyen értelemben foglalkoztak ezzel a kérdéssel többek között Molnár, Méhes, Szépvölgyi, Radnóti képviselő elvtársak is. A kormány világosan látja, hogy dinamikusan fejlődő népgazdaságunkban a beruházási igények túlnyomó része jogos, de a lehetőségek korlátozottak, ezért rendkívül fontos a helyes sorrendiség megállapítása, s annak következetes betartása. A már elhatározott beruházásokat a legnagyobb következetességgel, az erők összpontosításával, a gazdaságosság legmesszebb menő szem előtt tartásával kell végrehajtani. Ennek érdekében kell az építő- és építőanyagipart fejleszteni és a legkorszerűbb technológiai eljárásokat megvalósítani, örülök annak, hogy Bondor elvtárs rövid, tartalmas felszólalásában jól egészítette ki azt, ami a kormányprogramban az építőipart illetően csak röviden kerülhetett kifejtésre. De ugyanakkor tanácsolom Bondor elvtársnak, magamnak, a kormánynak, hogy nagyon figyeljünk oda arra, amit erről a kérdésről különösen a lakásépítéssel kapcsolatban Havasi Béla elvtárs és Korponai elvtárs miskolci és debreceni tapasztalatok alapján elmondtak. A házgyári kapacitások teljes kihasználása nem raktárra termelés, mert az nem házgyári kapacitás, ami raktárra termel, rögtön kell vinni és építeni, az egész világon így csinálják, ahol ezt csinálják, egymással összehangolni a házgyárak tevékenységét, hogy variálni lehessen, s az egész házgyári tevékenységet összehangolni a most kifejlődés alatt álló könnyűszerkezetes építkezési móddal. Arra kell törekednünk, hogy a beruházó, a tervező és kivitelező között harmonikus együttműködés alakuljon ki. Ne az legyen a jellemző, amit mint televízió néző hétről hétre élvezek, hogy hogy dobálják egymásra a felelősséget a beruházó, a tervező és a kivitelező Foglalkozunk azzal a célszerű javaslattal, hogy a határmenti beruházásokban fejlesszük az együttműködésünket a baráti országokkal. Tudjuk azt, hogy jó néhány határmenti területünkön, ha talán nem is tudnak róla, hogy a kormány is odafigyel és tud róla, van ilyen együttműködés. Én azt hiszem, hogy a kormánynak nem az a dolga, hogy szemet hunyjon, hanem inkább az, hogy ezekre támaszkodva kezdeményezze hivatalosan, hogy ezt a határmenti együttműködést, ahol nagy tömegekről van szó, például itt elhangzott hozzászólásban javaslatként is, hogy kő és kavics átszállítása néhány kilométerre és nem kell száz kilométerről odavinni. Az árvíz idején 400 ezer tonna követ kaptunk néhány hét alatt, amit ha nem onnan kapjuk, szovjet területről és kisebb részben csehszlovák területről, akkor az ország másik csücskéből kellett volna igen nehéz körülmények között és sokkal lassabban odavinnünk. A beruházások sorolásának elfogadtatása és azok következetes végrehajtása nem csupán gazdasági, hanem politikai feladat is, hiszen jogos igények között kell rangsorolni. Ehhez kéri és igényli a kormány a társadalmi szervek megértő és bíráló segítségét. Befejezésül a kormány programjának fogadtatása azt az egyetértést tükrözte, amely megnyilvánult pártunk X. kongresszusának, a Népfront választási felhívásának össznépi fogadtatásában. A kormány az Országgyűlés jóváhagyását, helyeslését és egyetértését a program végrehajtásában nagy erőforrásnak tekinti, s úgy érzi, hogy a vitában megnyilvánult egyetértés anyagi erővé válik dolgozó népünk javát, szocialista hazánk felvirágoztatását szolgáló programunk végrehajtásának minden szakaszában. Amint a képviselő elvtársak megállapították, népünk bízik a párt és kormány politikájában, vezetésében és célkitűzéseiben, azok megvalósításáért kész minden erővel munkálkodni. Ez a bizalom, támogatás számunkra magasabb szintű munka kedvező feltételeit biztosítja. Mégegyszer megismétlem, az önök által megválasztott kormány munkáját az elkövetkező négy esztendőben úgy kívánja végezni, hogy majdan ismét azt mondhassuk, amit vállaltunk, teljesítettük. Köszönöm. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérem az Országgyűlést, hogy akik a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány programjáról, s a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszik, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Határozatilag kimondom: az Országgyűlés