Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1207 Az Országgyűlés 16. ülése, 1972. december 14-én, csütörtökön 1208 nisztertanács hagyja jóvá. Ez a tapasztalatok szerint erősíti a Minisztertanács felelősségét az ötéves tervek végrehajtásában, ezért javasoljuk fenntartani. Biztosítani kívánjuk azonban — és ezért erről a törvényjavaslat külön rendelkezik •—, hogy az Országgyűlés rendszeresen áttekintse az éves tervek céljait és megvalósítását. Erre megfelelő alkalom kínálkozik az állami költségvetés jóváhagyásakor, illetve az állami költségvetésről szóló zárszámadás megtárgyalásakor. Célszerűnek látszik, hogy az Országgyűlés ne csak a tervek évenkénti megvalósítását, hanem egy-egy közép- vagy hosszú távú terv több év alatti megvalósulását is vizsgálja meg. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az előterjesztett törvényjavaslat a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok és szövetkezetek tervezési kötelezettségét is szabályozza. Ez azért indokolt, mert a különböző szintű tervek készítésének kötelezettsége és a népgazdasági terv elsőbbsége alapvető jelentőségű elvi kérdés szocialista társadalmunkban. A gazdaságirányítás reformja nyomán az egyik jelentős új dolog a vállalatok ötéves terveinek készítése, a vállalatvezetés ennek megfelelő szemléletének a kifejlődése, ami az éves terveket is reálisabbá teszi. A jövő szempontjából felmérhetetlen jelentőségű folyamat indult el e téren 1968 után, s ezt folytatni kell. A népgazdasági tervezés egységes rendszerének biztosítása érdekében a törvényjavaslat 'kimondja, hogy a szocialista gazdálkodó szervezetek tevékenységének összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal. A vállalatok és szövetkezetek tehát nem folytathatnak a népgazdasági terv céljaitól eltérő, illetve azokat keresztező tevékenységet. A vállalatok és szövetkezetek tervének biztosítania kell egyrészt a népgazdasági tervek tevékenységükre vonatkozó döntésének — például az államközi szerződések — megvalósítását, másrészt a szabályozó rendszer által kifejezett hatékonysági követelmények érvényesülését. Gazdaságirányítási rendszerünkben a vállalati tervezőmunka sokoldalúbbá, bonyolultabbá és felelősségteljesebbé vált. Mindenekelőtt azért, mert nem elégséges a meglevő erőforrásoknak az adott tervfeladatok szerinti felosztása, hanem a gazdaságpolitikai célok keretébe illeszkedő vállalati fejlesztési célokat is jórészt a vállalatnak kell megállapítania. A vállalati tervezéssel szemben támasztott fontos követelmény, hogy a vállalatok és szövetkezetek által a tervekben foglalt fejlesztési politika és erőforrásigény összhangban legyen a népgazdasági tervekben megfogalmazott gazdaságpolitikai célokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel. Ez az összhang azért fontos, mert esetleges hiánya érzékenyen befolyásolhatja a népgazdasági terv megvalósítását, a tervezett egyensúlyi feltételek biztosítását. A követelményeket csak úgy lehet érvényesíteni, ha a vállalatok és szövetkezetek számottevő segítséget kapnak az irányító és felügyeleti szervektől terveik elkészítéséhez. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a központi tervező szervek kötelesek rendszeresen tájékoztatni a vállalatokat és szövetkezeteket a népgazdaság fejlődéséről, a gazdasági fejlődés előrelátható feltételeiről, és segítséget nyújtani tervezőmunkájukhoz. Ez a szocialista társadalom feltételei között természetes követelmény. Tisztelt Országgyűlés ! Népgazdaságunk tervszerű fejlődésében nagy szerepük van a fővárosi és a megyei tanácsoknak. A tanácsok felügyelete alatt valósul meg a lakosság kommunális, szociális, kulturális és egészségügyi ellátását szolgáló beruházások nagy része. A tanácsok felelősek azért, hogy ezekben az ágazatokban biztosítsák gazdaságpolitikánk érvényesülését. A törvényjavaslat ezért rendelkezik a népgazdasági és a tanácsi tervek és tervezés kapcsolatáról. Az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is aktív szerep hárul a tanácsokra nemcsak saját tervük kialakításában és megvalósításában, hanem a népgazdasági terv megalapozásában is. Ennek részleteit azonban most nem kívánom ismertetni, tekintettel arra, hogy az Országgyűlés nemrég alkotott törvényt a tanácsokról és akkor széles körben megvitatta a tanácsok helyzetét, jogait, kötelességeit és feladatait. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék röviden szólni a tervezési munkát érintő két, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdésről: a tervezés tudományos megalapozottságának javításáról és a tervezés demokratizmusának elmélyítéséről. E két követelmény közötti kapcsolat lényege, úgy vélem, az, hogy a tervezésben kerülni kell a voluntarizmust, a szubjektivizmust, a valóságtól elrugaszkodott célok kitűzését. Ebben segítségünkre lehet és van a tudomány, a közgazdaságtudomány, a szociológia, a demográfia, a műszaki tudományok, a statisztika, a számítástechnika. A tudomány széles alapokon azonban csak akkor képes behatolni a tervezésbe, ha a tervezőmunka demokratikus alapokon történik, ha a tervezés nem csupán néhány hivitali apparátus szűk szakértőgárdájának ügye. Az elmúlt években a tervezés előrelépett a tudományos eredmények szervezett alkalmazásában. A hosszútávú és a középtávú tervezőmunka különböző szakaszaiba bevontuk a kutatóintézeteket, az egyetemi tanszékeket, a nagyvállalatokat és nem kis számban kértünk fel közéleti személyt is elgondolásaik kifejtésére. Az előterjesztett törvényjavaslat is kifejezésre juttatja mind a tervezés demokratizmusával, mind a tervek tudományos megalapozásával kapcsolatos követelményeket. A javaslat többek között kimondja, hogy a tervező szervek a tervezés során támaszkodnak a tudományos kutatás eredményeire, gazdasági elemzéseket, műszaki-gazdasági koncepciókat dolgoznak ki és megvizsgálják a lehetséges változatok hatását. Az egyre sokoldalúbbá váló és gyorsuló világunkban a társadalomnak a változó feltételekhez, a társadalmi-gazdasági fejlődést meghatározó törvényekhez történő alkalmazkodása megfelelő színvonalú tervezési tevékenység nélkül elképzelhetetlen. Ezért is számolunk a jövőben a tervezés tudományos megalapozottságának és a születő új jelenségek iránti fogékonyságának a növelésével, valamint a tervezés társadalmi funkciójának kiteljesedésével.