Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-1

5 Országgyűlés 1. ülése 1971. május 12-én, szerdán 6 nökség jelenti az Országgyűlésnek; hazánk választópolgárai 98,7 százalékban éltek alkotmányos jogukkal, tettek eleget hazafias kötelességüknek. A szavazás az egész országban rendben, nagy közéleti felelősséggel, az alkalomhoz méltó keretek között történt. Választási rendszerünk a választási törvény módosítását tartalmazó, 1970. évi III. törvény eredményeképpen tovább fejlődött. A szocialista demokratizmust szélesítő új szabályok beváltak. A jelölésnek a jelölőgyűlésekre ruházott joga, a több jelölt állításának lehetősége és a szavazás módja a gyakorlatban is a törvényalkotói szándéknak megfelelően érvényesült. Az 1967. évi választásokkal összehasonlítva, a lakosság nagyobb aktivitása volt tapasztalható. A jelölőgyűlések — mint döntési jogkörrel felruházott közéleti fórumok —-, valamint a választási gyűlések iránt nagy érdeklődés mutatkozott. A felszólalók aránya is növekedett. A mintegy 70 ezer jelölőgyűlésen 2 és félmillió választópolgár jelent meg, s közülük minden tizedik élt a felszólalás jogával. A felszólalók többsége nemcsak az általa legalkalmasabbnak tartott jelölt személyére tett javaslatot, hanem — elismerve az országos és a helyi eredményeket — számos, megoldásra váró helyi és közérdekű témát is szóvá tett. Különösképpen a város- és községfejlesztéssel, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban hangzottak el tárgyilagos észrevételek. E javaslatokat az illetékes helyi szervek összegyűjtötték és megoldásuk lehetőségét gondosan vizsgálják. A választók fokozódó közéleti aktivitását jelzi, hogy a választók a törvény módosításának a szocialista demokratizmust növelő célját megértették, egyetértéssel fogadták és támogatták. A jelölés új módja és az a követelmény, hogy — több jelölt esetén — a szavazóknak meg kellett jelölniük, hogy kire adják szavazatukat, a közéleti érdeklődést növelte. Több jelöltet állítottak 49 országgyűlési és 3014 tanácsi választó kerületben. Ott, ahol több jelöltet állítottak, a jelöltekre adott szavazatok aránya általában igen közel esett egymáshoz. A leadott szavazatok mintegy 40 százalékát a meg nem választott jelöltek kapták. Ez is igazolja, helyes volt a jelöltek kiválasztása, valamennyi jelölt élvezte a választók széles körének megtisztelő bizalmát. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség folyamatosan figyelemmel kísérte a választások előkészítését és lefolyását. Megállapította az elnökség, hogy a választók névjegyzékét a tanácsok végrehajtó bizottságai az előírásoknak megfelelően állították össze. Minden választót írásban értesítettek a névjegyzékbe való felvételéről. A névjegyzéket — a jogszabályban meghatározott határidőben — két ízben is közszemlére tették. A beérkezett jogos kifogások alapján a névjegyzékeket kiegészítették. A választások gondos előkészítését bizonyítja többek között az is, hogy a bíróságokhoz csak 30 kifogás érkezett és ebből 12 esetben rendelték el a névjegyzék kiigazítását. A névjegyzékek és a pótnévjegyzékek szerint 7 millió 432 ezer 420 állampolgárnak volt választójoga, kétszázezerrel többnek, mint 1967-ben. Több, mint 700 ezer fiatal most először jái* rult az urnák elé. A szavazatszedő bizottságok ebből az alkalomból külön köszöntötték őket. A fiatalok is nagy felelősségérzettel tettek eleget állampolgári hazafias kötelességüknek. A választók összeírásában, a választási szervekben, továbbá a jelölőgyűlések szervezésében — az állami szervek dolgozói mellett — a választások társadalmi segítőiként csaknem 400 ezer állampolgár vett részt. Az Országos Választási Elnökség nevében önként vállalt, felelősségteljes és példamutató tevékenységükért e helyről is köszönetet mondok. Az Országos Választási Elnökség a jogszabályoknak megfelelően állapította meg az országgyűlési képviselők, a tanácstagok általános választásának országos eredményét, és azt 1971. április 27-én közzé tette. E közleményünkben szóltunk arról a három országgyűlési és 81 helyi tanácsi választókerületről, ahol a jelöltek nem kapták meg a szavazatoknak a megválasztásukhoz szükséges többségét. Ezekben a választókerületekben mindenütt pótválasztásra került sor, a pótválasztásokat a határidőn belül megtartották. A pótválasztásokat is figyelembe véve, összesen 352 országgyűlési képviselőt, 60 730 községi, 5992 városi és 2224 fővárosi kerületi tanácstagot törvényesen megválasztottak. Miután az országgyűlési választókerületekben a választók a képviselőjüket megválasztották, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eleget tehetett abbéli alkotmányos feladatának, hogy az Országgyűlést egybehívja. A helyi tanácsok az 1971. évi I. törvény értelmében minden szinten megalakultak, megválasztották tisztségviselőiket és bizottságaikat, továbbá 201 fővárosi és 1699 megyei tanácstagot. A fővárosi tanács tegnap tartotta alakuló ülését, a megyei tanácsok pedig a közeli napokban alakulnak meg. Az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy az 1971. április 25-én megtartott országgyűlési és helyi tanácsi választások, valamint a pótválasztások előkészítése és lefolyása a választási törvényben előírt módon történt. Az Országos Választási Elnökség ezzel az 1971. évi általános választásokkal kapcsolatos munkáját befejezte. Az esetleges időközi választások alkalmával a törvényben meghatározott feladatait a jövőben is ellátja. Kérem a tisztelt Országgyűlést e beszámoló jelentést tudomásul venni szíveskedjék. Az Országos Választási Elnökség az Országgyűlésnek és a tanácsoknak szocialista továbbfejlődésünket, valamint népünk javát szolgáló felelősségteljes munkájához sok sikert és jó eredményt kíván. Köszönöm a figyelmüket, türelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdem, hogy az Országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámolóját tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámolóját tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendünk 5. szakaszának (1) bekezdése alapján következik a héttagú mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javasolom, hogy a Hazafias Népfront Országos V