Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-15

1181 Az Országgyűlés 15. ülése, 1972. december 13-án, szerdán 1182 tás a MÁV részére csak nálunk folyik. Az építéssel párhuzamosan folyó kocsi javítás nem gépesíthető, általában piszkos, bizonyos munkavégzés az egészségre ártalmas is. Ezeket azért mondottam el, hogy a fluktuáció alapvető okát feltárjam. Ma már azonban bérre való hivatkozás egyre ritkább a felmondók részéről. Üzemen belül sikerült a helyes bérarányokat is kialakítani. Ezen munkát nagyban elősegítette az 1971-^ben a munkások és alkalmazottak alapbérét szabályozó rendelet. Ennek alapján lehetőség nyílt a dolgozók kvalifikálására, a bérek helyes, a munka nehézségi fokának, a munkások szakképzettségének, a minőségi követelményeknek megfelelő értéksorrend kialakítására. Differenciáltuk az alapbéreket, mely végső soron a szocialista bérezés elvét juttatja kifejezésre. A munkák kategorizálása során megállapítottuk, hogy jelenleg már különösebb torzulások nincsenek, amik vannak, azokat bérfejlesztéssel, keret igénybevételével folyamatosan rendezzük. Az említett kedvező hatások mellett nem hallgatható el az sem, hogy a bértömeggazdálkodásnak káros következményei is lehetnek. Rendkívül fontos, hogy annak bevezetése nagy műszaki gondossággal történjék, beindítása után pedig állandó és szigorú ellenőrzés folyjék. Megemlítem még, hogy a gazdálkodás alapját nálunk az éves normaóraterv képezi, amely a gyártandó és javítandó cikkek egységnormáinak halmaza. Nélkülözhetetlenül szükséges ezen normák pontos rögzítése, mert az ebből való megtakarítás képezi alapját a létszám, illetve bértömegmegtakarításnak, ami bérfejlesztésre fordítható. Hogy azonban az egyéni, illetve üzemi érdekeltség fokozódása ne hathasson károsan a népgazdasági érdekre, fokozott gondot kell fordítani a valóságosan elvégzett munkának és a minőségnek az ellenőrzésére. Végül fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bértömeggazdálkodás bérfejlesztési lehetőségei nagyok, de nem korlátlanok. Már saját tapasztalatunk is bizonyítja, hogy a létszámmegtakarításban előbb-utóbb optimális állapot következik be, egyre inkább magasabb szintű szervezési, műszaki fejlesztési erőkifejtésekre van szükség a már elért technikai szint emeléséhez, a további létszámmegtakarításhoz. Csak megemlíteném, hogy folyó évben például létszámmegtakarítást már nem tudtunk vállalni. A létszámcsökkentés véges lehetőségét bizonyítja az államvasutak példája is, amely teljes egészében ugyancsak bértömeggazdálkodást folytat. A vasút technikai rekonstrukciója következtében a közlekedésben is belátható időn belül bekövetkezik az optimális létszámra való beállás. Az elmondottak egybevetésével megállapítható, hogy az abszolút bértömeggazdálkodás üzemünk tapasztalatai alapján célszerűen szolgálja a termelékenységi követelményeket. Ezen megállapítás alapján tisztelettel kérem a kormányt, hogy a bértömeggazdálkodás további fennmaradását biztosítsa, s kiterjesztését javasolom az arra alkalmas ágazatokban, illetve üzemelőben. "• Végezetül engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy helyi választókörzeti tapasztalattal támasszam alá a lakásépítés elősegítése érdekében a jövő év január 1-én bevezetésre kerülő, a jelenleginél kedvezőbb készpénzfizetési rendszer biztosításának szükségességét. Az erősen iparosodó, s ma már 25 ezer lélekszámot meghaladó lakosú Dunakeszi a folyamatosan épülő több szintes lakóházak létesítésével a várossá válás küszöbére lépett, tekintettel arra, hogy a közművesítés vonatkozásában sok pótolnivalója nincs. A mai lakásépítéseket a szövetkezeti jelleg jellemzi. A KISZ lakásépítési mozgalom keretében a megelőző időszakban 72 lakás épült, az elmúlt hónapban a kivitelező, építővállalat újabb lakásokat adott át. Ez utóbbi lakások tulajdonosai a két és fél szobás lakásokra előtakarékossági alapon 73 ezer forintot fizettek, amihez még lakásonként tízezer forint közművesítési hozzájárulási költség is járulhat. Az építtetők túlsúlyban albérletben lakó ipari dolgozók, akik a készpénzelőtörlesztés összegét csak úgy tudják előteremteni — bár üzemük maximális segítséget nyújt ebben —, hogy rokonságuknál is teljesen eladósodnak. Ezért üdvözlöm az 1973. évi költségvetésnek a lakásépítő szövetkezetekre vonatkozó tervezetét, amely szerint a készpénzelőtörlesztés összegét lakásonként átlagosan 20 ezer forinttal mérsékelni szándékozik. E lehetőség a körzetemben most épülő és jövő évben átadásra kerülő lakások ügyét is elősegítheti, de mindenképpen kedvez a nálunk most a szervezés időszakában levő újabb KISZ háztömbépítési szerződésnek a megkötésénél. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter expozéját meghallgatva, illetve az Országos Tervhivatal értékelő tájékoztatóját áttanulmányozva, megállapítható egy egészséges fejlődésgyorsulás, amely az új gazdaságirányítás bevezetésével szerves összefüggésben van. A gyorsulás fokozásához Newton, illetve a fizika sarktörvénye szerint erőkifejtés kell. Úgy érzem, ez megszívlelendő akkor is, ha nem másra, csupán a termelékenység fokozására, és az annak kulcskérdését képező szervezési intézkedésekre gondolok. Mint beszédem bevezetőjében mondottam, az 1973. évi költségvetési törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Somogyi József képviselőtársunknak adom meg a szót. SOMOGYI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Zavarban vagyok, hogy ennyi egzakt dolog után nem tolakszom-e a nemzet színe elé egy olyan kérdéssel, amely talán első pillanatban nem megfogható ilyen pontosan és ilyen nagyon kézzelfoghatóan. Mindegyik képviselőtársam elmondotta, hogy a költségvetést elfogadja és minden erejével segíti annak végrehajtását. Nem sztereotip módon, hanem őszintén csatlakozom ehhez én is, bár meg kell mondani, átfogni nem tudom. A milliárdos számok valami olyan bűvöletével vesz körül és tulajdonképpen lehetetlen is annak, aki ezzel a kérdéssel nem hozzáértőén, nem hivatásból foglalkozik elsődlegesen.