Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

103 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 104 tet és lehetővé vált a termelés továbbfolytatása és a gazdálkodás vitele. Békés megyében, az én körzetemben is, a pénzügyi rendezés kielégítő volt. Köszönetet mondunk pártunknak és kormányunknak ezért az időben hozott intézkedéséért. Az ár- és belvíz hatása azonban jelenleg is komoly következményekkel jár mezőgazdasági üzemeinkben. Talajaink szerkezete tönkrement, gépeink elamortizálódtak, és az elamortizálódás következtében mind nagyobb gond a javításuk. Az egész termelőszövetkezeti életben fontos, különösen a kárt szenvedett 80 százalék határainak behatárolása után, hogy a belső szerkezeti életet megszilárdítsuk és a termelékenységet növeljük. Ehhez azonban további állami segítségre van szükségünk. Nevezetesen azok a termelőszövetkezetek, amelyeket behatároltak, nem tartják kielégítőnek azt az intézkedést, amely a béralapot 80 százalékra határolta be. Miért? Mert a termelőszövetkezetek felfejlődésben voltak. Különösen azok a termelőszövetkezetek, amelyek korábban is Különböző elemi károkat szenvedtek, ezek hatására melléküzemági tevékenységet hoztak létre, eszközöket invesztáltak be és növelték a létszámot, közben a behatárolás következtében a létszámot most le kell csökkenteni, a termelési alapokat szüneteltetni kell, a termelésbe vett ágazatokat teljesen meg kell szüntetni. Ez nem viszi előre a termelést. Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, akik jártasak a mezőgazdaság dolgaiban, láthatják, hogy az idei kép biztatóbb, mint a tavalyi volt, és ha netalántán a tavalyi 8 mázsás búzával szemben 18—20 mázsás búzatermést érünk el, abban az esetben az év végén ismét béralapproblémáik lesznek az üzemeknek. Én tehát javasolnám ezt az intézkedést olyan formában megvizsgálni, hogy ha a tavalyinál magasabb terméktöbbletet állít elő egy adott üzem, akkor lehetőség legyen a behatárolás feloldására. Sajnos, a belvízhatás felszámolását illetően jelentkezik a melioráció végrehajtása. Ismeretes, hogy Békés megyében súlyos következményeket kell felszámolni a belvíz és az árvíz után. Körzetemben, Battonyán és Dombegyházán, de Lökösházán és Kunágotán is tudomásom szerint nagyon lassan haladnak a meliorációs munkálatok. A 70 százalékos kedvezményt az üzemek nem kapták meg keret hiányában és még a közismerten nagyon jó Mezőhegyes környéki, mezőségi talajaink is, amelyeken tavaly belvíz és árvíz volt, jelenleg csak nagyon nehezen művelhetők, s ennek következtében felütik fejüket a vízinövények, termelési eredményt nem tudunk produkálni, csatornázás hiányában. Kérem az illetékes miniszter elvtársakat, hogy ezen a területen is tegyék meg a szükséges lépéseket. . A belvíz és az árvíz Békés megyében nemcsak a termőterületeket és a házakat, a lakóházakat érintette, valamint a tanyákat, hanem közutainkat is. Az amúgy is tudvalevően rossz Békés megyei útviszonyokat és üzemi útjainkat is nagyon megrongálta a belvíz. A kijelölt útépítési munkálatok nagyon lassan haladnak. Annál is inkább, mert körzetemben Battonya is érintve van a koncepció által, és tájékozódásom szerint az utaknál, de a szakosított sertéstelepek építkezésénél is különböző anyaghiányok jelentkeznek. Gondolok különösen a kavicsproblémára. Az illetékes tájékoztatás alapján merem javasolni, hogy mivel igen drága Észak-Magyarországról leszállítani a követ Délkelet-Magyarországra, meg kellene vizsgálni, hogy a közeli, szomszédos Román Szocialista Köztársaságból miképpen lehetne építkezéseinkhez, útjainkhoz csere formájában vagy kishatárforgalomban, vagy más módon megfelelő anyagmennyiséget biztosítani. Ugyancsak gondunk a gépek műszaki állapotának teljes leromlása. Vonatkozik ez erő- és munkagépeinkre egyaránt, különösen a szanált termelőszövetkezeteknél. A téli munkánál a bizottságok elvégezték munkájukat és javaslatot tettek különböző hitelek folyósítására. Sajnos azonban eljövetelemig a termelőszövetkezetek ezeket a hiteleket még nem kapták meg, holott már itt van az aratás, s ezeknek a gépeknek a megvásárlása és leszállítása időszerű volna. Az előttem felszólalt Kurucz elvtárs érintette a sertésprogram Csongrád megyei helyzetét. Részletesen foglalkoztam én is ezzel a kérdéssel. Legyen szabad megemlítenem, mivel ő is említette Békés megyét, hogy 1970. március 31-i adatok szerint a megye 549 ezer sertéssel rendelkezett, viszont 1971-nek ugyanabban az időpontjában már 680 ezerrel. Ez óriási felfejlődés. Legyen szabad megmondanom azt is, hogy teljesítettük az ötéves terv céljait. És emögött egy áldatlan tavalyi esztendő van, amikor a növénytermesztés nem tudta produkálni a takarmányt. Én kérem itt a kormány illetékeseit, vegyék fontolóra a takarmánygondokat mind nagyüzemeinkben, mind a háztáji gazdaságainkban, mert ezek a problémák nagyon komolyak. Tudjuk, hogy népgazdaságunkat a 700 ezer tonna takarmány behozatala erősen determinálja, de a sertésciklus mérséklése jelentős állami áldozatok megtételére szükségszerűen felhívja a figyelmet. A termelési kedv még adott. Ugyanakkor jelentkezik, azt is meg kell mondani, hogy éjjel 2 órakor is sorba állnak takarmányért a háztáji gazdák, de nem kisebb gond a nagyüzemi gazdaságokat is ellátni takarmánnyal. Ezeket a gondokat a parasztságunk átmenetinek tekinti. És én csatlakoznék Kurucz elvtárshoz, de olyan feltétellel kellene megvizsgálni a húsfeldolgozó üzemeknek — a kis- és középméretű üzemekre gondolok, vágóhidakra —-, hogy ezt gyorsítani kell olyan formában, hogy a termelőszövetkezetek azon társulásai kapják meg a feldolgozási lehetőséget, mert higgyük el, hogy a kis falvakban még mindig van olyan probléma, hogy a húsellátás nem mindenkor kielégítő; s ilyen vonatkozásban célszerű lenne megvizsgálni az engedélyek kiadásának ütemét gyorsítani. Természetesen felvásárlási nehézség jelentkezik, különösen az év utolsó negyedében majd, amikor elkövetkezik október, november, december, szinte krónikus lehet a sertésfelfutás az állományoknál és akkor súlyos helyzet következhet be az értékesítés területén. Kialakult egy ellentmondás, amikor egy felfutott állattenyésztést egy gyenge növénytermesztés következtében kialakult rossz takarmánypozíció követ, egy biztató, jó növénytermesztési gazdasági évet igényelne.