Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-14

1067 Az Országgyűlés 14. ülése, 1972. december 12-én, kedden 1068 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 7 perc híján másfél órára, tehát délután 3 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.38—15.04. Elnök: APRÖ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Pullai Árpád képviselőtársunknak adom meg a szót. PULLAI ÁRPÁD: Tisztelt Országgyűlés! Eseményekben gazdag időszakban ülésezik parlamentünk. Közvéleményünk belpolitikai élesünket fokozott figyelemben részesíti. Ez nemcsak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt álló jövő évi munkára is. A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Engedjék meg, hogy ezek közül kettőt külön is megemlítsek. Mindannyiunknak maradandó élménye a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása hazánkban. Pártunknak, népünknek szóló megtiszteltetésnek tekintjük, hogy a küldöttséget személyesen Brezsnyev elvtárs, a nemzetközi élet kiemelkedő személyisége, a magyar nép jó barátja vezette. Tárgyalásainkat a nyíltság, a szívélyesség és az elvtársi egység szellemében folytattuk ; azok kölcsönösen hasznosak és sikeresek voltak. Az összes tárgyalt kérdésben ezúttal is teljes elvi nézetazonosság és politikai egyetértés nyilvánult meg pártjaink, kormányaink, országaink között. Munkásosztályunk, népünk mint a szocializmus építője, következetes híve és ápolója a magyar—szovjet barátságnak, a küldöttség valamennyi részvevőjét a kipróbált barátnak, a nagyon közeli harcostársaknak kijáró méltó fogadtatásban részesítette. Mind a tárgyalások, mind a fővárosban és az ország más részein lezajlott találkozások egyaránt demonstrálták szövetségünket és barátságunkat. Mindenki számára megmutatták, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak, eltéphetetlenek, és a jövőt tekintve továbbfejlődésük lehetőségei szinte korlátlanok. Jó távlatokat vázoltunk fel együttműködésünk minden fontos területén. Tárgyalásaink, bár kétoldalúak voltak, s közvetlenül a két pártot, országot érintették, nagy és megérdemelt visszhangot kaptak külföldön is. Elsősorban a baráti, szocialista sajtóban és közvéleményben — ami természetes. De a nyugati hivatalos hírközlő szerveknek, a polgári lapoknak is el kellett ismerniük, hogy a budapesti látogatás és a tárgyalások eredményei fontos állomást jelentenek a zavartalan és alkotó légkörű magyar—szovjet viszonyban. Ennek megvan a maga nemzetközi jelentősége is. A másik esemény, amire utalni kívánok, pártunk Központi Bizottságának novemberi ülése. Mostani vitánkat segíti, hogy a Központi Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kongresszus óta végzett társadalmi és gazdasági építőmunkát. Mi szolgáltatott indítékot erre? Egy gyakorlatias szempont. A párt X. kongresszusát két esztendeje tartottuk. A végrehajtásban most érkeztünk el a félidőhöz. Itt volt az ideje és megvolt a szükségessége, hogy tapasztalatainkat rendszerezzük, áttekintsük, az eredményeket összegezzük, fogyatékosságainkat feltárjuk és kijavítsuk. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés természetéből eredően pénzügyi tételein keresztül elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetéssel szemben követelmény, hogy igazodjék ötéves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reálisan, jól tükrözze az elért eredményeket, valamint a soron következő feladatokat. Előirányzatai álljanak összhangban adottságainkkal és lehetőségeinkkel. Most itt közösen és felelősen állást kell foglalnunk: megfelel-e költségvetésünk azoknak a gazdaságpolitikai törekvéseknek, -amelyeket Központi Bizottságunk állásfoglalása meghatározott? Állást kell foglalnunk abban is, hogy az országnak mire van pénze, hol kell megvonnunk a határt a költségvetéssel szemben támasztható igényeknél. Mivel a költségvetés tételei révén gazdaságunk, társadalmunk minden területével kapcsolatban áll, s minden állampolgárt érint, vitáján szükségszerűen felvetődnek fejlődésünk, társadalmi életünk összes főbb kérdései. A tények sokoldalú vizsgálata alapján pártunk Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott,. hogy előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Állásfoglalásában országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. IV. ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb területeken tervszerűen teljesültek. Népgazdaságunk alapvetően a X. kongresszus által megszabott követelmények szerint lendületesen fejlődik. Irányítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista építést. Eredményeink megalapozzák népünkben a szocialista nemzeti büszkeség érzését, ami nagy előrevivő erő és része szocialista nemzetköziségünknek is. Ahhoz, hogy egy nép büszke lehessen arra, amit elért, megalkotott, az kell, hogy minden munkahelyen számon tartsák és érdeme szerint meg is becsüljék mindenkinek a munkáját; méltassák figyelemre a helyi munkaközösségek sikereit. Ebből születik meg társadalmunk közös felelőssége és népünk jogos nemzeti büszkesége. Az is kell, hogy minden arra illetékes — a sajtó is — egyértelműen, hitelesen tárja közvéleményünk elé szocialista fejlődésünk tényeit. És az is kell, hogy a közvélemény ítélje el azokat, akik abban a tévhitben élnek, hogy az a „sikk" és a „bátorság", amikor a kákán is csomót keresnek, és minden örömnek keserű szájízt kölcsönöznek. Tisztelt Képviselőtársak ! A kongresszusi határozatok, a negyedik ötéves terv megvalósítása közben vannak gondjaink is. A tisztánlátás és a helyes cselekvés kialakításához szükséges ezek körültekintő vizsgálata. A gondok egy része objektív okokból ered: a fejlődés belső természetéből, abból, hogy nemcsak korábbi ellentmondások feloldásával jár együtt, hanem újak keletkezésével is. És ez a belátható jövőben is így lesz. Többféle ellent-