Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

iOO? Az Országgyűlés 13. ülése, l97à. október ii-én, szerdán 1008 hogy szarvasmarha-állományunkat alapvetően a tej- és a hústípusú irányokba fejlesszük tovább, és ennek megfelelő, iparszerű technológiai rendszereket alakítsunk ki. Ez az egyik lehetséges útja annak is, hogy megszüntessük az olyan gondokat, problémákat, amelyekről Gócza elvtárs is beszélt felszólalásában. A harmadik kérdéscsoport, amellyel foglalkozni szeretnék: a szőlő- és gyümölcstermesztés problémái. Több felszólaló elvtárs foglalkozott a szőlő- és gyümölcstermesztés helyzetével és az ott mutatkozó problémákkal. Ez is bizonyítéka annak, hogy soron következő feladataink között az egyik alapvető kérdés ezen ágazatok helyzetének elemzése és a fejlődés feltételeinek újszerű, újbóli meghatározása. Éppen ezért köszönöm Lakatos, Molnár és Pethő elvtársaknak és más elvtársaknak, hogy objektív értékelésükkel időben kívántak bennünket figyelmeztetni arra, hogy ezen ágazatok területén is elérkeztünk a tennivalók sürgős meghatározásához. A szőlő- és gyümölcstermelésben jelenleg a termelés nem kielégítő színvonala okozza a legnagyobb problémát. Ennek előidézésében természetesen számos körülmény játszott közre. Ezek közül néhányat szeretnék megemlíteni. Az egyik ilyen, hogy ültetvényeink, sem a szőlő-, sem a gyümölcsültetvényeink korösszetétele nem megfelelő. Még mindig nagy a hagyományos rendszerben telepített, úgynevezett öreg és hanyatló termőképességű ültetvények aránya. A másik az, hogy a tápanyagellátás szintje csak az állami gazdaságok és az átlagot meghaladó anyagi helyzetű termelőszövetkezetek ültetvényeiben kielégítő. A harmadik tényező a növényvédelemmel kapcsolatos. Nincsenek meg mindenhol a biztonságos, megfelelő időben végzett védekezés feltételei. Problémát jelent szőlő- és gyümölcstermelésünk faj- és fajtaszerkezete is. Bortermelésünkben éppen ezért az utóbbi időben évről évre csökken az olcsóbb tömegborok aránya és az ilyen jellegű borokból az igényeket már az idén nem tudtuk kielégíteni. Felmerült a hozzászólásokban, hogy a támogatás megszüntetése, illetve mérséklése mennyire játszott közre a jelenlegi helyzet kialakulásában. A támogatások csökkentésével és mérséklésével elsősorban azt kívántuk szolgálni, hogy a további telepítések csak azokon a területeken és olyan gyümölcsfajokban és fajtákban jöjjenek létre, amelyek értékesítése összhangban van a népgazdaság igényeivel. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy szabályozó rendszerünknek továbbra is ilyen irányba kell a jövőben is ösztönöznie. A feltételek változtatása nyomán — és megítélésünk szerint elsősorban a termelési színvonalban előbb jelzett problémák hatására — azonban a telepítési szándék a tervezettnél nagyabb mértékben esett vissza. Erről van a minisztériumnak is tudomása! Ugyanakkor a minimális telepítéseknek a többszörösét teszi ki az évenként kivágott ültetvények területe. A helyzet e tekintetben — különösen a szőlőtermelésben — valóban aggasztó. A közelmúltban már tettünk kezdeti lépéseket a problémák rendezésére. Az elmúlt évben a borgazdasági vállalatok trösztje emelte a borszőlő, a must és a bor felvásárlási árát. Ez évben rendeztük a gazdaságosan nem üzemelhetethető szőlőés gyümölcsültetvények kedvezményes selejtezésének feltételeit. Tudjuk, hogy ezek az intézkedések csak részmegoldásoknak tekinthetők és a problémák mélyrehatóbb és elemzőbb orvoslására van szükség. Éppen ezért a minisztériumban, mármint a MÉM-ben, az érdekeltek bevonásával ez évben széles körű elemzést indítottunk be. Ennek keretében külön figyelmet fordítunk a szakszövetkezetek, köztük a tokaji szakszövetkezetek helyzetére, figyelemmel azokra a problémákra, amelyekre Imri Gyula elvtárs hívta fel figyelmünket. A munka folyamatLan van, amelynek eredményeit, a szóban forgó ágazatok helyzetének javítására irányuló intézkedések körét még ez évben a kormány elé terjesztjük. A negyedik kérdéscsoport, amellyel szintén foglalkozni kívánok: a termelésfejlesztési és gazdálkodási színvonal emelésének emberi feltételei. Öröm mindannyiunk számára, hogy valamennyi felszólaló szólt a termelésfejlesztés emberi feltételeiről. Ez — úgy hiszem — természetes is. hiszen feladataink sikeres megoldása döntően az emberi szorgalmon, hozzáértésen és alkotókedven múlik. Elmondhatjuk, hogy ágazatainkban rövid idő alatt hatalmas szellemi energia halmozódott fel. Ismertettem azokat a számokat, amelyek az egyetemi, a főiskolai, a középfokú végzettségűek és a szakmunkások számára utaltak. Mégis jogos a felvetés sok felszólaló részéről — így Pethő Ferenc, Angyal János és Farkas Pál elvtársak részéről —, hogy javítani kell az igényeknek megfelelő szakmunkásképzést és a technikusellátottságot. A termelésfejlesztés emberi feltételeihez tartozik a munkakörülmények javítása és a munkadíjazáson belül az anyagi ösztönzés javítása is. A „Több és jobb termelésért -több anyagi és erkölcsi elismerés!" elve és gyakorlata következetesebb érvényesítéséről úgyszintén gondoskodnunk kell. Ebben a témakörben köszönöm Hargitai Katalin elvtársnő felszólalásában azt az emberi hangot és törődést, ahogy ecsetelte a mezőgazdaságban élő fiatalok problémáit, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek élet- és munkakörülményeit. Az ifjúsági törvény számunkra nemcsak kötelező, hanem annak érvényesítése elemi érdekünk is. Hiszen megítélésünk szerint másként a legszükségesebb emberi utánpótlást sem tudjuk biztosítani, főleg a mezőgazdaság részére ! Éppen ezért ennek megfelelő programot dolgoztunk ki területünkre vonatkozóan az ifjúsági törvény végrehajtásával összefüggésben. Üzemeink vezetői, szakemberei, és általában a falusi értelmiség valóban derekas munkát végeztek. Több ezer nagyüzemi gazdaság alapjait rakták le, és gazdálkodásukat megszilárdították. Éppen ezért megérdemlik társadalmunk elismerését, és azt, amit Hargitai elvtársnő külön is kiemelt, hogy javítsuk még fokozottabban életkörülményeiket, hogy nagy és felelősségteljes munkájukat még inkább akadálytalanul végezhessék el. Végül, ötödik kérdésként az élelmiszerellátással kapcsolatban szeretnék említést tenni. A képviselő elvtársak helyeslik azt az alapvető tö-