Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-13
975 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972. október 11-én, szerdán 976 eredménnyel fog járni. De a következő gazdasági évben jelentős előrelépés történik a cukorrépa-termelésben is. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemei az országos elvárásnak megfelelően segítik elő a következő évben a cukor hazai termésből történő előállítását, s mintegy 3 ezer hektárral szerződtek több területre a termelésfejlesztési intézkedések és a megjavult közgazdasági ösztönzők hatására. Számításaink szerint megvan a reális alapja annak is, hogy az ötéves terv hátralevő időszakában megyénkben a tehénállomány mintegy 10 százalékkal, s ezáltal a tej- és hústermelés is növekedjék, figyelembe véve a tej- és a hústermelői árrendezést, valamint a beruházásokhoz és a takarmány termesztéshez nyújtott — az üzemi fejlesztési alapokat kiegészítő — állami támogatást is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos intézkedések anyagi kihatásait megvizsgáltuk, és számításaink szerint megállapíthatjuk, hogy a különböző támogatások összege és a jövedelemelvonó intézkedések egyenlege megyénkben több mint 90 millió forinttal segíti elő az ágazat fejlesztését évenként, és ezzel a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezősége 10—14 százalékos szintre emelhető. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés új szakaszába lépett. Kialakulóban van az úgynevezett iparszerű termelés mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztés több ágában. A sok gonddal felépített szakosított állattenyésztő telepek és a jövőben felépülők joggal nevezhetők tej- és húsgyáraknak. Ezekben már nem a fizikai erőkifejtés, hanem az emberek szellemi tevékenysége az elsődleges. Megyénkben is nagy számban épültek ilyen telepek. Természetes az is, hogy ma még nagy szükség van az egyszerűbb és kevésbé fejlett technológiával működő telepek rekonstrukciójára, örvendetes, hogy ha kissé elkésve is, de már ebben is fokozódott az üzemek érdekeltsége. Elterjedőben vannak a növénytermesztésben a zárt rendszerű, legfejlettebb technológiával dolgozó termesztési eljárások. Megyénkben a kukoricaterület egyharmadán már ilyen termesztés folyik. Most van kialakulóban — állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kooperációjában — a cukorrépa zárt termesztési rendszere. Hasonlóan tevékenykedünk a lucernatermesztés fejlesztésén, s a jövő évben szeretnénk beindítani a rizstermesztés zárt technológiai rendszerét is. Ezek kialakításához, eredményes működéséhez a jövőben is kérjük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól azt a segítséget, amelyet eddig is igyekezett sokoldalúan biztosítani. Az elért eredmények mellett szólnom kell a gondokról is. — Az egyik az, hogy a megye élelmiszeriparának fejlődése lassú, nem tartott lépést a mezőgazdaság fejlődésével. Különösen vonatkozik ez a hús- és tejfeldolgozásra. Az ágazat vezetőivel együtt erőfeszítéseket tettünk az állami ipar fejlesztésére, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek társulásában ilyen feldolgozó kapacitások létrehozására. A már eddig létrehozott egy húsfeldolgozó és négy tejfeldolgozó társulás mellett kialakulóban van az ötödik tejfeldolgozó társulás is, azonban még így is feszültség jelentkezik a nyersanyagtermelés és a feldolgozás között. Ez a feszültség húshál már most fennáll, tejnél pedig az ötéves terv. végére előreláthatóan mintegy 75 000 hektoliter lesz a feldolgozó kapacitáshiány. A meglevő feldolgozó kapacitás hatékony kihasználását akadályozza az is, hogy a megyében kevés a technológiai hűtőkapacitás és nincs hűtőtároló. Szólnom kell arról is, hogy a legfejlettebb technológiai rendszerek kialakítását, illetve hatékony működését nehezíti a nagy teljesítményű, a munkagéprendszereket egyszerre üzemeltető — traktorok kevés száma, és esetenként a nagy teljesítményű munkagépek hiánya is. Az, hogy a műtrágyázásban nem mindig sikerül a meglevő színvonalat és összetételt kialakítani, nem minden esetben az üzemi törekvéseken, hanem az egyes komponensek hiányán múlik. — Lassan halad előre az öntözés gépesítésében az élőmunka-takarékos megoldás elterjesztése. — Lényegesen kevesebb szakember dolgozik a mezőgazdaságban, mint amennyit erre a pályára képeztek ki az ismert okoknál fogva. Továbbképzésüket az eddigieknél ütemesebben kell folytatni. — A gondok egy része abból is származik, hogy a mezőgazdasági üzemek között a fejlettségbeli színvonalkülönbség nem mindig a természeti, közgazdasági adottságok különbözőségéből adódik, hanem a korszerűtlen vezetésből, munkaszervezésből, a műszaki fejlesztés elhanyagolásából, * a mának élésből. Ezért megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk az ilyen gazdaságokkal, és úgy vélem, a jövőben ezt még inkább tenni kell, hogy segítsük és ösztönözzük őket legalább az átlagszínvonalra való felemelkedésben. — Tapasztalatunk az, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszere a termelőszövetkezetek gazdálkodását segíti, azonban az adottságokból eredő hátrány csökkentését kevésbé teszi lehetővé. Nem tudtuk megoldani ezeknél a gazdaságoknál a kitűzött célt, a műszaki fejlesztés megfelelő támogatását. Ezért az •— ország teherbíró képességének függvényében — javasoljuk olyan egyszeri támogatás lehetőségének a biztosítását, amellyel a legalapvetőbb műszaki fejlesztést ezekben az üzemekben tervszerűen ütemezve megvalósíthatnánk. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időben megyénkben az átlagnál többet foglalkoztunk az élelmiszer-gazdaság problémáival. Gazdaságaink azt a reális célt tűzték maguk elé, hogy 1975-re búzából tartósan érjük el a 34—35 mázsa hektáronkénti átlagtermést, kukoricából a 40—45 mázsát, és az egy tehénre jutó tejhozamban a 2800 kilogrammot, az állomány már vázolt fejlesztése mellett. )