Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-11
849 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 850 szaszarítására. Éberen kell figyelnünk az élet által létrehozott új jelenségeket, és ezeket osztályozva a jognak megfelelően úgy kell támogatni, vagy gátolni, hogy eközben minél kevesebb zaklatásnak tegyük ki az állami szerveket és az állampolgárokat. Vagyis a munka színvonalasan végzése az ügyészségre is kötelező szabály marad. Kérem, hogy az ügyészségről szóló törvényjavaslatot, valamint az ügyészi szervezet kétéves munkájáról szóló beszámolómat elfogadni szíveskedjenek. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 16.33—16.55. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz egy képviselőtársunk, dr. Mátay Pál jelentkezett hozzászólásra. Képviselőtársamnak a szót megadom. DR. MÁT AY PÁL: Tisztelt Országgyűlés, kedves Képviselőtársaim! örömmel üdvözlöm a napirenden levő törvényjavaslatot. Jelentőségét Gonda elvtárs előterjesztésében, Szénási elvtárs felszólalásában már hangsúlyozta. Az eddigieken túlmenően én arról az oldalról szeretném megvizsgálni a javaslatot, hogy megfelel-e azoknak a céloknak, amelyeket az állámélet továbbfejlesztésével és a törvényesség fokozottabb biztosításával kapcsolatban állítottunk magunk elé. Az állami élet továbbfejlesztését a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladataként jelölte ímeg pártunk X. kongresszusa. Azért központi feladat ez, mert a továbbfejlesztés célja, hogy hatékonyabb legyen az állami szervek tevékenysége, kevesebb legyen az átfedés, a párhuzamosság az állami szervek tevékenységében, világosabb és számon kérhetőbb legyen az állami szervek feladatainak meghatározása, növekedjék az állami szervek és az állami szervekiben dolgozó, közhivatalokat ellátók felelőssége. Ha azt vizsgáljuk, hogy az ügyészi törvényjavaslat e célokat szolgálja-e, akkor az a válasz rá, hogy igen. Miért? Mert megteremti a hatékonyabb ügyészi tevékenység féltételeit. Szénási elvtárs elmondotta, hogy alapvető funkcióiban nem változik az ügyészség feladatköre, de a törvényjavaslat azzal a helyes rendezőelvvel, amely szerint az egyes felügyeleti körökben pontosan meg kell határozni a felügyelet szervi és tárgyi határát, jól körülhatárolható módon szabta meg az ügyészség feladatkörét, s ezzel konkrétabbá, elvégezhetőbbé és számonkérhetőbbé tette az ügyészség feladatait. Jelentősen csökkenti a törvényjavaslat az átfedéseket azzal, hogy figyelemmel van arra, hogy a legutóbbi években alkotott törvényekben már kialakult a törvényességi felügyeletben egy ésszerű szereposztás. A szereposztáson belül kialakult a helyes elrendezés, hogy a törvényességet minden jogalkalmazási területen elsősorban az úgynevezett belső garanciák rendszerébe tartozó szerveken keresztül kell biztosítani, vagyis a felettes szerveken, az irányító szerveken és a felügyeleti szerveken keresztül. Ezeknek a szerveknek a tevékenységét segíti a törvényességi szereposztásban az úgynevezett külső garanciák közé soroló ügyészi törvényességi felügyelet. Ez a rendezés csökkenteni fogja a bürokráciát, csökkenteni fogja az átfedéseket, de semmit sem csökkenti az ügyészség munkáját, ellenben szaporodik azoknak a száma, akik az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a törvényességre. Segít a törvényjavaslat a párhuzamosságok kiküszöbölésében is. Azzal például, hogy a gazdasági és egyéb jogalkalmazó szerveknél a törvényességi felügyelet tárgyi hatályát a törvényjavaslat a munkaviszonynál, a szövetkezeti tagsági viszonynál, továbbá jogszabály felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseknél szabta meg, megszünteti a párhuzamosságot más általános, külső ellenőrzést gyakorló szervek, például az ügyészség és a Népi Ellenőrzési Bizottság között. Jónak tartam tehát a törvényjavaslatot, mert megteremti az átfedésekkel és párhuzamossággal kevésbé terhes, hatékonyabb ügyészi munka feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! Államszervezés! gyakorlatunkban kialakult törvényességi felfogás szerint a törvényesség megtartása minden állami szerv feladata. Ezt biztosítani hivatott a törvényességi garanciák rendszere. Az állampolgárok azonban, amikor törvényes jogaik és törvényes érdekeik védelméről van szó, nem gondolkodnak külső vagy belső garanciarendszerekben. Állampolgáraink az elmúlt másfél-két évtizedben hozzászoktak ahhoz, hogy ha sérelmük van, a párt-, a kormányszervekhez, a tanácselnökökhöz, vagy az ügyészséghez fordulnak segítségért. Az ügyészség működését a törvényesség megtartása • kérdésében a párt és a kormány politikája és gyakorlata mellett egyik fő garanciának tartja. E körben szerzett jó tapasztalat pedig biztonságérzetet adott állampolgárainknak. Ezért nagyon jó, hogy az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően egyik fő feladatunkként jelöli meg a törvény az állampolgári jogok védelmét. Tudjuk jól, hogy az utóbbi években alkotott törvények sora adott biztosítékot az állampolgári jogok érvényesülésére. E biztosítékok mellett azok támogatására és segítésére azonban meg kellett teremteni annak biztosítékát is, ha netalántán valamely szerv elmulasztaná törvényességi kötelességét, akkor legyen, aki azt pótolja. Ilyen biztosítékot hozott a ma délelőtt tárgyalt bírósági szervezeti törvény és ilyen biztosítékot ad az állampolgárok számára a jelen törvényjavaslat is. Jó tehát a törvényjavaslat, mert az állampolgárokban erősíti a törvényes jogaik érvényesülésével kapcsolatos biztonságérzetet. Amikor az államélet továbbfejlesztése során különböző szerveinket úgy alakítjuk ki,