Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-11
833 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 834 lalkozási betegségekből eredő perekben a felelősség elbírálásánál szigorú mértékkel mént. Fontos feladatának tartotta, hogy a munkáltatókat a munkafeltételek javítása, a munkavédelem fejlesztése terén fokozott erőfeszítésre serkentse. Tisztelt Országgyűlés! Az ítélkező és elvi irányító tevékenységben, valamint a panaszügyek intézésében nem merült ki a Legfelsőbb Bíróság munkája. Tevékenyen részt vettünk a kodifikációs munkaprogram megvalósításában, nemcsak azzal, hogy észrevételeket tettünk a jogszabályok tervezetére, hanem azáltal is, hogy közvetlenül bekapcsolódtunk a jogszabályokat előkészítő bizottsági -munkálatokba. Ilymódon jól hasznosítottuk a gyakorlati tevékenységünk során szerzett gazdag tapasztalatainkat, megfigyeléseinket. Munkánk eredményességét nagymértékben fokozta a Legfelsőbb Bíróságnak az Igazságügyi Minisztériummal és a Legfőbb Ügyészséggel kialakult közvetlen, folyamatos és kölcsönös segítőkészségtől áthatott kapcsolata. E termékeny együttműködés — amelynek számos megnyilvánulása volt — jelentősen elősegítette a társadalmi összefüggések alaposabb megismerését, az elvi állásfoglalások jobb megalapozását. Nagy súlyt helyeztünk a megyei bíróságokhoz fűződő kapcsolataink továbbfejlesztésére, de gyümölcsöző volt azokkal a más szervekkel való kooperációnk is, amelyekkel az elvi állásfoglalásaink előkészítése során kapcsolatba kerültünk. Ezúttal is köszönetemet fejezem ki azért az értékes támogatásért, amelyben a más szervekkel való együttműködésünk során részünk volt. Tisztelt Országgyűlés ! Számadásunk . egyben készülődés is az elkövetkező időszak feladatainak megoldására. Népi demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjének, nem különben az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek következetes bírósági védelme újabb és újabb erőfeszítést, sok-sok hozzáértést és tudományos igényű munkaszervezést igényel. Meg kell birkóznunk azzal a feladattal, amelyet két új kollégiumnak, a gazdasági kollégiumnak és a munkaügyi kollégiumnak a Legfelsőbb Bíróság szervezetébe való beépítése jelent. A gazdasági döntő bizottságok és a területi munkaügyi döntőbizottságok megszűnése, feladataiknak a bíróságok által történő átvétele az ítélkezési gyakorlat egységének biztosításáról való fokozott gondoskodást tesz szükségessé. Ez nagymértékben megnöveli az elvi irányítás súlyát, a vele szemben támasztható elvárásokat. A törvényesség és az igazság eszméjének gondozása, a kíméletlen harc minden káros jelenség ellen, rendkívül felelősségteljes, s egyben megtisztelő feladat. Az ezzel járó terhet örömmel vállaljuk, s nem csökkent kitartással munkálkodunk az alkotmányban és a most megalkotandó bírósági szervezeti törvényben megszabott feladatok egyre magasabb szinten való teljesítésén. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el, javasolom, hogy a bíróságokról szóló törvényjavaslatot emelje törvényerőre. (Taps.). ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra több jelentkező nincs, a vitát bezárom. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter kíván szólni. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Képviselő Elvtársak! Bár nagy pohár vizet kaptam, azért engedjék meg, hogy a válaszom rövid legyen. A képviselő elvtársak kifejezésre juttatták egyetértésüket a törvényjavaslattal. Köszönöm az egyetértést és a támogatást. Amit a felszólalásukban érintettek, mind nagyon fontos kérdések, amelyekkel már eddig is foglalkoztunk, és természetes, hogy a jövőben is foglalkoznunk kell. A felszólalásokból csak a következőkre szeretnék kitérni, a következőket szeretném megemlíteni: Lakatos Pál elvtárs a törvénytisztelet erősítésének, fokozásának a feladatairól szólt. Nezvál elvtárs a bírósági munka megítélésének néhány kérdéséről beszélt. Vagy amit Zámbó elvtárs mondott, hogy időben fogjunk hozzá a most elhatározandó szervezet kialakításához, átalakításához, a bírák választásához, azért, hogy ez az átállás, ez az új helyzet ne okozzon zökkenőt az igazságszolgáltatás munkájában. MindHmind olyan kérdések, amelyek a jövőben előttünk állanak, és amelyekkel valóban a kérdések komolyságának megfelelően kell foglalkozni. Ide érteném még természetesen azt is, amit Zámbó elvtárs a védelemmel, az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatosan mondott. Ami az önkiszolgáló boltokban történő lopásokkal kapcsolatos, ennek a kérdésnek a jogi szabályozásával összefügg, diplomatikusan azt lehet megállapítani, hogy ezt a rendelkezést nem fogadták egyértelműen és hogy úgy mondjam, megoszlanak a vélemények a kérdés jogi rendezését illetően. Én értem, amit Zámbó elvtárs mondott, hiszen nyilvánvaló, hogy nem a tolvajok védelméről akart itt szólni, hanem azt hiszem, abban alapvetően igaza van, hogy vigyáznunk kell arra, hogy a verebekre ágyúval ne lövöldözzünk. Ugyanakkor még az elmúlt fél esztendő tapasztalata vagy tapasztalatai az én véleményem szerint nem mindenben elegendőek arra, hogy holnap, vagy holnapután, vagy egy hónap múlva elhatározzuk, hogy esetleg más módon szabályozzuk a kérdést. Addig is természetesen, amíg a kérdés ismételten napirendre nem kerül, a bűnüldöző szervek, a rendőrség, ügyészség, bíróság, olyan eszközökkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra a fokozottabb differenciálást ezeknek a kérdéseknek a megítélésében. Teljesen egyetértek Szakács elvtárssal is egészében, de különösen abban, amit a bíróságok munkája irányításának aktuális feladatairól és kérdéseiről mondott. Kedves Elvtársak! A jogi bizottság írásban előterjesztett javaslataival egyetértek, én is ajánlom elfogadni ezeket a módosító javaslatokat. Azt kérem befejezésül, hogy a módosító javaslatokkal, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt a tisztelt Országgyűlés fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot abban a biztos tudatban, hogy ez az új törvény újabb lépés lesz államéletünk és a
