Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-11
821 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 822 ügyi és a gazdasági bíróság a fejlődés követelményeivel lépést fog tudni tartani, és a változás a magasabb színvonalú munkában fog jelentkezni. Ennek azonban fontos feltétele, hogy az új szervezeti keretek megteremtéséhez időben fogjunk hozzá, gondosan végezzük el, hogy különösen a nagyobb számú dolgozót érintő munkaügyi eljárások gyorsasága ne csökkenjen. A napirenden levő törvényjavaslat a társas bíráskodás rendszerét mint kizárólagos rendszert ésszerűen feloldja és bizonyos esetekben megengedi, hogy egy hivatásos bíró ítélkezzen. Ezt helyeslem, mert nyilvánvalóan ésszerű eljárásbeli differenciálást tesz lehetővé. Már az 1972. január 1-én hatályba lépett BTK előre vetítette ennek szükségességét a bűncselekményeknek bűntettre és vétségre történt szétválasztásával. Ha valahol, akkor az ítélkezési munkában igen nagy jelentősége van a differenciálási lehetőségeknek, mert a helyes végrehajtás mindig az élethez,."a realitásokhoz való közeledést eredményez. A helyesen differenciáló gyakorlat a felelősségre vonást mindig az összes körülményekhez, a bűncselekmény tárgyi súlyához, társadalmi veszélyességének fokához igazíthatóvá teszi. Ezzel az igazságszolgáltatás hatékonyságát fokozza, ez a jogkeresőknek, a jogalkalmazóknak egyaránt érdeke. Ebbe a gondolatkörbe tartozik, ha nem is a bíróságokról szóló törvényjavaslattal függ össze szorosan, az alábbi észrevétel. Ismeretes, hogy a módosított BTK az 500 forinton aluli kárt okozó lopással elkövetett szabálysértések köréből kiemelte az ún. önkiszolgáló bolti lopásokat, ezért január 1-től bűncselekményként rendeli büntetni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a bűncselekményt nem a szokásos visszaeső bűnözők, sőt nem is elsősorban az egyébként kifogásolható életvitelű személyek követik el. Győr-Sopron megyében 98 személlyel szemben jártak el ez év első öt hónapjában. Ezek közül 3 személy Volt büntetett előéletű. Az eltulajdonított dolgok értéke a már említett 98 esetből 82 esetben nem éri el az 50 forintot, kétharmada a 30, egyharmada pedig 10 forint érték alatt van. A megyében az önkiszolgáló boltokban az említett személyek által eltulajdonított áruk értéke összesen 3860 forint. Ezzel szemben a kereskedelmi dolgozók által elkövetett károkozások, a vásárlók különböző megkárosítása az esetek túlnyomó többségében szabálysértésként, vagy fegyelmi úton rendezhető. Véleményem szerint az ilyen jellegű cselekményeknek annál is inkább nagyobb a társadalmi veszélyessége, mert mint alkalmazott, beosztásával visszaélve, követi el a károkozást. Az elmondottak alapján megfontolásra ajánlom az említett jogszabály-rendelkezés felülvizsgálatát, hogy nem kellene-e megváltoztatni még az új BTK elfogadása előtt. Annál is inkább teszem ezt, mert ismerem a bíróságok gyakorlatát ezekben az ügyekben. Többségében tárgyalás tartása nélkül végzésben szabják ki a néhány száz forintos pénzbüntetést. Például a megyében a 46 vádemeléssel befejezett ügyben az ügyészségek kezdeményezésére 37 esetben tárgyalás mellőzésével szabtak ki pénzbüntetést. Véleményem szerint ezek az ügyek társadalmi, politikai érdeksérelem nélkül, mint ahogyan korábban, szabálysértési vonalon is megoldhatók lennének, és akkor nem terhelnék az egyébként is túlterhelt, jelentős létszámhiánynyal küzdő bíróságokat, ügyészségeket, ezekkel a viszonylag nem jelentős ügyekkel, az állampolgárokat pedig megkímélnénk a bírósági büntető eljárástól és ennek következményeitől. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek a törvényjavaslatnak a bírák választásával kapcsolatos rendelkezésével is. Ezzel a rendelkezéssel az Országgyűlés a bíráknak nemcsak a tekintélyét, megbecsülését növeli, hanem elsősorban biztosítékot teremt a bírói függetlenség maradéktalan érvényesítéséhez. Ez dolgozó népünk egészének érdeke, ezen belül elsősorban a jogkereső állampolgárok és szervezetek, valamint a büntető ügyekben eljárás alá kerülő vádlottak legközvetlenebb érdeke. A bírói függetlenség szocialista tartalmú megvalósulása, hogy a bírák csak a törvényeknek és más jogszabályoknak vannak alárendelve. Ez a törvényesség a jogbiztonság érvényesülésének jelentős biztosítéka, lehetővé teszi, hogy a bírói döntésekben különböző indítékú és helyi befolyásolás ne érvényesülhessen. Természetesen a bírákat ez a jogállásuk arra kötelezi, hogy felelősségteljes munkájukat mindig, s minden körülmények között a nép szolgálatában és érdekeivel összhangban, a szocializmus elvei alapján végezzék. A törvényjavaslat 9. szakaszának első bekezdése a vádlottat megillető jogáról szól. A hatályos szervezeti törvény ezt a jogot a bírói eljárás során biztosította. A jelen törvényjavaslat ilyen megkötést nem tartalmaz, nyilvánvalóan abból a megfontolásból, hogy a védelem joga a vádlottat az egész büntető eljárás tartama alatt megilleti. Ezzel a rendelkezéssel teljesen egyetértve csupán egy megjegyzést tennék. A tapasztalat azt mutatja,« hogy lényeges különbség van a védelem ellátásának színvonala tekintetében aszerint, hogy kirendelés vagy meghatalmazás alapján jár el az ügyvéd. Kirendelés esetén gyakran csak passzív szemlélődő az ügyvéd, legtöbbször a féllel a bírósági folyosón találkozik a kitűzött tárgyalás megkezdése előtt néhány perccel. Az ügyet maga is a tárgyaláson ismeri meg és gyakori az a helyzet is, hogy a másodfokú tárgyalásra már másik ügyvéd megy el. Véleményem szerint keresni kell jobb megoldást arra, hogy az ügyvédi munka minden ügyben egyformán, az elvárható színvonalon legyen, akár kirendeléses, akár meghatalmazott ügyvédi tevékenységről van szó. A törvényjavaslattal egészében és részleteiben is egyetértek, a határozathozatalnál elfogadása mellett szavazok. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.14—14.54; Elnök: DB. BERESZTÓCZY MIKL0S.)