Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-11

815 Az Országgyűlés 11. ülése, j róságok feladataként, hogy a bíróság védi és biztosítja a Magyar Népköztársaság állami, tár­sadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok, valamint az állami, társadalmi és gazdasági szervek jogait és törvényes érdekeit. Neveli az állampolgárokat a törvények tiszteletére, az ál­lampolgári fegyelemre és a társadalmi együtt­élés szabályainak megtartására. Ezzel kapcsolatban különösen figyelemre méltó az, hogy a javaslat a törvények tiszteletét ennyire kiemeli. Régebben is ismert fogalom volt a törvény tisztelete, az utóbbi években azonban mintha kissé megfeledkeztek volna ró­la, pedig igen fontos követelménye ez az állam­polgárokkal szemben, különösen akkor, amikor hazánkban szocialista jogrend uralkodik, szo­cialista jogszabályok megalkotása történik, ami­ből eleve is következik, hogy azok több tisztele­tet, hozzájuk való alkalmazkodást, a jogszabá­lyok megtartását igénylik. Szükségszerűen tehát helyes, hogy a javas­lat ezt a követelményt is tartalmazza. Ami pedig az állampolgároknak az állampolgári fegyelem­re és a társadalmi együttélés szabályainak meg­tartására való nevelését illeti, ezt a feladatukat a bíróságok eddig is teljesítették. A jövőben azonban ezt tovább kell folytatniuk, mert mun­kájuk súlyánál és tekintélyüknél fogva ezen a téren valóban nagy társadalmi segítséget tud­nak nyújtani. Az igazságszolgáltatás alapelveit tartalmazó 6—14. §-ok rendelkezéseivel mindenben egyet kell érteni, mert azok* az igazságszolgáltatás de­mokratizmusának továbbfejlődését, a bírói hi­vatás gyakorlásának lehetőségét biztosítják. A 13. §. pedig a bírói tisztségeknek válasz­tással való betöltésére és a bírák visszahívható­ságára vonatkozó fontos rendelkezés, mert a bí­rák választása gyakorlatban eddig csak a legfel­sőbb bírósági bíráknál és a népi ülnököknél valósult meg, amire vonatkozóan a gyakorlat be­vált, és ha a javaslat törvénnyé lesz, általánossá válik a bírák választása is a gyakorlatban. A bírói függetlenségről a javaslat 14. §-a rendelkezik, amely pontosabban fejezi ki a füg­getlenség alapelvét, amikor kimondja, hogy a bíró csak a törvényeknek és más szabályoknak van alárendelve, azaz csakis a törvények és más jogszabályok alapján ítélkezhetik, az ügyek el­döntésénél senkitől utasítást nem fogadhat el. Az eddigieket a törvényjavaslat I. fejezete tartalmazza, míg a II. fejezet a bírósági szerve­zetet részletezi, amennyiben a járásbíróságok, megyei bíróságok, a munkaügyi bíróságok, a ka­tonai bíróságok, a Magyar Népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága, a közjegyzők jogállására és a bírósági határozat végrehajtására vonatkozik. A bírósági szervezetben új fogalomként je­lentkezik a munkaügyi bíróság, amelyre vonat­kozóan a 22—25. §-ok rendelkeznek. A javaslat­nak az Országgyűlés által történő elfogadása esetén munkaügyi bíróságok fognak működni a fővárosban és a megyékben a munkaügyi dön­tőbizottság, illetve a szolgálati felettes határo­zata, továbbá a szövetkezeti döntőbizottságok munkaügyi vitában hozott határozatai ellen be­nyújtott keresetek elbírálása végett és egyéb, a jogszabályok hatáskörébe utalt ügyekben. Dön­1972. június 23-án, pénteken 816 teni fog a munkaügyi bíróság, a vállalati, illetve szövetkezeti döntőbizottságok munkaügyi vitái­ban hozott jogerős határozat ellen benyújtott ügyészi óvás, valamint új eljárás kezdeményezé­se tárgyában is. A munkaügyi bíróságnál is egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló. ta­nács fog eljárni. A Legfelsőbb Bíróságnál mun­kajogi vitákban munkaügyi tanácsok ítélkez­nek. A munkaügyi bíróságok létesítésével kap­csolatos a törvényjavaslat 50 §-a, amely (2) be­kezdésében kimondja: a munkaügyi bíróságok működése felett a felügyeletet az igazságügy­miniszter a munkaügyi miniszterrel és a Szak­szervezetek Országos Tanácsának főtitkárával egyetértésben gyakorolja, ami érthető és indo­kolt is, hiszen a munkaügyi főfelügyeletet a munkaügyi miniszter gyakorolja, míg a dolgo­zók érdekképviseletét általában a szakszerveze­tek látják el. Az 51. §. az igazságügy-miniszteri jogkörrel kapcsolatban új rendelkezést tartalmaz, ameny­nyiben a jogerős bírósági határozatok ellen tör­vényességi óvás emelését kezdeményezheti, meg­állapításairól a bíróságokat tájékozhatja. Erre a törvénysértések megállapítása, valamint a jog­alkalmazás egységességének biztosítása végett van szükség. Az eddigi szervezeti törvénnyel szemben új rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat 53. §-a. Kimondja, hogy a bírákat a Népköztársaság El­nöki Tanácsa határozatlan időre választja. A legfelsőbb bírósági bírót és a katonai bírót er­re a tisztre kell megválasztani. Űj rendelkezés az is, hogy a bírót az igazságügy-miniszter je­löli. A törvényjavaslat előkészítése során felme­rült különböző kérdésekre a javaslat igen gya­korlati megoldást tartalmaz. A korábbi jogsza­bállyal szemben eltérés van annyiban, hogy a választás egyik feltétele az is, hogy az alsó kor­határ 23 évről 24 évre emelkedett, ami a hosz­szabb joggyakorlat megszerzéséhez indokolt. A népi ülnököknél ugyancsak 23-ról 24 évre tör­tént a választás korhatárának módosítása. Ezzel összhangban van a választási feltétel, a katonai bíróságok népi ülnökeinél a tényleges katonai szolgálatot teljesítő személyeknél nem feltétel a 24. életév betöltése, mert a katonák 18 évvel kezdik szolgálatukat a néphadseregben, az ülnö­kök pedig gyakorlati ismereteikkel és megfelelő élettapasztalatokkal működnek közre az igaz­ságszolgáltatásban. Üj szabályként jelentkezik a népi ülnökök­kel kapcsolatban a 71. §. (1) bekezdése, amely szerint a járásbírósági, megyei bírósági és mun­kaügyi bírósági népi ülnököket 4 évre választ­ják az eddigi 3 évi tartammal szemben. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy befejezésként néhány gondolatban felidézzem a régi Magyarország „törvényességét". Első meg­állapításunk az lehet, hogy gyakorlatilag a la­kosság legnagyobb része elnyomásban élt, joga nem volt, csak kötelessége. Az 1848-as szabad­ságharc eredményeként bizonyos jogokat sike­rült kivívnia. Az a kevés jog is, ami az elnyo­mott magyar földmunkásokat, majd később az ipari munkásokat illette, úgy fogalmazódott

Next

/
Thumbnails
Contents