Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

767 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 768 KÁLLAI ÁRPÁDNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Majdnem utolsóként mindig nehéz a képviselő hozzászólása, mert látszik, hogy az elvtársak már elég fáradtak és nem mindig odafigyelnek. (Derültség.) Ezért én most nagyon röviden egyetlen témával szeretnék foglalkozni csak, és nagyon röviden venném szíves türelmüket igénybe. Az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésnek az ad rangot, hogy az elmúlt év a népgazdaság negyedik ötéves tervének első éve volt, és így bizonyos következtetések levonására ad lehetőséget, s a tendenciák tükrében ítélhető meg a pénzügyi helyzet. Népgazdaságunk fejlődése 1971. évben a terv fő célkitűzésének megfelelően alakult, annak ellenére, hogy egyes negatív jelenségek a végrehajtás során belső feszültségeket okoztak. A feszültségek megszüntetése, felszámolása érdekében a kormányzati szervek részéről az év második felében olyan intézkedések születtek, melyek hatásukban kedvezően befolyásolták az elmúlt év költségvetését és pénzügyi helyzetét, továbbá az ez évi költségvetés végrehajtására és a költségvetés egyensúlyi helyzetének megteremtésére vannak pozitív hatással. A gazdasági munkában mutatkozó fejlődés, a számokkal mérhető előrehaladás mellett a költségvetésben az egyes .területek között vannak olyan ellátási egyenetlenségek, melyek figyelmet érdemelnek. Bács-Kiskun megyében az 1971-es évben a termelésben, a megye gazdasági arculatának megváltoztatásában jelentős eredmények következtek be. A társadalmi termeléshez, a nemzeti jövedelemhez történő hozzájárulás meghaladta az országos átlag növekedését. Ezzel szemben viszont az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás területén a megye színvonala nem kielégítő. Az 1971. évi állami költségvetés tárgyalása és jóváhagyása alkalmával örömmel vettük tudomásul, hogy a költségvetés ellátási színvonal javítása érdekében Borsod, Csongrád, Hajdú, Szabolcs és Bács megyéknek, a negyedik ötéves tervidőszak alatt juttatandó 800 millió forintból megyénk is részesül. Ebből 80 millió forint került jóváhagyásra Bács megyének. Az 1971. évben azonban csak 10 millió forint állt rendelkezésre és ez nem adott lehetőséget, hogy az ellátási színvonalban alapvető változás következzen be. Megyénk területileg és lakosságszámban a legnagyobb megyék egyike, így különös figyelmet érdemel a költségvetés szolgáltatási színvonalát mutató ellátás mikénti alakulása. Az előttünk levő állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés úgy szól róla, hogy Borsod. Csongrád, Hajdú, Szabolcs megyékben javult a költségvetés pozíciója, nálunk, Bács megyében azonban csak minimális közelítésre kerülhetett sor, amit mutat az is, hogy például az egy óvodai férőhelyre eső költség, az egy általános iskolai tanulócsoportra és az egy gimnáziumi osztályra eső költség alacsonyabb az országos átlagnál és a szomszédos megyékénél. Ez ismételten azt húzza alá, hogy a megye elmaradottságának felszámolásában erőteljesebb lépésekre van szükség, és arra, hogy a központi pénzeszközökből való juttatás részaránya erőteljesebb kell, hogy legyen a jövőben. Kérem a kormányzati szerveket, hogy az 1973. évi állami és tanácsi költségvetés kialakításánál erre szíveskedjenek tekintettel lenni. Bács-Kiskun megye nagy gondja a sajátos települési viszonyokból fakad, aminek az a következménye, hogy 150 ezer ember él tanyán, mely a megye lakosságának 28,7 százalékát teszi ki. Példaként elmondhatom, hogy a megye minden ötödik munkása tanyán él, ami több mint 10 ezer főt jelent, vagy például a kecskeméti járás 105 ezer fő lakosságából 52 százalék él tanyán. A tanyai lakosság helyzetének javítására a megyei párt- és tanácsvezetésnek megfelelő tervei és elképzelései vannak, mely terveket a megyei pártbizottság és tanács együttes ülése megvitatta és jóváhagyta és meghatározta a további lépéseket. Azonban a tervek kivitelezéséhez és megvalósításához saját ereje a megyének nem elegendő, s ezért kérem az illetékes elvtársak segítségét a jövőre vonatkozóan, mint képviselő és remélem, sikerrel. A tanyai lakosság problémáival való foglalkozás véleményünk szerint az egész népgazdaság szempontjából különös fontossággal bír és indokolt az e területen élők segítése, támogatása. A tanyai lakosság egészségügyi és kulturális ellátásának javításával az életkörülmények megjavítását kell elérnünk és biztosítanunk. Ennek érdekében széles körű társadalmi összefogás indult meg megyénkben, de a megyehatárokon túl is. Az állami, gazdasági, társadalmi szervek és maga a megye egész lakossága nagy jelentőséget tulajdonít e kérdés megoldásának és ennek érdekében anyagi eszközöket is áldoz. Az elmúlt évben felmérést végeztünk, hogy hány olyan tanyai iskola van, melyet hosszabb távon indokolt fenntartani. Ezek száma 81 és ebből eddig közös társadalmi összefogással már 50 iskolában ég a villany, és ezzel megteremtődtek a korszerű oktatás, népművelés alapfeltételei. Elhatározásaink szerint ez év szeptemberéig valamennyi tanyai iskola villamosítása befejeződik. A tanyai általános iskolák helyzetét tovább kívánjuk javítani úgy is, hogy kollégiumokat, diákotthonokat hozunk létre. A beruházáshoz szükséges pénzügyi fedezet részbeni megteremtése érdekében 1971 szeptemberében a BácsKiskun megyei Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága közös felhívással fordult az egész társadalomhoz, de elsőként megyénk társadalmához, hogy adományaikkal tegyék lehetővé kollégiumi alap létesítését, és a tanyai iskolák villamosítását. Megyénk társadalmi, gazdasági és állami szervei, valamint a lakosság a felhívás nyomán több mint 10 millió forint hozzájárulást biztosított e célra eddig. Az akció még nem fejeződött be. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy a felhívásból idézzek: • — A tanyai kisiskolások érdekében felhívással fordulunk a lakossághoz, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények kollektíváihoz. Nagy