Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

611 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 612 Tisztelt Országgyűlés! Valamely alkotmány jelentősége mindig abban van, hogy mint az állam alaptörvénye, a tényleges osztályerőviszonyokat hogyan tükrözi. A marxizmus—leninizmus klasszikusai nyomán valljuk, hogy az alkotmány módosításakor azok általános társadalmi jellegéből, s nem a szigorúan értelmezett jogi jellegből kell kiindulnunk. Hadd' éljek egy hasonlattal, képviselőtársaim ! Mi úgy tekintünk az alkotmány módosítására, mint a munkások az épülő házra. Amikor az építők lerakták az erős alapokat, felhúzták a földszinti falakat, nem kezdenek újabb alapozásba, főleg ha modern az az építkezés és megfelelőek az alapok. Megépítik az emeletet, majd a másodikat is. A gondos építők ügyelnek arra is, hogy az emeletek ablakaiból messzire lehessen ellátni, szép legyen a perspektíva. Igaza volt pártunk X. kongresszusának, amikor megállapította, hogy inkább jussunk előre az építéssel és késsünk az elnevezéssel, mint siessünk az elnevezéssel és késsünk a szocializmus építésével. Nemcsak a fiatalság, hanem a széles közvélemény helyeslésével is találkozott ez a higgadtságot, a jövő építő munka komolyságát tükröző és sok izgalmas feladatot igénylő megítélés. Mindannyian nap, mint nap látjuk, hogy amikor egy épület elkészül, jobban látszanak a homlokzat formái, alaposabban megítélhetjük az arányokat, megbízhatóbb képet alkothatunk az egészről. A kép kialakításában fontos szerepe van a szerkezetnek, a talajviszonyoknak megfelelő építésmódnak, vagy — amint a mérnökök mondják— a statikai tényezők figyelembe vételének. Társadalmunk politikai viszonyait, gazdaságunk, kultúránk és emberi kapcsolataink szerkezetét, a benne bekövetkező változásokat módosított alkotmánytervezetünk jól fejezi ki. Mindaz, amit a javaslat tartalmaz, a párt vezető szerepével valósul meg, figyelembe véve a tömegszervezetek társadalmi funkcióját. Kimondja az Országgyűlés törvényhozó, alkotmányos felügyeleti szerepének növelését, tükrözi az állami szervezetben létrejövő változásokat, tanácsrendszerünk és választójogi rendszerünk fejlődését is magában foglalja. Mindezek együttesen fontos, szükséges és jó változások. Ezért meggyőződéssel azt tudom mondani: tetszik nekünk ez a modern épület, elvtársaim! Tisztelt Elvtársak! Azzal kezdtem hozzászólásomat, hogy véleményünkben az idősebb és az ifjabb választópolgárok véleménye fejeződik ki. Felelősségtudattal áthatva végezték a feladatokat mindazok a szakemberek, akik az alkotmánymódosítás előkészítő munkálataiban részt vettek. Ugyanilyen felelősség él bennünk is, amikor döntünk. Viták, nézetegyeztetések, megújuló véleménycserék előzték meg ezt a mostani döntést, amelyet azzal jellemezhetünk, hogy az alkotmánymódosítás koncepciójával széles körű vita eredményeképpen egyetért az egész magyar társadalom, benne az ifjúság is. Az emberek érzik, érzékelik, tudják, hogy itt ebben az országban 1972-ben minden az ő érdekükben születik, fiaik és leányaik békés életének, szocialista nevelésének, a kommunista embereszmény megvalósításának jegyében tervez és cselekszik együtt az egész társadalom. Tisztelt Képviselőtársaim! Ügy gondolom, hogy a fentebb elmondottak világosan kifejezik véleményemet az alkotmánymódosítás kérdésében. Javaslom az alkotmány módosításának tervezetét elfogadásra a KISZ Központi Bizottsága és a magam nevében. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz hozzászólásra több jelentkező nincs. Megállapítom, hogy az elhangzott felszólalásokban újabb módosító javaslat nem merült fel. A vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Az alkotmány megváltoztatásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Megállapítom, hogy az Országgyűlés határozatképes. Kérdem az Országgyűlést, hogy az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a bizottság jelentésében beterjesztett szövegpontosításokkal elfogadja-e? Aki igen, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: Az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag, az előírt minősített szavazattöbbségnek megfelelően elfogadta. (Az Országgyűlés tagjai felállva tapsolnak.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány módosításával, egységes szövegének megállapításával az Országgyűlés legmegtisztelőbb feladatának tett eleget. Mai alkotmányozó ülésünk szocialista társadalmunk fejlődésének kiemelkedő állomása. Az Országgyűlés hazánk több mint két évtizedes fejlődésének történelmi jelentőségű vívmányait, a szocializmus teljes felépítésének céljait iktatta alaptörvényébe. Hazánk minden állampolgára jogos büszkeséggel tekinthet szocialista alkotmányára, amely kifejezi legfőbb emberi törekvéseit, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat. Az elhangzott vita is bizonyítja, hogy a beterjesztett törvényjavaslat igen gondos és alapos előkészítő munka eredménye. Engedjék meg tisztelt Képviselőtársaim, hogy ebből az alkalomból az Országgyűlés elismerését, köszönetét fejezzem ki az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnökének és tagjainak, úgyszintén mindazoknak az állami és társadalmi szervezeteknek, szakembereknek, akik e nagyjelentőségű munkát elvégezték, illetve közreműködtek benne. Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, minden képviselőtársam közös gondolatát fejezem ki, amikor kívánom, a szocializmus teljes felépítésének alkotmányunkban rögzített nemes és /