Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

599 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 600 világ valamennyi népével és országával. Ezzel a kiegészítéssel alkotmányunk egyben a béke al­kotmánya is. Ez a módosítás alkotmányunk szintjén juttatja kifejezésre, hogy az 1949. évi alkotmány elfogadása óta létrejött az egész vi­lágot átfogó békemozgalom, amelyben népünk jelentős erőfeszítéseket vállalt és vállal. Hadd utaljak itt arra, hogy a békés egymás mellett élés alapelveiből kiindulva a magyar nép képviselői, köztük a jogászok is különböző nem­zetközi fórumokon a mai modern nemzetközi jog alapelveinek érvényesítéséért harcolnak, a törvényességért nemzetközi síkon is. Ezt tették elsősorban az Egyesült Államok indokínai ag­ressziója ellen és a közel-keleti válság politikai megoldása, az európai biztonság mellett szállva síkra a különböző nemzetközi fórumokon. Jóleső érzés, hogy a jövőben alkotmányos tételeknek teszünk valamennyien eleget, amikor majd síkra szállunk pártunk és kormányunk he­lyes külpolitikai elvei mellett. De ugyanez a helyzet egész értelmiségünk és kultúránk kérdésében is, amikor a törvény­javaslat az értelmiség kiérdemelt szerepét hang­súlyozza a társadalom vezető osztályával, a mun­kásosztállyal való együttműködésben. Messzire vezetne, ha ma kulturális, tudományos és okta­tási eredményeink taglalásába fognék. Elvitatha­tatlanok ugyanis eredményeink ezeken a területe­ken. Elvitathatatlan például a munkás-paraszt származású értelmiségiek döntő szerepe szocialis­ta kultúránk alakításában, a szaktudás, a politikai és az általános műveltség növelésében. De hadd te­gyük hozzá ehhez azt is, hogy elvitathatatlanok népi államunk érdemei abban is, hogy ma már a tudományos és művészeti intézmények kiter­jedt hálózata dolgozik a kultúra vívmányainak szélesítésében és érdekében. A törvényjavaslat idevonatkozó 18. paragrafusának ezekben látom jövőnk szempontjából is rendkívüli jelentőségét. És hadd tegyem hozzá, elvi jelentősége van an­nak, hogy alkotmányunk új szövege a társadalmi rend alapintézményei között fejezi ki a tényt, hogy a Magyar Népköztársaság szervezi és tá­mogatja a társadalom fejlődését előmozdító tu­dományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzett­ségének és műveltségének állandó növelését. A javaslat annak a szerepnek a szabályozá­sán kívül, amelyet bátor voltam említeni, ame­lyet a tudomány fejlesztésében az állam tölt be, az állampolgárok alapvető jogainak és kötelessé­geinek körében is rendelkezik és ennek során állampolgári jogként fogalmazza meg azt, hogy a Magyar Népköztársaság biztosítja a tudomá­nyos alkotó tevékenység szabadságát. Tisztelt Országgyűlés f Az előttünk levő tör­vényjavaslat lényege a szocialista államiság fej­lődésére tekintettel elsősorban abban foglalható röviden össze, hogy alkotmánytörvénybe iktatja a szocialista demokratizmus kibővítését, az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek rendszerének továbbfejlesztését, az alkotmá­nyosság és a törvényesség biztosítása terén elért eredményeink megszilárdítását. A szocialista de­mokratizmus kiszélesítése a politikai rendszer olyan irányú fejlesztésében jelentkezik, amely a szocialista néphatalom erősítésére, a szocialista néphatalom hatékonyságának növelésére építve lehetőséget nyit arra, hogy az állam minden polgára tevőlegesen részt vehessen nagy társa­dalmi céljaink megvalósításában. Egyben alkot­mányi szinten is kifejezi azt a kölcsönösséget, amely az állampolgárok személyiségének sokol­dalú fejlesztése, képességeik kibontakoztatása és a közösség előtt álló feladatok között fennáll. Az állampolgári jogok szocialista rendszeré­nek továbbfejlesztése, mint erről már volt szó, e jogok általánossá válásából következik. A törvényjavaslat jelenlegi feltételeink kö­zött új módon fogalmazza meg nemcsak a jogok és kötelességek egymáshoz való viszonyát, ha­nem azt az összefüggést is, amely most már a minden állampolgárt megillető jogok gyakorlása és az egész társadalom érdekei között fennáll. Ami az alkotmányosságot és a törvényessé­get illeti, elmondhatjuk, hogy a törvényesség biztosítékainak körében is nagyon jelentős lé­péseket tettünk különösen az utolsó tíz-tizenöt évben. Ezek közül csupán arra utalok, hogy ma már kialakult nálunk a törvényesség biztosítá­sának, ha úgy tetszik, több síkú vagy több csa­tornás rendszere, a képviseleti, az igazgatási, a bírói szervek általános feladatai a törvényesség biztosításában, az ügyészség speciális szerepe az ügyészségi szervezet eddigi fejlődésének tapaszta­latai alapján, egyes államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának intézménye. Mindezek az alkotmányosság követelményéhez is kapcso­lódnak, ami alatt nálunk a társadalmi szerveze­tek és az állampolgárok ama kötelezettségét ért­jük, hogy megtartsák és megtartassák az alkot­mányt, mint normatív szabályt. Értjük ezalatt pedig különösen az állami szervek azon kötelességét is, hogy a jogforrási hierarchia alacsonyabb fokán elhelyezkedő jog­szabályokat az alkotmánnyal, annak normatív rendelkezéseivel, betűjével és szellemével össz­hangban hozzák létre. Az alkotmányosság ebben az értelemben szélesebb tartalmat fejez ki, mint az általános törvényesség. Védelmének más eszközökkel is kell folynia, mint a törvényesség már említett formáival való védelmének. Az alkotmányosság védelmének természete­sen vannak társadalmi vetületei is. Ezek között a legfontosabb az a tény — nálunk ezúttal vi­lágos alkotmányos tétel lesz az, hogy a munkás­osztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Különben a szocialista államszervezet alap­elveivel egybehangzóan helyeselni tudom azt a megoldást, amely az alkotmány megtartásának ellenőrzését, a dolgozó nép szuverenitását meg­testesítő legfelsőbb államhatalmi és népképvise­leti szervünkre, az Országgyűlésre, az alkot­mány végrehajtása fölötti őrködést pedig az El­nöki Tanácsra bízza. Ügy gondolom, hogy e funkciók ellátásának szervezeti módszereit az alkotmánymódosításból folyó országgyűlési ügy­rend-módosításnak kell majd tartalmaznia. Tisztelt Országgyűlés ! A Magyar Népköztár­saságban olyan alkotmánybiztosítékok érvénye­sülnek együttesen, mint a törvény elsődlegessé­ge minden más jogszabály előtt, kötelező volta minden állampolgárra és minden állami szervre.

Next

/
Thumbnails
Contents