Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

599 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 600 világ valamennyi népével és országával. Ezzel a kiegészítéssel alkotmányunk egyben a béke alkotmánya is. Ez a módosítás alkotmányunk szintjén juttatja kifejezésre, hogy az 1949. évi alkotmány elfogadása óta létrejött az egész világot átfogó békemozgalom, amelyben népünk jelentős erőfeszítéseket vállalt és vállal. Hadd utaljak itt arra, hogy a békés egymás mellett élés alapelveiből kiindulva a magyar nép képviselői, köztük a jogászok is különböző nemzetközi fórumokon a mai modern nemzetközi jog alapelveinek érvényesítéséért harcolnak, a törvényességért nemzetközi síkon is. Ezt tették elsősorban az Egyesült Államok indokínai agressziója ellen és a közel-keleti válság politikai megoldása, az európai biztonság mellett szállva síkra a különböző nemzetközi fórumokon. Jóleső érzés, hogy a jövőben alkotmányos tételeknek teszünk valamennyien eleget, amikor majd síkra szállunk pártunk és kormányunk helyes külpolitikai elvei mellett. De ugyanez a helyzet egész értelmiségünk és kultúránk kérdésében is, amikor a törvényjavaslat az értelmiség kiérdemelt szerepét hangsúlyozza a társadalom vezető osztályával, a munkásosztállyal való együttműködésben. Messzire vezetne, ha ma kulturális, tudományos és oktatási eredményeink taglalásába fognék. Elvitathatatlanok ugyanis eredményeink ezeken a területeken. Elvitathatatlan például a munkás-paraszt származású értelmiségiek döntő szerepe szocialista kultúránk alakításában, a szaktudás, a politikai és az általános műveltség növelésében. De hadd tegyük hozzá ehhez azt is, hogy elvitathatatlanok népi államunk érdemei abban is, hogy ma már a tudományos és művészeti intézmények kiterjedt hálózata dolgozik a kultúra vívmányainak szélesítésében és érdekében. A törvényjavaslat idevonatkozó 18. paragrafusának ezekben látom jövőnk szempontjából is rendkívüli jelentőségét. És hadd tegyem hozzá, elvi jelentősége van annak, hogy alkotmányunk új szövege a társadalmi rend alapintézményei között fejezi ki a tényt, hogy a Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését. A javaslat annak a szerepnek a szabályozásán kívül, amelyet bátor voltam említeni, amelyet a tudomány fejlesztésében az állam tölt be, az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek körében is rendelkezik és ennek során állampolgári jogként fogalmazza meg azt, hogy a Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos alkotó tevékenység szabadságát. Tisztelt Országgyűlés f Az előttünk levő törvényjavaslat lényege a szocialista államiság fejlődésére tekintettel elsősorban abban foglalható röviden össze, hogy alkotmánytörvénybe iktatja a szocialista demokratizmus kibővítését, az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek rendszerének továbbfejlesztését, az alkotmányosság és a törvényesség biztosítása terén elért eredményeink megszilárdítását. A szocialista demokratizmus kiszélesítése a politikai rendszer olyan irányú fejlesztésében jelentkezik, amely a szocialista néphatalom erősítésére, a szocialista néphatalom hatékonyságának növelésére építve lehetőséget nyit arra, hogy az állam minden polgára tevőlegesen részt vehessen nagy társadalmi céljaink megvalósításában. Egyben alkotmányi szinten is kifejezi azt a kölcsönösséget, amely az állampolgárok személyiségének sokoldalú fejlesztése, képességeik kibontakoztatása és a közösség előtt álló feladatok között fennáll. Az állampolgári jogok szocialista rendszerének továbbfejlesztése, mint erről már volt szó, e jogok általánossá válásából következik. A törvényjavaslat jelenlegi feltételeink között új módon fogalmazza meg nemcsak a jogok és kötelességek egymáshoz való viszonyát, hanem azt az összefüggést is, amely most már a minden állampolgárt megillető jogok gyakorlása és az egész társadalom érdekei között fennáll. Ami az alkotmányosságot és a törvényességet illeti, elmondhatjuk, hogy a törvényesség biztosítékainak körében is nagyon jelentős lépéseket tettünk különösen az utolsó tíz-tizenöt évben. Ezek közül csupán arra utalok, hogy ma már kialakult nálunk a törvényesség biztosításának, ha úgy tetszik, több síkú vagy több csatornás rendszere, a képviseleti, az igazgatási, a bírói szervek általános feladatai a törvényesség biztosításában, az ügyészség speciális szerepe az ügyészségi szervezet eddigi fejlődésének tapasztalatai alapján, egyes államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának intézménye. Mindezek az alkotmányosság követelményéhez is kapcsolódnak, ami alatt nálunk a társadalmi szervezetek és az állampolgárok ama kötelezettségét értjük, hogy megtartsák és megtartassák az alkotmányt, mint normatív szabályt. Értjük ezalatt pedig különösen az állami szervek azon kötelességét is, hogy a jogforrási hierarchia alacsonyabb fokán elhelyezkedő jogszabályokat az alkotmánnyal, annak normatív rendelkezéseivel, betűjével és szellemével összhangban hozzák létre. Az alkotmányosság ebben az értelemben szélesebb tartalmat fejez ki, mint az általános törvényesség. Védelmének más eszközökkel is kell folynia, mint a törvényesség már említett formáival való védelmének. Az alkotmányosság védelmének természetesen vannak társadalmi vetületei is. Ezek között a legfontosabb az a tény — nálunk ezúttal világos alkotmányos tétel lesz az, hogy a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Különben a szocialista államszervezet alapelveivel egybehangzóan helyeselni tudom azt a megoldást, amely az alkotmány megtartásának ellenőrzését, a dolgozó nép szuverenitását megtestesítő legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervünkre, az Országgyűlésre, az alkotmány végrehajtása fölötti őrködést pedig az Elnöki Tanácsra bízza. Ügy gondolom, hogy e funkciók ellátásának szervezeti módszereit az alkotmánymódosításból folyó országgyűlési ügyrend-módosításnak kell majd tartalmaznia. Tisztelt Országgyűlés ! A Magyar Népköztársaságban olyan alkotmánybiztosítékok érvényesülnek együttesen, mint a törvény elsődlegessége minden más jogszabály előtt, kötelező volta minden állampolgárra és minden állami szervre.