Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-7

471 Az Országgyűlés 7. ülése, 1971. december 21-én, kedden 472 (Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÖS — 10.00) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirendünk szerint folytatjuk az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Kállai Gyula képviselőtársunknak adom meg a szót. KÁLLAI GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Jövő évi gazdálkodásunk költségvetési tervezetét tárgyalva képviselőtársainkkal együtt lelkiismeretesen vizsgáljuk államháztartásunk helyzetét, egybevetve céljainkat anyagi lehetőségeinkkel. A törvénytervezet mind alapvonásaiban, mind részleteiben gondos munka eredménye. Helyesen tükrözi azt az időszerű törekvésünket, hogy megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét. A költségvetési tervezet egyidejűleg tágabb teret nyújt a kedvező gazdasági folyamatoknak, és szűkíti a negatív tendenciák lehetőségét. Ha mindenki szem előtt tartja a költségvetésben megfogalmazott célkitűzéseinket, ha megfontoltan és egységesen cselekszünk, akkor megszüntethetjük a népgazdaságunk problémáit előidéző tényezőket, és hatékonyabban, tervszerűbben fejlődhetnek az ország termelőerői. A jövő évi költségvetési tervezetben külügyi szerveink számára is biztosítjuk a szükséges anyagi fedezetet. Az elfogadásra ajánlott összeg megfelelő.alapot biztosít külpolitikai céljaink megvalósításához, aktív nemzetközi tevékenységünk folytatásához. Igaz, az állami költségvetés tervezete mindenekelőtt belpolitikai téma, elsősorban belpolitikai életünk fejlődési folyamatait tárja elénk. A bel- és a külpolitika szoros összefüggése, valamint a gyorsan változó nemzetközi helyzet azonban megkívánja, hogy a világpolitika kérdései az országgyűlés ülésszakainak állandó témái legyenek. Ez alkalommal sem mulaszthatjuk tehát el, hogy a költségvetési vitában felvázoljuk külpolitikánk eredményeit, céljait, azt a bonyolult nemzetközi helyzetet, amelyben a költségvetés látszólag száraz számadatai mögött meghúzódó bel- és külpolitikai tevékenységünket kifejtjük. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének, külpolitikai aktivitásának alapja hazánk szocialista rendszere, valamint pártunk és kormányunk elvhű, marxista—leninista politikája. Konszolidált belső helyzetünk továbbra is biztosítja e politika következetességét és kiegyensúlyozottságát. Nemzetközi tevékenységünk legfontosabb területe a szocialista országokkal fennálló kétes több oldalú kapcsolatok fejlesztése, a szocialista közösség egységének erősítése. Növeli e feladataink fontosságát az a tény, hogy a szocialista világrendszer történelmi vívmányaival, eszméinek mozgósító erejével, hatalmas anyagi és katonai potenciáljával döntő hatást gyakorol a nemzetközi helyzetre. Mint a békeharc, az antiimperialista küzdelem s a forradalmi mozgalmak nemzetközi ereje, megtestesítője az emberiség békevágyának, a társadalmi haladás reményének is. Külpolitikánk sarkalatos pontja az internacionalizmus szellemétől áthatott szövetségi viszony és testvéri kapcsolat ápolása a Szovjetunióval. Ez az együttműködés a legfontosabb külső feltétele és biztosítéka országunk függetlenségének, önállóságának, békéjének, népünk szocializmust építő, alkotó munkájának. A bennünket összekötő szálak erősítése, a kapcsolatok szüntelen fejlesztése tehát alapvető nemzeti érdekünk. Nagyra értékeljük és támogatjuk azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a XXIV. kongresszus határozatainak szellemében kifejt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés további fejleszté-^ séért, az antiimperialista harc támogatásáért és a kongresszuson elfogadott nagyszabású békeprogram valóra váltásáért. Ez az átfogó külpolitikai program három fő irányban hozta mozgásba a szovjet diplomáciát, amelynek célja a béke fenntartása, a leszerelés előmozdítása, az újtípusú nemzetközi viszonyok és kapcsolatok megteremtése. Erőfeszítéseivel méltán váltotta ki a haladó emberiség elismerését és támogatását. Gyümölcsöző együttműködésre törekszünk a többi szocialista országokkal is. Elmondhatjuk, hogy a kölcsönös erőfeszítések eredményeként sokasodnak az állami és társadalmi élet számtalan területén bennünket összefűző szálak, erősödik együttműködésünk. A szocialista országok kapcsolataiban különösen jelentős szerepet tölt be az európai szocialista országok védelmét szolgáló katonai és politikai szervezet, a Varsói Szerződés. Mai fejlődésére egyfelől az a jellemző, hogy tökéletesednek katonai irányító szervei, növekszik katonai ereje, másfelől fokozódik politikai tevékenysége. A szocialista országoknak az a céljuk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket politikai eszközökkel oldják meg, és a fegyveres erő alkalmazására ne kerüljön sor. Ezt szolgálják a Varsói Szerződés tagállamainak nagyjelentőségű politikai kezdeményezései is. A politikai tanácskozó testület ülései és a külügyminiszterek rendszeres találkozói egységünk erősítésének, álláspontjaink egyeztetésének nélkülözhetetlen fórumai. A szocialista országok gazdasági fejlődése is új szakaszba lépett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa komplex programjának elfogadásával. E program megvalósítása, a gazdasági integráció kiszélesítése azoknak a fontos feltételeknek egyike, amelyek közepette sikeresen oldhatjuk meg a szocialista építés nemzeti feladatait és fokozhatjuk a szocializmus nemzetközi befolyását. Mi nemcsak e program kidolgozásában vettünk részt aktívan, de nagy jelentőséget tulajdonítunk annak is, hogy végrehajtása minél eredményesebben valósuljon meg. Külpolitikánk szilárd elveihez híven népköztársaságunk a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet, hogy növelje a szocialista világrendszer egységét, erejét, és tovább mélyítse a szocialista országok népeinek testvéri barátságát és együttműködését. Ettől a szándéktól vezettetve fejleszteni kívánjuk államközi kapcsolatainkat azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel alapvető kérdésekben nézeteltéréseink vannak. Készek vagyunk erre a Kínai Népköztársasággal is, mert