Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

461 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 462 időközben ehelyett az integrált áramkörök jelentek meg. Általában azok a kutatásfejlesztési eredmények kerülnek realizálásra, melyeknek gyártásba vétele viszonylag kevésbé eszközigényesek, kevesebb beruházást igényelnek. A közelmúltban végzett KNEB-vizsgálat megállapította, hogy ezért maradt el Péten a metilfurán és az acetonitril előállítása, az Egyesült Izzóban a tv-képcső fényporkutatás felhasználása. Az eredmény: a fényport továbbra is importból szerezzük be. A negatív példák mellett természetesen kedvezőek is vannak. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban kétmilliós kutatással kifejlesztett szeduxen három év alatt 200 milliós árbevételt eredményezett. Nem megfelelő az ösztönzés a szabadalmak és újítások kidolgozására sem. A KNEB-vizsgálat megállapította, hogy az utóbbi években csökkent a találmányi bejelentések száma. Szélsőséges esetként említi meg, hogy például az IKARUSZ, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Csepel Autógyár, és még mások, több száz kutatási témát zártak le, egyetlen szabadalmi bejelentés nélkül. Pedig érdemes ezzel foglalkozni, ezt a péti példa is mutatja, ahol az argon előállításával foglalkozó szabadalom alkalmazásával a vállalati nyereség öt százalékát érték el. A MEDICOR Művek 25 saját szabadalmát hasznosítja, és két szabadalmát értékesítette. Az elmúlt tíz év során a KGST-államok között kialakult kutatási-fejlesztési tevékenység is fokozatosan javult, bővült. Ez főként az egyes országok szakosított kutatási programjain, valamint a díjmentes kutatási dokumentációk cseréjén alakult. Növekedett a vásárolt és értékesített licencek, know-how-ok száma, elsősorban a gép- és vegyipar területén. Ezek révén az elmúlt évtizedben jelentősen javult a hazai kutatóbázis nemzetközi kapcsolata, és ez eredményezte, hogy sikerült lépést tartani a tudományos-technikai forradalom legújabb eredményeivel. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban azt igyekeztem bemutatni, hogy hazánkban jelenleg is megvannak és a jövő évi népgazdasági terv és költségvetés is biztosítja, a megfelelően hatékony kutatásfejlesztési tevékenységhez szükséges eszközöket. Ma már messze vagyunk attól az állapottól, amely a kapitalista Magyarországot jellemezte. Egy eléggé ismert történet szerint, megkérdezték még akkor, hogy miként lehet: miszerint a „kis" Magyarországnak számos ikiváló matematikusa és fizikusa van, illetve, hogyan érhetnek el olyan szép eredményeket? A maliciózusan igaz válasz az volt, hogy a matematikához és elméleti fizikához csak papír, ceruza és ész kell. Ügy gondolom, hogy jól felkészült tudósaink, kutatóink ma sokkal jobb, korszerűbb technikai és üénzügyi feltételek mellett kutathatnak, dolgozhatnak, és eredményesen tudiák és fogiák elősegíteni a népgazdaság fejlesztésének, az életszínvonal növelésének jövő évi és távlati programját egyaránt. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, javasolom a tisztelt kormánynak, hogy a távlati tudományos kutatási tervet minél előbb hagyja jóvá végleges formában. A szakminisztériumok biztosítsák, hogy a kutatás-fejlesztési programok indítása előtt, alapozó tanulmányok szülessenek, amelyek mérlegelik és rögzítik a szükséges kutatás-fejlesztési kapacitás, a gyártási feltételek, a beruházási keretek és a megtérülések idejét és módját. A fejlesztéssel foglalkozó, kiemelkedő munkát végző szakemberek anyagi ösztönzési rendszerét az eddiginél differenciáltabb anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszerré kellene átalakítani. Az eddigieknél hatékonyabb módon kellene ösztönözni az intézeteket, hogy erőiket koncentrálják a kiemelt feladatok végrehajtására. Ajánlom e téren az úgynevezett feladatfinanszírozás valamely korszerű formáját. Az ágazati irányítással megbízott minisztériumok hassanak oda, hogy a kutató és fejlesztő intézetek nyereségérdekeltségi orientációja né vezessen oda, hogy fejlesztési tevékenységünk rovására, termelő tevékenységre kössék le energiájukat. Kérve javaslataim megvizsgálását, illetve elfogadását, egyben bízva abban, hogy az 1972. évi költségvetésben biztosított és a népgazdasági terv végrehajtása során rendelkezésre álló alapok megteremtik a feltételeket a hatékony kutatásfejlesztési tevékenységhez, ezért a költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szabó Mátyás képviselőtársunk. SZABÓ MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Igyekeztem alaposan áttanulmányozni az 1972. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot és annak indokolását. Egyrészt »a javaslat logikai összefüggései, másrészt személyes tapasztalataim alapján a törvényjavaslattal egészében és részleteiben egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a gazdasági növekedés egyik tényezőjével, a beruházásokkal kívánok részletesebben foglalkozni, elsődlegesen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodását illetően. Egyetértek a törvényjavaslat indokolásának azzal a megállapításával, amely a következőképpen szól: elő kell segíteni, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének az utóbbi években tapasztalható helyes irányú bővülése a jövőben is folytatódjon, a fő figyelmet azonban az élelmiszer-feldolgozás és a közvetlen értékesítés ösztönzésére kell fordítani. Ugyancsak egyetértek az indokolásnak azzal a részével is, amely megállapítja, hogy egyes vállalatok — hozzáteszem, termelőszövetkezetek is — pénzügyi lehetőségeiket meghaladó fejlesztési kötelezettségeket vállaltak. Ez azt eredményezte — mint ismeretes —, hogy éles feszültség alakult ki a beruházási piacon, és ennek csökkentése érdekében kormányunk helyesen olyan korlátozó intézkedéseket foganatosított, amelyek csökkentették az új fejlesztések meg-