Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

461 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 462 időközben ehelyett az integrált áramkörök je­lentek meg. Általában azok a kutatásfejlesztési eredmé­nyek kerülnek realizálásra, melyeknek gyártás­ba vétele viszonylag kevésbé eszközigényesek, kevesebb beruházást igényelnek. A közelmúltban végzett KNEB-vizsgálat megállapította, hogy ezért maradt el Péten a metilfurán és az acetonitril előállítása, az Egye­sült Izzóban a tv-képcső fényporkutatás felhasz­nálása. Az eredmény: a fényport továbbra is im­portból szerezzük be. A negatív példák mellett természetesen ked­vezőek is vannak. A Kőbányai Gyógyszeráru­gyárban kétmilliós kutatással kifejlesztett sze­duxen három év alatt 200 milliós árbevételt eredményezett. Nem megfelelő az ösztönzés a szabadalmak és újítások kidolgozására sem. A KNEB-vizsgálat megállapította, hogy az utóbbi években csökkent a találmányi bejelen­tések száma. Szélsőséges esetként említi meg, hogy például az IKARUSZ, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek, a Csepel Autógyár, és még má­sok, több száz kutatási témát zártak le, egyet­len szabadalmi bejelentés nélkül. Pedig érdemes ezzel foglalkozni, ezt a péti példa is mutatja, ahol az argon előállításával foglalkozó szabadalom alkalmazásával a válla­lati nyereség öt százalékát érték el. A MEDICOR Művek 25 saját szabadalmát hasznosítja, és két szabadalmát értékesítette. Az elmúlt tíz év során a KGST-államok kö­zött kialakult kutatási-fejlesztési tevékenység is fokozatosan javult, bővült. Ez főként az egyes országok szakosított kutatási programjain, vala­mint a díjmentes kutatási dokumentációk cseré­jén alakult. Növekedett a vásárolt és értékesített licen­cek, know-how-ok száma, elsősorban a gép- és vegyipar területén. Ezek révén az elmúlt évti­zedben jelentősen javult a hazai kutatóbázis nemzetközi kapcsolata, és ez eredményezte, hogy sikerült lépést tartani a tudományos-technikai forradalom legújabb eredményeivel. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban azt igyekeztem bemutatni, hogy hazánkban jelenleg is megvannak és a jövő évi népgazdasági terv és költségvetés is biztosítja, a megfelelően haté­kony kutatásfejlesztési tevékenységhez szüksé­ges eszközöket. Ma már messze vagyunk attól az állapottól, amely a kapitalista Magyarországot jellemezte. Egy eléggé ismert történet szerint, megkérdezték még akkor, hogy miként lehet: miszerint a „kis" Magyarországnak számos ikiváló matematikusa és fizikusa van, illetve, hogyan érhetnek el olyan szép eredményeket? A maliciózusan igaz válasz az volt, hogy a matematikához és elméleti fizikához csak papír, ceruza és ész kell. Ügy gondolom, hogy jól felkészült tudósaink, kutatóink ma sokkal jobb, korszerűbb technikai és üénzügyi feltételek mellett kutathatnak, dol­gozhatnak, és eredményesen tudiák és fogiák elősegíteni a népgazdaság fejlesztésének, az élet­színvonal növelésének jövő évi és távlati prog­ramját egyaránt. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, javaso­lom a tisztelt kormánynak, hogy a távlati tu­dományos kutatási tervet minél előbb hagyja jó­vá végleges formában. A szakminisztériumok biztosítsák, hogy a kutatás-fejlesztési programok indítása előtt, alapozó tanulmányok szülessenek, amelyek mérlegelik és rögzítik a szükséges ku­tatás-fejlesztési kapacitás, a gyártási feltételek, a beruházási keretek és a megtérülések idejét és módját. A fejlesztéssel foglalkozó, kiemelkedő mun­kát végző szakemberek anyagi ösztönzési rend­szerét az eddiginél differenciáltabb anyagi és er­kölcsi ösztönzési rendszerré kellene átalakítani. Az eddigieknél hatékonyabb módon kellene ösz­tönözni az intézeteket, hogy erőiket koncentrál­ják a kiemelt feladatok végrehajtására. Ajánlom e téren az úgynevezett feladatfinanszírozás va­lamely korszerű formáját. Az ágazati irányítással megbízott miniszté­riumok hassanak oda, hogy a kutató és fejlesz­tő intézetek nyereségérdekeltségi orientációja né vezessen oda, hogy fejlesztési tevékenységünk rovására, termelő tevékenységre kössék le ener­giájukat. Kérve javaslataim megvizsgálását, illetve el­fogadását, egyben bízva abban, hogy az 1972. évi költségvetésben biztosított és a népgazdasági terv végrehajtása során rendelkezésre álló alapok megteremtik a feltételeket a hatékony kutatás­fejlesztési tevékenységhez, ezért a költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szabó Mátyás képviselőtársunk. SZABÓ MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Igyekeztem alaposan áttanulmányozni az 1972. évi költségvetésről szó­ló törvényjavaslatot és annak indokolását. Egy­részt »a javaslat logikai összefüggései, másrészt személyes tapasztalataim alapján a törvényja­vaslattal egészében és részleteiben egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a gazdasági növekedés egyik tényezőjével, a be­ruházásokkal kívánok részletesebben foglalkoz­ni, elsődlegesen a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek gazdálkodását illetően. Egyetértek a törvényjavaslat indokolásának azzal a megállapításával, amely a következőkép­pen szól: elő kell segíteni, hogy a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek gazdasági tevékenysé­gének az utóbbi években tapasztalható helyes irányú bővülése a jövőben is folytatódjon, a fő figyelmet azonban az élelmiszer-feldolgozás és a közvetlen értékesítés ösztönzésére kell fordí­tani. Ugyancsak egyetértek az indokolásnak az­zal a részével is, amely megállapítja, hogy egyes vállalatok — hozzáteszem, termelőszövetkezetek is — pénzügyi lehetőségeiket meghaladó fejlesz­tési kötelezettségeket vállaltak. Ez azt eredmé­nyezte — mint ismeretes —, hogy éles feszült­ség alakult ki a beruházási piacon, és ennek csökkentése érdekében kormányunk helyesen olyan korlátozó intézkedéseket foganatosított, amelyek csökkentették az új fejlesztések meg-

Next

/
Thumbnails
Contents