Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

439 Az. Országgyűlés 6. Ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 440 tosított az összhang a középtávú tervünk cél­kitűzéseivel, és a tanácsok reális lehetőségeivel. Az 1972. évi állami költségvetés vitája során felvetett megyei problémáinkat pártunk és kor­mányunk által támogatott eredmények talaján állva, a progresszív fejlődés érdekében hangsú­lyoztuk. A jelen ülésszakkal mind politikai, mind gazdasági fejlődésben eredményes évet zárunk le a meglevő problémák ellenére is, és ezek reá­lis alapot adnak az 1972. évi költségvetés célki­tűzéseinek megvalósításához. Ezért a beterjesz­tett 1972. évi állami költségvetési törvényjavas­latot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Kollár József képviselőtársunk kö­vetkezik szólásra. KOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Jövő évi költségvetésünket, valamint a Tervhivatal által kiadott tájékoztatót az 1972-es népgazdasági tervről áttanulmányoztam. A pénzügyminiszter elvtárs expozéja, valamint Párdi elvtárs felszó­lalása megerősítette bennem azt a gondolatot, hogy népgazdaságunk 1971-ben elért eredményei pozitívnak tekinthetők, még ha az év folyamán egyes területen jelentkeztek is nehézségeink. És hogy itt, az ország színe előtt az eredmények mellett a fogyatékosságokról is nyíltan vitázunk, ez bizonyítéka népi rendszerünk politikai, er­kölcsi és anyagi szilárdságának. Ahhoz, hogy a gyorsan növekvő társadalmi igényeket évről évre magasabb szinten tudjuk kielégíteni, szükséges az anyagi-termelési bázis szüntelen növelése. Ügy gondolom, ennek a kö­vetelménynek — egyedi esetektől eltekintve — eleget tettek ipari és mezőgazdasági nagy- és kisüzemeink ebben az évben, és az 1972-es nép­gazdasági feladataikat is teljesíteni fogják. Szerénységgel és némi büszkeséggel jelent­hetem a tisztelt Háznak, hogy a Csepel Vas- és Fémművek 1971. évre előirányzott gazdasági ter­vét becsülettel teljesíteni fogja, a Vasmű kol­lektívája eleget tesz a népgazdaság elvárásainak. Ezt csakis úgy tudtuk elérni, hogy az előző év­hez képest nagyobb szervezettséggel és javuló hatékonvsággal dolgoztunk. Törekedtünk a jobb külső-belső kooperáció megteremtésére, aminek erőteljes javulása is hozzásegít bennünket, hogy a tervhez képest csökkenő létszámmal, kevesebb túlóra felhasz­nálásával teljesítsük termelési és export elő­irányzatunkat. Gazdasági tevékenységünk javulására utal az a ténv is, ho?v a kedvezőtlen külkereskedel­mi hatások, az állami támogatás csökkenése mel­lett, növelni tudtuk a termelésből származó nye­reségünket, ígv növekvő mértékben járultunk hozzá a társadalom össziövedelméhez. Hozzá kell tennem, hogv trösztünk össznye­reségének mintegy 70 százalékát a termelésben realizáltuk. Engedel műkkel, elmondanám még: megva­lósítottuk éves műszaki fejlesztési tervünket, véer^haitottuk előiránvzott berekesztésünket és kifeiezésre iuttattuk meq'beosü'ésünk'et gvá­runk törzsgárdája iránt. Fejlesztettük dolgozóink élet- és munkakörülményeit. Végrehajtásra ke­rültek nődolgozóink és ifjúmunkásaink helyzetét javító célkitűzéseink. A bérfejlesztés során ki­emelten kezeltük nődolgozóinkra az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülését, így 3340 nődolgozót és 2400 ifjúmunkást érin­tett ez a bérfejlesztési intézkedésünk. A Műveken belül nagyot léptünk előre — Fock elvtárs szavaival élve —, az egy nyelven való beszéd terén is. Sajnos, a vállalatok közötti szinten az ilyen irányú előrehaladás már sokkal nehezebben megy. A vállalatok közötti kooperációs együttmű­ködés terén mi is okoztunk már gondot más üze­meknek, de hozzáteszem: a trösztön belül igen szigorúan el fogunk járni azokkal a vállalatok­kal szemben, amelyek nem tettek meg mindent a társgyárak jó kiszolgálásának érdekében, és az elmarasztalásnak nemcsak erkölcsi, hanem anya­gi következményei is lesznek. A népgazdaság és a vállalati érdek helye*' egyeztetése — kétségtelen — hagy még némi kí­vánnivalót maga után, és úgy hiszem, az illeté­kes tárcák hatékony közreműködése nélkül egy ideig még nem is fog hiba nélkül menni. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottság decemberi határozata nyomán már az elmúlt he­tekben összehívtuk a szocialista brigádvezetők konferenciáját. A 24 000 brigádtag képviseleté­ben megjelent mintegy 640 brigádvezetővel si­került megtalálnunk mindazokat az új verseny­formulákat, amelyek lendületet adnak a trösztön belül folyó szocialista munkaverseny-mozgal­munknak. Az új vonások elsősorban a vállalások ten­denciájában jutnak majd kifejezésre, így pél­dául a termelő berendezések, kapacitások jobb kihasználására, a termelékenység növelésére, a. belső tartalékok feltárására, a selejt csökkenté­sére, az új technológiai eljárások kidolgozására, a beruházások jó előkészítésére és határidőben való megvalósítására, a versenyképesség foko­zására stb. irányulnak. Fokozottabb mértékben szerephez juttatjuk a munkaverseny-mozgalmon belül a termelés közvetlen parancsnoki karát: az üzem- és mű­vezetői állományú dolgozóinkat. Rendezzük i jogkörüket, a nagyobb hatáskör mellé, nagyobb anyagi megbecsülést is kívánunk az említett ré­teg számára biztosítani. A gazdasági vezető kell, hogy legyen a helyi munkaverseny-mozgalom el­ső számú felelőse. A napokban ülésezett a Csepel Vas- és Fém­művek pártbizottsága, amely értékelte az 1971. év eredményeit és megvitatta az 1972. év gaz­dasági célkitűzéseit, a Csepel Vas- és Fémmű­vek keretein belül. Ez a jelentős testületi ülés azt mutatta, hogy a csepeli munkások bíznak a párt politikájában, bíznak a kormányban, és ezt tet­tekkel is kívánják bizonyítani. Igaz, nem mindenben „rózsásak" a kilátá­saink. Az eszközigénves nagyvállalatok helyzete közismert a tisztelt Ház előtt, de mi mégis or­timisták vagyunk, mert nagv hagyományokkal rendelkező munkáskollektívára, nagyszerű törzsgárdára kívánunk építeni. Vannak nagvszerű fiataljaink is, akik a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére felajánlót-

Next

/
Thumbnails
Contents