Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

403 Az Országgyűlés 6: ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 404 zött tartását, másfelől, és főként, az export fokozott növelését célozzák. Az import szigorítása mai szükségesség, az export növelése jövőbeni gazdálkodásunk jobb megalapozását szolgálja. Az importot elsősorban gazdasági eszközökkel szabályozzuk. A kereslet befolyásolására egyes területeken a túlzottnak bizonyult importtámogatásokat mérsékelnünk kell. A költségvetés csaknem tíz százalékkal kevesebbet szán a behozatali árkiegészítésekre, de ez az előirányzat még így is meghaladja a kétmilliárd forintot. Felülvizsgáljuk a vámkontingenseket, csökkentjük a vámfelfüggesztések, vámelengedések mértékét és körét. Mindez azonban nem hátráltathatja legfontosabb műszaki fejlesztési céljaink megvalósítását. Az import-termékek belföldi árainak indokolt közelítése a valóságos külföldi árakhoz és az aktívabb vámpolitika nemcsak közvetlenül fékezi a behozatalt, hanem ésszerűbb gazdálkodásra is késztet. Meghatározott körben felhasználjuk a kontingentálási és az import engedélyezési eljárást is a külkereskedelmi forgalom viszonylati irányítására, a termékgazdálkodás ellenőrzésére. Nem szűkítjük azonban a lakosság szükségleteit közvetlenül kielégítő fogyasztási cikkek behozatalát. Intézkedéseink súlypontját ezen a területen az exportnövelő törekvések képezik. A költségvetés 1972-ben az ideinél hét százalékkal többet irányoz elő állami visszatérítésként és egyszersmind minden viszonylatban számol a devizakitermelési mutatók javulásával, a támogatási hányad csökkentésével. Az exporttámogatás 1971-ben alkalmazott módszere eredményesnek bizonyult. Korlátozza a gazdaságtalan kivitelt, ösztönzi a jövedelmezőbb export részarányának folyamatos bővítését. Ügy számítjuk, hogy a tervezett intézkedések együttes hatására a szocialista országokba irányuló kivitel 13—14 százalékkal, a behozatal 6—7 százalékkal bővül 1972-ben. Külkereskedelmi kapcsolatunkban a Szovjetunió foglalja el az első helyet, forgalmunk több mint egyharmadát reprezentálva. Kedvezően fejlődnek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országokkal. Nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinknek teszünk eleget, amikor január elején életbe lépnek a fejlődő országoknak nyújtott kedvezményes vámtételek. A csökkenő vámterhek a fejlődő országokkal folytatott gazdaságos forgalom bővítését segítik, a növekvő import pedig szélesebb kaput nyit hazai termékeink exportjához. A tőkés országokba exportunk mintegy 13 százalékos emelkedését tervezzük, miközben az import növekedése 5—6 százalék körül alakul. A tőkés országokkal folytatott külkereskedelmi és fizetési kapcsolatainkat befolyásolja a valutarendszer válsága és a nyugati pénzpiacokon kialakult bizonytalan helyzet. Ilyen körülmények között valutapolitikánkkal és devizagazdálkodási szabályainkkal arra törekszünk, hogy megtartsuk exportunk versenyképességét és elkerülhessük a változásoknak kedvezőtlen hatását devizahelyzetünkre. A hagyományos külkereskedelmi módszereken túl egyre jobban kibontakoznak az új, korszerű külgazdasági formák, ezek közül is leghasznosabbnak a kooperációkat tartjuk. A hazai vállalatok és külföldi partnereik termelési, fejlesztési, értékesítési együttműködése lehetővé teszi az előnyök sokoldalúbb kihasználását, a korszerű technika és üzemszervezés átvételét, termékeink műszaki színvonalának emelését, a költségek csökkentését, és ezáltal a világpiaci versenyképesség fokozását. Az együttes fellépés a harmadik piacokon új exportlehetőségeket kínál. A baráti országokkal kialakított termelési együttműködés széles kibontakozásának útját nyitja meg a KGST komplex integrációs programja. A közös érdekeltség alapján lehetőség nyílik közvetlen bekapcsolódásra olyan gyorsan fejlődő, korszerű ágazatokba, amelyekben csak nagy sorozatú termelés gazdaságos, de korlátozott erőforrásaink miatt erre önmagunkban nem lenne módunk. Alkatrészek, félkész termékek tömegszerű gyártásának ellentételeként előnyösen juthatunk hozzá késztermékekhez. Jó példa erre a számítástechnikai program, amely értékes ipari hagyományainkat távlati fejlesztési érdekeinkkel kapcsolja össze. Tudjuk, hogy a kooperáció megindítása átmenetileg nagyobb erőfeszítéseket kíván, mert a műszaki követelmények, az ármegállapítások és a pénzügyi feltételek együttes tisztázása bonyolult feladat, de a vállalatoknak saját érdekükben is ki kell használni a kedvező lehetőségeket. Tisztelt Országgyűlés! Gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi, hogy az életkörülmények jövőre is a negyedik ötéves terv szerint javuljanak. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—6 százalékkal lesz magasabb az ez évinél, az egy keresőre jutó reálbér a terv szerint 2—3 százalékkal emelkedik. A megtakarítások aránya változatlan színvonalon lehet, jó áruellátás mellett. Folytatjuk * a lakásépítési program végrehajtását. 1972-ben 74 500 lakás épül, ebből 25 600 tanácsi kezelésben, örvendetes, hogy bővül a víz- és csatornahálózat, a gázszolgáltatás, a távfűtés. Minőségileg nagy előrelépést jelentene, ha a lakásokkal egyidejűleg adnák át jövőre már az üzleteket, utakat és parkokat, hogy kellemes környezetet, megnyugtató' ellátást és vonzó városképet teremtsünk az odaköltözőknek. Kulturális és egészségügyi kiadásaink jövőre elérik a 25 milliárd forintot, ami több mint négymilliárd forinttal haladja meg a harmadik ötéves terv utolsó évének színvonalát. A családok részére a költségvetésből a pénzbeni juttatásokon felül átlagosan 7500 forint értékű társadalmi szolgáltatás származik évente. Szociálpolitikánk legfontosabb feladata most a több gyermekes családok helyzetének a könnyítése. Január elsejétől havi 100 forinttal emeljük a három- és több gyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Családipótlék-rendszerünk bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülőket is. Néhány