Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-5

355 Az Országgyűlés 5. ülése 1971. szeptember 23-án, csütörtökön 356 nisztertanács felelősségét szabályozza az ifjúság­politika állami megvalósításáért. A magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány mellett az idén tett hitet és szavazott bizalmat dolgozó népünk, s velük együtt az ifjúság szavazati joggal is ren­delkező népes tábora, s így meggyőződésem, hogy az egész magyar ifjúság bizalommal tekint­het a kormány ezirányú tevékenysége elé. A következő gondolatban arról szeretnék említést tenni, hogy a javaslat egésze a jogok és kötelezettségek messzemenő egységét tartja szem -előtt úgy, hogy a kötelezettségek címzettjeit is minden esetben megjelöli. A legtöbbször termé­szetesen az ifjúság ez a címzett, hiszen részére van a legtöbb jog is, ebben az egyébként számá­ra készülő törvényben biztosítva. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ifjúság, mint a társadalom ré­sze, s a fiatal, mint egyén, csak akkor tarthat joggal igényt a leendő törvény érdekét védő sza­bályaira, ha maga is mindent megtesz azért, amit a társadalom és az állam elvár, vagy meg­kíván tőle. Az ifjúság mellett azonban mások számára is tartalmaz a javaslat kötelezettségeket. Az első helyen én is, mint ma már itt sokan mások, a családot említem meg. Társadalmunk erőfeszí­tései ném vezetnek teljes eredményre, ha a csa­lád nem segíti elő azok megvalósítását. Szocia­lista társadalmunkban is a társadalom alapja a család. Itt kell minden egyes fiatalnak megis­merni és megszerezni azokat a maradandó ala­pokat, amelyekre később építhet, és amelyek biztos birtokosaként zökkenőmentesen válhat jó közösségi emberként a társadalom hasznos tag­jává. A szülőknek e feladatát nem vállalhatja át sem az iskola, sem a pedagógusok, sem a mun­kahely, illetve az ott dolgozó kollektíva. Az utóbb említett intézményeknek, illetve szemé­lyeknek más feladatot kell megvalósítaniuk. A törvényjavaslat rájuk azt a kötelezettséget rója, hogy megfelelően biztosítsák a tanulók szocia­lista nevelését, az általános és szakmai művelt­ség elsajátításának feltételeit, valamint a tudo­mányos-technikai fejlődés által megkívánt kor­szerű képzést. A munkahelyek vezetői számára pedig, hogy a fiatal dolgozók munkájának rend­szeres értékelésével a kiemelkedő munka erköl­csi és anyagi megbecsülésével, javaslataik fel­használásával, önálló megbízatások adásával se­gítsék elő és ösztönözzék a fiatalokat általános műveltségük és szakképzettségük fejlesztésére. Ez így is van rendjén! De a gyakorlat mit mu­tat ezen a területen? Találkoztunk több esetben már olyannal, amikor éppen a munkahelyi vezető ösztönzésére ment tovább és képezte magát a fiatal. De még­is a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fia­talok igénylik a továbbtanulást, de a lehetőségek bizony nem minden területen és nem minden esetben vannak biztosítva számukra. Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúság közéleti tevékenységén keresztül egyre tartalmasabban kapcsolódik be a társadalmi élet vérkeringésé­be. A javaslat a fiatalok közéleti tevékenységé­nek kiszélesítését, hatásfokának emelését úgy kívánja elősegíteni, hogy kimondja: már az is­kolai oktatás során meg kell ismertetni velük az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettsége­ket. Ezzel teljes mértékben egyetértek. De mint­hogy a tudás alapja a gyakorlás, nem elég ezt csak tanítani, hanem gyakoroltatni is szükséges. A tanulói közösségekkel együtt annak keretén belül törekedni kell arra, hogy kisebb szocialis­ta közösségek is kialakuljanak. Ehhez, persze alapvetően az is szükséges, mint ahogy ezt az egyik intézeti KISZ-titkárunk fogalmazta meg — pedagógusainknak, oktatóinknak, nevelőink­nek —, ez a másik bizonyos kisebb rész —, sű­rűbben kell lejönniük a katedráról a fiatalok kö­zé. A fiatalok közéleti tevékenységének fejlesz­tése mellett azt is látnunk kell azonban, hogy nem lesz mindenkiből közéleti munkás, közügye­ket intéző ember. Ez nem is lenne reális igény­támasztás. De az mindenkitől joggal elvárható, hogy becsületesen dolgozzon és éljen. Ezért szük­ségesnek tartom, hogy a megvalósítás, a gyakor­lati munka során az állampolgári jogok és köte­lességek tanítása mellett kapjon helyet a szocia­lista együttélés legalapvetőbb szabályainak meg­ismertetése is, Tisztelt Országgyűlés! Az a körülmény, hogy a törvényjavaslat pontosan megjelöli a fel­adatokat és a kötelességeket, és meghatározza azok személyét is, akik e feladat végrehajtásáért felelősséggel tartoznak, az ifjúságpolitikai célki­tűzések megvalósulásának igen fontos biztosíté­kát jelenti. Közhelyként hat, de ez az igazság: a törvény önmagában nem oldja meg a felada­tokat. Ennek hangsúlyozása mellett azonban mégis fontosnak tartom, hogy a törvényerőre emelkedés után, más fontos társadalompolitikai törvényhez hasonló rangot élvezzen az ifjúsági törvény a végrehajtásban, de a kötelezettségek elmulasztása esetén a számonkérés és a felelős­ségrevonás tekintetében is. A törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Szép Zol­tán képviselőtársunk. SZÉP ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kép­viselő Elvtársak! Osztozva korosztályomnak az ifjúsági törvény iránt megnyilvánuló elvárásá­ban, s e törvényjavaslat létrejötte és Országgyű­lésünk elé kerülése fölötti, valamennyiünk által érzett közös örömben most, hogy a javaslat vi­tájában magam is szót kaphattam, első szavaim, engedtessék meg, hogy az előttem szólókéhoz ha­sonlóan, az őszinte köszönet hangjai legyenek. Köszönet elsősorban és mindenekfölött azért a nagy áttekintésű társadalmi gondoskodásért, amelyet ez a törvényjavaslat biztosít. De túlme­nően ezen, köszönet jár a megnövekedett biza­lomért, a teljesíteni akarásunkhoz illő, több fe­lelősséget igénylő feladatokért, amelyeket szá­munkra szocialista társadalmunk építésében ez az ifjúsági törvényjavaslat, az eddigieknél egy­értelműbben, nekünk szólóbban, magasabb fo­kon kíván biztosítani. A magyar ifjúság, mint szocialista társadal­munk szerves alkotórésze — többször volt róla szó, ezen kodifikatíve is rögzített, mélyreható, s a kívánalmakat célszerű és mind jobban kielé­gíteni akaró társadalmi támogatást, egyenrangú elvárást és az igényesen emelt mércéjű jogokat és kötelességeket a törvényjavaslat szándéka-

Next

/
Thumbnails
Contents