Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-5

327 Az Országgyűlés 5. ülése 1971 sadalmi érdekekkel és lehetőségekkel, a fiatal­ember felkészültségével, elképzeléseivel. Ebben a kérdésben az iskola felelősségének a mainál szé­lesebb látókörrel, körültekintőbben kell meg­nyilvánulnia. Társadalmi igény, hogy az iskola az ismere­tek elsajátításának és a személyiség kibontakoz­tatásának avatott fóruma legyen. Az ifjúsági mozgalommal karöltve neveljen szocialista vi­lágnézetre, életszemléletre, helytállásra. Társa­dalmi normáink megkívánják, hogy azt a peda­gógust, aki ennek az összetett, felelősségteljes követelménynek eleget tesz, részesítsük a meg­érdemelt elismerésben. A fiatal életkorral, az iskolai neveléssel ösz­szekapcsolódik a sport. A sport nemzeti kin­csünk, az egészség védelmének és megóvásának, a jobb munkaképességnek egyik forrása, és a személyiség formálásának is egyik fontos eszkö­ze. Honvédelmünk szempontjából sem közöm­bös, hogy sportol-e ifjúságunk, felkészül-e fizi­kailag is katonai szolgálatára. Aggasztónak tart­juk, hogy iskolák épülnek tornatermek nélkül, költséges és korszerűnek minősített lakótelepek sportolásra alkalmas terek nélkül. Hol és hogyan kedvelje meg ifjúságunk a sportot, a rendszeres testedzést, ha város- és településfejlesztésünk­ben, az új iskolák építésekor nem kap megér­demelt figyelmet a szükséges feltételek biztosí­tása? „Nemzeti tizenegyünk" vártnál rosszabb szereplése esetén országos viták lángolnak fel. Van is min vitatkozni. Vitatkozzunk erről is a maga helyén! De megítélésünk szerint az ifjúság állóképességének, erőnlétének fejlesztése — mondjuk ki nyíltan — van ilyen, sőt még fon­tosabb nemzeti feladat. Széles állami és társa­dalmi összefogással ennek érvényt is kell sze­reznünk. De ez nem múlhat csupán a torna­termeken, az iskolai uszodákon és a sportfelsze­relésen. Ezek is szükségesek természetesen, és ha tudjuk, növelnünk kell a ráfordítható anyagi forrásokat. Sokkal inkább múlik azonban a fi­zikai felkészítés sikere a szemléleten, a sport szeretetén, az ifjúsággal szemben támasztott sok­oldalú igény felkeltésén. Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúságért érzett felelősségnek ott kell kezdődnie, ahol a gyer­mekről a legalapvetőbb gondoskodás történik; a családban. Semmiféle törvény, intézkedés nem pótolhatja a szülői szeretetet és gondoskodást, amelyre minden fiatalnak szüksége van. Társa­dalmunk, államunk nem ad felmentést a szülői felelősség alól, amikor részt vállal az ifjúságról történő gondoskodásból. Éppen ezért e fórumon is fel kell hívnunk az Országgyűlés és az egész ország figyelmét arra, hogy szigorúbban, követ­kezetesebben lépjünk fel a gyermekeik nevelését elhanyagoló, testi, szellemi fejlődésükkel mit sem törődő felelőtlen, vétkes szülők ellen. Tár­sadalmunknak az ilyen szülőktől az ifjúsági tör­vény szellemében kell számonkérnie személyes felelősségüket. Képviselő Elvtársak! Ifjúságpolitikánk szer­ves, elválaszthatatlan része társadalompoliti­kánknak — éppen úgy, ahogyan ifjúságunk is része egész társadalmunknak. Társadalmi gond­jaink egyben ifjúságunk gondjai is. Ezek döntő szeptember 23-án, csütörtökön 328 többsége, például a lakásprobléma enyhítése és' megoldása, az életkörülmények tervszerű javí­tása, a szakemberképzés, közéleti vonatkozásban a szocialista demokrácia elmélyítése, általános társadalom- és gazdaságpolitikai programunk fontos összetevői. A fiataloknak azonban helyze­tüknél, életkori sajátosságaiknál fogva olyan igényeik is vannak, amelyek megkülönböztetett figyelmet kívánnak. Ilyen : a szabadidő kulturált, hasznos eltöltése és ilyen a családalapítás. Ezek­re a lehetőség szerint növekvő figyelmet kell fordítanunk. Az új törvény biztosítja az ifjúság jogainak és kötelességeinek egységét. Ennek érvényesíté­sére a törvény alkalmazása során az életben is törekednünk kell, mivel éppen ez a törvény lé­nyege. Világosan meg kell mondanunk ifjúsá­gunknak, mi az erkölcsi alapja jogai gyakorlá­sának. Társadalmunkban ehhez az erkölcsi alap nem lehet más, mint a jól végzett munka, az eredményes helytállás. Amilyen hasznos és ér­tékes az egyén hozzájárulása a munkahelyi kö­zösség és az ország céljainak megvalósításához, közös anyagi és szellemi gyarapodásunkhoz, olyan legyen a megbecsülés mértéke a munka­hely és az ország részéről. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Ifjúságunk megérdemli ezt a törvényt és megér­demlik az ifjúság szervezetei is. Ennek értelmé­ben a KISZ és az Úttörőszövetség jogosult az if­júság képviseletére az állami szervek, a szövet­kezetek, valamint a társadalmi szervezetek előtt. Az ifjúsági szervezetek tevékenysége ifjúságpo­litikánk megvalósítására irányul. Ezért tevé­kenységük támogatása minden állami szerv kö­telessége. A mostani átfogó jogi szabályozás követel­ménye társadalmi fejlődésünknek és kifejezője annak a kedvező változásnak, amely — társadal­munk szocialista fejlődésének részeként — ifjú­ságunk helyzetében bekövetkezett. Felelőssé­günk teljes tudatában jelenthetjük ki: ha min­den felnőtt és ifjú, minden szerv és intézmény jobban kihasználja személyes és intézményes lehetőségeit a törvény gyakorlati megvalósítása során, akkor társadalmunknak kevesebb gond­dal kell szembenéznie az új nemzedék felkészí­tésében. A munkahelyi vezetés akkor fog min­denütt a törvény követelményeivel összhangban eljárni, ha az ifjúsággal való foglalkozást beil­leszti napi tevékenységi körébe. Ennek nemcsak az érintett fiatalok látják majd előnyét, hanem a munkahely és a társadalom is, mert a terv­szerű, fokozott gondoskodás megtérül a fiatalok nagyobb munkakedvében, kezdeményező kész­ségében. A törvény nemcsak e fontos és időszerű tár­sadalompolitikai felismerés erősödését és terjesz­tését segíti elő, hanem garanciákat is teremt ah­hoz, hogy az ifjúság ügyét össztársadalmi fel­adattá avassuk. Tisztelt Országgyűlés! A vitára beterjesztett törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága megbízásából elfoga­dásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Hartai Irén képviselőtársunk.

Next

/
Thumbnails
Contents