Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-5

327 Az Országgyűlés 5. ülése 1971 sadalmi érdekekkel és lehetőségekkel, a fiatalember felkészültségével, elképzeléseivel. Ebben a kérdésben az iskola felelősségének a mainál szélesebb látókörrel, körültekintőbben kell megnyilvánulnia. Társadalmi igény, hogy az iskola az ismeretek elsajátításának és a személyiség kibontakoztatásának avatott fóruma legyen. Az ifjúsági mozgalommal karöltve neveljen szocialista világnézetre, életszemléletre, helytállásra. Társadalmi normáink megkívánják, hogy azt a pedagógust, aki ennek az összetett, felelősségteljes követelménynek eleget tesz, részesítsük a megérdemelt elismerésben. A fiatal életkorral, az iskolai neveléssel öszszekapcsolódik a sport. A sport nemzeti kincsünk, az egészség védelmének és megóvásának, a jobb munkaképességnek egyik forrása, és a személyiség formálásának is egyik fontos eszköze. Honvédelmünk szempontjából sem közömbös, hogy sportol-e ifjúságunk, felkészül-e fizikailag is katonai szolgálatára. Aggasztónak tartjuk, hogy iskolák épülnek tornatermek nélkül, költséges és korszerűnek minősített lakótelepek sportolásra alkalmas terek nélkül. Hol és hogyan kedvelje meg ifjúságunk a sportot, a rendszeres testedzést, ha város- és településfejlesztésünkben, az új iskolák építésekor nem kap megérdemelt figyelmet a szükséges feltételek biztosítása? „Nemzeti tizenegyünk" vártnál rosszabb szereplése esetén országos viták lángolnak fel. Van is min vitatkozni. Vitatkozzunk erről is a maga helyén! De megítélésünk szerint az ifjúság állóképességének, erőnlétének fejlesztése — mondjuk ki nyíltan — van ilyen, sőt még fontosabb nemzeti feladat. Széles állami és társadalmi összefogással ennek érvényt is kell szereznünk. De ez nem múlhat csupán a tornatermeken, az iskolai uszodákon és a sportfelszerelésen. Ezek is szükségesek természetesen, és ha tudjuk, növelnünk kell a ráfordítható anyagi forrásokat. Sokkal inkább múlik azonban a fizikai felkészítés sikere a szemléleten, a sport szeretetén, az ifjúsággal szemben támasztott sokoldalú igény felkeltésén. Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúságért érzett felelősségnek ott kell kezdődnie, ahol a gyermekről a legalapvetőbb gondoskodás történik; a családban. Semmiféle törvény, intézkedés nem pótolhatja a szülői szeretetet és gondoskodást, amelyre minden fiatalnak szüksége van. Társadalmunk, államunk nem ad felmentést a szülői felelősség alól, amikor részt vállal az ifjúságról történő gondoskodásból. Éppen ezért e fórumon is fel kell hívnunk az Országgyűlés és az egész ország figyelmét arra, hogy szigorúbban, következetesebben lépjünk fel a gyermekeik nevelését elhanyagoló, testi, szellemi fejlődésükkel mit sem törődő felelőtlen, vétkes szülők ellen. Társadalmunknak az ilyen szülőktől az ifjúsági törvény szellemében kell számonkérnie személyes felelősségüket. Képviselő Elvtársak! Ifjúságpolitikánk szerves, elválaszthatatlan része társadalompolitikánknak — éppen úgy, ahogyan ifjúságunk is része egész társadalmunknak. Társadalmi gondjaink egyben ifjúságunk gondjai is. Ezek döntő szeptember 23-án, csütörtökön 328 többsége, például a lakásprobléma enyhítése és' megoldása, az életkörülmények tervszerű javítása, a szakemberképzés, közéleti vonatkozásban a szocialista demokrácia elmélyítése, általános társadalom- és gazdaságpolitikai programunk fontos összetevői. A fiataloknak azonban helyzetüknél, életkori sajátosságaiknál fogva olyan igényeik is vannak, amelyek megkülönböztetett figyelmet kívánnak. Ilyen : a szabadidő kulturált, hasznos eltöltése és ilyen a családalapítás. Ezekre a lehetőség szerint növekvő figyelmet kell fordítanunk. Az új törvény biztosítja az ifjúság jogainak és kötelességeinek egységét. Ennek érvényesítésére a törvény alkalmazása során az életben is törekednünk kell, mivel éppen ez a törvény lényege. Világosan meg kell mondanunk ifjúságunknak, mi az erkölcsi alapja jogai gyakorlásának. Társadalmunkban ehhez az erkölcsi alap nem lehet más, mint a jól végzett munka, az eredményes helytállás. Amilyen hasznos és értékes az egyén hozzájárulása a munkahelyi közösség és az ország céljainak megvalósításához, közös anyagi és szellemi gyarapodásunkhoz, olyan legyen a megbecsülés mértéke a munkahely és az ország részéről. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Ifjúságunk megérdemli ezt a törvényt és megérdemlik az ifjúság szervezetei is. Ennek értelmében a KISZ és az Úttörőszövetség jogosult az ifjúság képviseletére az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek előtt. Az ifjúsági szervezetek tevékenysége ifjúságpolitikánk megvalósítására irányul. Ezért tevékenységük támogatása minden állami szerv kötelessége. A mostani átfogó jogi szabályozás követelménye társadalmi fejlődésünknek és kifejezője annak a kedvező változásnak, amely — társadalmunk szocialista fejlődésének részeként — ifjúságunk helyzetében bekövetkezett. Felelősségünk teljes tudatában jelenthetjük ki: ha minden felnőtt és ifjú, minden szerv és intézmény jobban kihasználja személyes és intézményes lehetőségeit a törvény gyakorlati megvalósítása során, akkor társadalmunknak kevesebb gonddal kell szembenéznie az új nemzedék felkészítésében. A munkahelyi vezetés akkor fog mindenütt a törvény követelményeivel összhangban eljárni, ha az ifjúsággal való foglalkozást beilleszti napi tevékenységi körébe. Ennek nemcsak az érintett fiatalok látják majd előnyét, hanem a munkahely és a társadalom is, mert a tervszerű, fokozott gondoskodás megtérül a fiatalok nagyobb munkakedvében, kezdeményező készségében. A törvény nemcsak e fontos és időszerű társadalompolitikai felismerés erősödését és terjesztését segíti elő, hanem garanciákat is teremt ahhoz, hogy az ifjúság ügyét össztársadalmi feladattá avassuk. Tisztelt Országgyűlés! A vitára beterjesztett törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megbízásából elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Hartai Irén képviselőtársunk.